Nagy földi légkörzés

Ciklon-anticiklon, globális szélrendszer http://www.youtube.com/watch?v=EQQzvS-3Miw http://www.youtube.com/watch?v=aAIDJbKb-xI&feature=related

A folyamat mozgatói A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel, s ezáltal légnyomáskülönbséget okoz. Ezek a különbségek a légkörzésnek köszönhetően szűnnek meg. Ez lehet lokális (helyi), regionális, vagy globális légkörzés. Alapja, hogy a Föld felszínén a hő eloszlása nem egyenletes: az Egyenlítői területek több napsugárzást kapnak és jobban felmelegszenek (alacsonyabb nyomás), mint a sarki, magasabb szélességen fekvő területek ( magasabb nyomás). Magas nyomású területek felől, alacsonyabb nyomású területek felé áramlik a levegő.

Ez a három a trópusi cella, a mérsékelt övi cella, és a poláris cella A helyzet azonban nem ilyen egyszerû. A Föld ugyanis forog, a tengelye ferde, valamint több szárazföld van az északi féltekén, mint a délin. A földi légkörzést leíró modellek három cellát tartalmaznak mind az északi, mind a déli féltekén. Ez a három a trópusi cella, a mérsékelt övi cella, és a poláris cella

Modell 1.55mp http://www.youtube.com/watch?v=aAIDJbKb-xI&feature=related

A trópusi cellánál alacsony szélességeken a levegõ az Egyenlítõ felé mozog, keleties. A mérsékeltövi cellánál a levegõ az Egyenlítõ és nyugat felé. A pólusok felett a levegõ lesüllyed és kialakítja a poláris magasnyomást. Itt a szelek keletiesek.

Fõ szélövek: Mivel a Coriolis erõ jobbra téríti az áramlásokat (az északi féltekén), az áramlások a három cellában görbültek. Ez adja az eredetét a mindkét félgömbön megtalálható felszínközeli három szélövnek A keleties passzátszelek a trópusokon Ék és DK-iek, · Az uralkodó nyugatias szelek DNY, és ÉNY-iak, · Poláris keleti ÉK és DK-iekszelek.

Coriolis-erő szemléltetése http://www.youtube.com/watch?v=_36MiCUS1ro&feature=related

A légkörzés övei-érettségizők Szélcsendes öv, ITCZ: A szélcsendes az Egyenlítõhöz közeli terület, ahol is a két félteke passzátszelei találkoznak. Ez ott található, ahol a Trópusi Összeáramlási Terület (ITCZ) található. Ezt a meleg, nedves idõjárás, gyenge szelek jellemzik. A trópusi esõerdõk ebben a zónában találhatók. Júliusban észak felé, míg januárban dél felé mozog. Térítõk: A térítõk a passzátszelek és a nyugati szelek öve közötti területen taláhatók. Ezen a területen gyakran van szélcsend, ún. "lovak szélességé"-nek is nevezik, köszönhetõen annak, hogy régen a hajókról, amelyek belekerültek ebbe a szélcsendes övbe, az élelem és vízhiány miatt a lovakat bedobták a vízbe. Polárfont: A polárfront a poláris keleti és az uralkodó nyugati szelek között húzódik.

A háromcellás cirkulációs modellt társíthatjuk a következõ nyomási övekkel-érettségizők · Egyenlítõi alacsony nyomás – Az alacsony nyomású öv kapcsolatba hozható az emelkedõ levegõvel az ITCZ-ben. (A meleg levegõ felemelkedik, s ezzel alacsony nyomású területet hoz létre az Egyenlítõ mentén, amit egyenlítõi alacsony nyomásnak nevezünk. Ahogyan a levegõ felemelkedik, megindul a felhõ- és csapadékképzõdés.) · Szubtrópusi magasnyomás – A magas nyomású öv kapcsolatba hozható a térítõk menti süllyedõ levegõvel. (A szubtrópusok fölé érkezõ levegõ lehûl, és ezért lesüllyed,ezt a területet szubtrópusi magasnyomású övnek nevezik. A leszálló levegõ meleg és száraz, és ezen területeken sivatagokat találhatunk.) · Sarkvidéki alacsony nyomás – Az alacsony nyomású öv kapcsolatba hozható a polárfronttal. · Poláris magasnyomás  – A magas nyomás kapcsolatba hozható a hideg, sûrû levegõvel a poláris területeken.

A monszun kialakulása Ázsia éghajlatára jelentős hatást gyakorol a monszunszél. Monszunszélnek nevezzük az olyan szeleket, amelyek kialakulásánál a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése a döntő. Megkülönböztetünk trópusi és mérsékelt övi monszunokat. A monszunszelek kialakulása előtt szükséges megismerkedni a hőmérsékleti egyenlítő fogalmával. Ez a földfelszín legmelegebb pontjait köti össze. (Szabálytalan lefutása azzal magyarázható, hogy a kontinensek belsejébe erősebben melegszik fel, így a hőmérsékleti egyenlítő jobban benyomul. A levegő a hőmérsékleti egyenlítő felé áramlik, mivel itt a legalacsonyabb a légnyomás.)

Az északi félteke nyarán a déli félgömbről érkező keleties passzát szelek nem állnak meg a földrajzi Egyenlítőnél, hanem tovább áramlanak a hőmérsékleti egyenlítő felé. Tehát a délkeleti passzát átalakul délnyugati monszunszéllé. Az óceán felett elhaladó légtömegek vízgőzben gazdagok, ezért a délnyugati monszun sok csapadékot hoz.

Az északi félgömb telén a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik, az északkeleti passzát –ÉNY-i monszun)veszi át az uralmat. Általában elmondható, hogy a trópusi monszun nyáron csapadékos, télen száraz.