Társadalmi háttér: az I. világháború tömegpusztítása Készítette: Domján Gáborné Dada, szürrealizmus Társadalmi háttér: az I. világháború tömegpusztítása

A Dada A szó eredete: "DADA” - véletlenszerű választás a szótárból Jelentései: A néger kru törzs szent teheneinek farka: DADA. Bizonyos olasz tájnyelveken kocka és anya: DADA. A faló, a dajka és a kettős állítás oroszul, illetve románul: DADA.

A Dadaisták célja: Ok: Nihilista világszemlélet A botránykeltés, polgárpukkasztás, a tradicionális művészet megcsúfolása , mindenféle értelem, rend tagadása. Ok: Nihilista világszemlélet A háború tényéből arra következtettek, hogy az embert nem az értelem, hanem a vak ösztönei irányítják, S a civilizáció csak a rend álcáját viseli a káosz elrejtésére.

Mi a Dada a dadaisták szerint? „az emlékezés eltörlése: DADA a jövő megsemmisítése: DADA a piros hasak szórakozása az üres agyak malmaiban: DADA"

1916. Zürich A Voltaire Cabaret előadásai a Terasse kávéházban Német, román és francia katonaszökevények, orosz emigránsok Előadásaik: üvöltések, párhuzamos monológok, állathangok utánzása, improvizált dialógusok és cselekvések  mai happeningek

A dadaista művészet A művészet az élet része: egy gesztus, egy ötlet amely jelzi, van fantáziád, fölfedezel olyasmit, amit más nem máshogy látod a világot, mint a többiek – kreatív vagy. Művészet a botránykeltés, pl. Anatole France temetésén röplap osztása – Egy hulla.

A dadaista „művészet” Művészet a ready made kiállítása ötletes címmel. Pl. Marcel Duchamp Művészet a gyermekien primitív ábrázolásmód. Pl. Hans Arp.

Ready made készen kapott tárgyak "műalkotássá" nyilvánítása „hulladékszobrok” Marcel Duchamp: Palckszárító ill. Forrás

Marcel Duchamp: I.H.O.O.Q., 1919.

Marcel Duchamp: Biciklikerék, 1913.

Man Ray: Az ajándék, 1921.

Man Ray: Legenda, 1919.

Kurt Schwitters: Katedrális, 1923.

Hans Arp: Villa és frontfog, 1924.

Jean Arp: Festett farelief (Fej), 1926.

Jean Arp: Oriform, 1962-74.

Szürrealizmus Apollinaire használta először a szót Teiresziász emlői c. drámá- jának jellemzésére. Ő Chagall művészetét is úgy jellemezte: sur-naturalism, sur-reale. Szó szerinti jelentés: valóságfölötti. Igazibb, mélyebb valóságot kívántak visszaadni a szürrealisták a látható világnál.

Szürrealizmus A tudattalan tartalmait kívánták visszaadni az álmok, a fantáziaképek, őrült víziók megörökítésével és automatikus írással (a felettes én ellenőrző szerepének kikapcsolásával).

Miért nem elégedtek meg a valóság jelenségeinek ábrázolásával? Mert a világháború őket is rádöbbentette, az emberi viselkedés nem magyarázható meg az értelemmel és a szabályokkal. Freud kutatásai nyilvánvalóvá tették, hogy a boldogtalanság, a szorongás, a betegségek mögött az ösztöneink elfojtása áll. Úgy vélték, ha fölszabadítjuk az ösztöneinket, szabadnak és boldognak érezzük magunkat.

Szürrealizmus, egyén és társadalom A szürrealisták a dadaisták céltalan tagadása után már pozitív programot hirdettek meg. Az ember felszabadítását, boldogítását egyénként (ösztönkiélésre biztattak) és közösségként (szocializmust akartak).

A szürrealista mozgalom A dadaista csoportból fejlődik ki. Vezetője, kiáltványírója: André Breton. Költői: André Breton,Louis Aragon, Paul Éluard, Federico Garcia Lorca, József Attila, Nagy László. Festői: René Magritte, Chiricio, Salvador Dali, Joan Miro, Chagall Filmesei: Louis Bunuel, Dali

Szürrealizmus „Hiszek benne, hogy eljön az idő, mikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra oly nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben, szuperrealitásban, ha szabad így mondanom. Erre a hódító útra indulok én, bár bizonyos vagyok benne, hogy nem érek célba, André Breton: A szürrealizmus első kiáltványa (1923) - részlet

Man Ray: A hegedű, 1921.

Max Ernst: Az ingatag asszony, 1924.

Salvador Dali: Önarckép, 1912.

Salvador Dali: Az égő zsiráf, 1937.

Salvador Dali: Konstruktivista főtt bab, avagy a polgárháború előérzete, 1936.

Dali

Salvador Dali: Az ősz kannibaliz-musa, 1937.

René Magritte: A gyilkos leleplezése, 1926.

René Magritte: Az erőszak, 1934.

René Magritte: Az élvezet, 1927.

A szürrealista irodalom célja: a tudattalan tartalmainak felszínre hozatala az álmok, a fantáziaképek, víziók megörökítésével és automatikus írással (a felettes én ellenőrző szerepének kikapcsolásával).

André Breton: A szürrealista varázsművészet titkai (1924) - részletek Végy kezedbe írószert, miután a szellemi erőösszpontosításra a lehető legkedvezőbb helyen ütöttél tanyát. Merülj a legtétlenebb vagy legfelvevőképesebb állapotban... Írj sebesen, de nem eleve kiagyalt téma szerint, elég gyorsan, nehogy emlékezeted működésbe lépjen, és nehogy kedved szottyanjon elolvasni, amit írtál. Az első mondat jön majd magától, annyira igaz, hogy minden pillanatnak megvan a maga, tudatos gondolkodásunktól független gondolata, mely nem vár mást, mint hogy kimondassék...

André Breton: A szürrealista varázsművészet titkai (1924) - részletek Ami mármost a következő mondatot illeti, ez bizony nehezebb eset; ez minden bizonnyal egyszerre tudatos és tudattalan... Az mindenesetre tény, hogy a központozás bizonyára fékezi a belőlünk előtörő szóáradatot ... Folytasd, ameddig jólesik. Bízzál a szócsermely kiapadhatatlanságában. Ha ez a veszély fenyeget, hogy beáll a csend, ha csak egy kis hibát követtél is el, mondhatnám, figyelmetlenségből, habozás nélkül hagyd abba már az első túl érthető sornál. A szó után, amelynek eredete gyanúsnak rémlik, írj akármilyen betűt, például az l betűt, mindig csak az l betűt, és térj vissza a véletlen önkényéhez azzal, hogy a következő sző kezdőbetűjéül az l-t választod. […](Bajomi Lázár Endre fordítása)

Eredmény Szabad asszociációk (az értelem ellenőrzése alól kivont, meglepő képzettársítások) Képszerűség: láttató a szürreál Archetípusok ábrázolása (tudattalanból) Fantasztikum Fekete humor, groteszk irónia, a félelmetes, a nyomasztó, a bizarr kedvelése

André Breton: A szabad társulás Asszonyom haja rőzsetűz Gondolatai forró villámok Alakja homokóra Asszonyom alakja tigrisfogak közé került vidra Asszonyom szája a végső nagyságrendű csillagok kokárdája és bokrétája Fogai fehér földön fehéregerek nyomai Nyelve ámbra és dörzsölt üveg Asszonyom neve tőrrel átszúrt ostya Nyelve szemnyitó-hunyó baba Nyelve hihetetlen kő Asszonyom szempillái gyerek-írás rúdjai Szemöldöke fecskefészek szegélye Asszonyom halántéka melegház tetőcserepe És ablaküvegen pára Asszonyom válla pezsgő És delfinfejű forrás a tükör alatt Asszonyom csuklója gyufaszál Asszonyom ujja véletlenség és kör ász Ujja learatott széna Asszonyom hónalja menyét és bükkmakk Szent Iván éjén Fagyalbokor és csigahéj Karja tengerhab és gát És gabonák és malomnak keveréke /részlet/ (Weöres Sándor fordítása)

Előzmény Lautréamont és Rimbaud: „Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon” és Rimbaud: „Látnokokká kell lennünk!”

A szürrealizmus festői irányai Fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók , pl. Dali Vonzódás, az ősi, primitív, mitikus formákhoz és jelképekhez (gyerekrajzokhoz, törzsi művészetekhez, hiegrolifákhoz), pl. Joan Miro

Szürrealizmus irányzatai

Joan Miro: Talajművelési tájkép, 1924.

Joan Miro: Tájkép nyúllal, 1927.

Joan Miro: Bohócok karneválja, 1927.

Joan Miro: Ritmikus személyek, 1934.

Chagall: Én és a falu

Chagall: Születésnap

Chagall:

Chagall: Zöld Hegedűs

Chagall: Három gyertya

Chagall: Magány

Magritte