Az izom-összehúzódás és szabályozása

Izomrost típusok 1. Harántcsíkolt izom (vázizom) 2.Simaizom (bélfal, erek) 3.Szívizom

Mi is a vázizom…

A vázizomzat működési egysége az izomrost. Az izomrost= izomsejt ( soksejtmagvú, megnyúlt sejt) Sejthártyáját: szarkoplazma-nak hívjuk ER-ét: szarkoplazmatikus retikulumnak hívjuk ( SR) Két kontraktilis fehérje alkotja: aktin ( vékony szál, miozin ( vastag szál) Egyéb fehérje alkotói: troponin, tropomiozin Működési feltétele: Ca-ion, Mg, ATP-ADP

Miozin szerkezete 1 miozint köralakban 6 aktin veszi körül. A miozin a vastagabb fehérjeszál, rajta ún. miozinfejek találhatóak. A fejnek két vége van: -aktin-megkötőhely, ATP-megkötőhely Aktinnal kötődve a miozinfejek csuklószerűen megbicsaklanak, addig egyenesen álltak, után ferdén húzódnak. A kereszthidak spirálisan futnak, nem csak a miozin oldalán. A miozint Mg-ion blokkolja, hatására az ATP-t nem tudja megkötni, s átalakítani ADP-vé. Az ATP blokkolja a az aktin és miozin összakpcsolódását.

Szemléletesebben:

Aktin szerkezete Az aktin a vékonyabb fehérjeszál. Felépítésében két másik fehérje is részt vesz. A tropomiozin a tengelyébe illeszkedik, a troponin beékelődve bizonyos távolságokra. Az aktinnak miozin aktiváló hatása van ( felszabadítja róla az Mg-iont, ami addig blokkolta.

Szemléletesebben:

Szarkomer szerkezete A harántcsíkolt izomszövet a csíkozottságáról kapta nevét. A csík – duplán fénytörő I csík – egyszerű fénytörő H csík – A csík közepén húzódik Z-csík- I csík közepén húzódik A szarkomer két Z-csíknyi területet foglal magába, ami áll: Z csík, fél I csík, fél A csík, H csík, fél A csík, fél I csík és a Z-csík

A vázizom szerkezete

Az A-csíknál csak miozin, az I-csíknál csak aktinszálak találhatóak. Összehúzódott izomnál az aktin beljebb húzódik, így a H-csík eltűnik.

Mechanizmusa A troponin+tropomiozin egységet alkot, s gátolja az aktint, ami így nem tudja aktiválni a miozint.= nincs aktin-miozin komplex ( nincs izomműködés) Idegi ingerület hatására, a SR-beindítja Ca-pumpáját, megnő a sejt Ca-ion tartalma. Ca-ion hatására az aktint nem gátolja tovább a troponin-tropomiozin együttes. Az aktin kapcsolódik a miozinhoz, hatására az Mg-ion nem blokkolja már a miozint, ezért az ATP-t bontja ADP-re. Leáll az ATP blokkoló hatása a miozinre. Kialakulhat az aktin-miozin komplex. Az energia segítségével a miozinfejek elcsuklanak, az aktinnal összecsúsznak, létrejön az összehúzódás.

Izomösszehúzódás feltétel-rendszere Mozgatóneuron csatlakozása izomrost szarkoplazmájához Elektromos ingerület aktiváló hatása a Ca- pumpára Sr ( szarkoplazmatikus retikulum) Ca-pumpája Ca-koncentráció növekedése Ca aktiváló hatása az aktinra, az aktin aktiváló hatása a miozin Mg-ionjára ATP-ADP átalakulás Miozin aktiválódásával kötődése az aktinnal

Az izomrost típusok osztályozása I. típus-lassú rost: alacsony feszülés, fáradásnak ellenáll. II.a típus-gyors rost: közepes erőkifejtés, fáradásnak ellenáll. II.b típus-gyors rost: nagy erőkifejtés, nagy fáradékonyság.

Az egyes izomrost típusok szerepe a terhelés intenzitásától függően

Hogy kiben milyen típusú izomrostok vannak dominálóan, az genetikailag determinált. Ezt megváltoztatni nem lehet, csak az izomrost típusok arányán lehet változtatni… Digitalbrain: harántcsíkolt izom működési mechanizmusa)