Szénhidrátok Dolce vita……….

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Advertisements

A belek „alagútjain”.
Az intermedier anyagcsere alapjai 7.
ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE
Szénhidrátok.
Zsírsavak Növényi/állati eredetű zsírok/olajok fő alkotórészét képező karbonsavak Szénlánca: hosszabb nyílt láncú el nem ágazó telített.
,,Az élet forrása”.
SZÉNHIDRÁTOK.
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Szénhidrátok (Szacharidok).
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Szerves kémia Szacharidok.
A kén.
Kísérletek keményítővel. Ha megkérdezünk egy kisiskolást : Melyek az élet feltételei, akkor azt mondaná :oxigén, víz. Ha megkérdezünk egy kisiskolást.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
Szénhidrátok.
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Észterek.
A cellulóz.
Cellulóz.
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit
ÁOK/ I. évfolyam / II. félév
Az intermedier anyagcsere alapjai.
A belek „alagútjain”.
Hemicellulázok Monek Éva Leontina.
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
A szénhidrátok.
SZÉNHIDRÁTOK.
Szerves kémia Vegyületek felosztása: szerves és szervetlen vegyületek
A kén Sulphur (S).
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
Az ember táplálkozása.
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
A növények légzése.
Mi és emésztőnedveink
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Az élővilág legkisebb egységei
Biokémia Fontolva haladóknak
Egyed alatti szerveződési szintek
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Oligo- és poliszacharidok
ÉDESÍTŐK-2. FINOMÍTOTT ÉS NYERS CUKOR11.1 FEHÉR CUKOR, (FINOMÍTOTT CUKOR, KRISTÁLYCUKOR) DEXTRÓZ (ANHYDROUS, MONOHYDRÁT), FRUKTÓZ PORCUKOR, PORÍTOTT.
TÁPLÁLOKOK, TÁPANYAGOK
A HELYES TÁPLÁLKOZÁS MIT, MIKOR, MENNYIT.
10. rész :Táplálékunk összetevői Szénhidrátok Klikk a folytatáshoz.
Szénhidrátok. A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén.
Fontosabb karbonsavak. Fontosabb karbonsavak: Vajsav (Butánsav) n=4 Színtelen, undorító szagú folyadék  verejték  lábszag  avas vaj CH 3 CH 2 CH 2.
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Fontosabb diszacharidok, poliszacharidok. Monoszacharidok összefoglalás.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia Fontolva haladóknak
A KÉN
AZ ÉLET MOLEKULÁI.
Kristályrács molekulákból
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
22. lecke A szénhidrátok.
A nukleinsavak szerkezete
A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
H.-Minkó Krisztina P.-Fejszák Nóra Semmelweis Egyetem
Szénhidrát anyagcsere
Szénhidrátok 6CO2 + 6H2O + energy C6H12O6 + 6O2 Definíció Körforgalmuk
Nitrogénmentes kivonható anyagok
SZERVES VEGYÜLETEK.
Előadás másolata:

Szénhidrátok Dolce vita………

Eredet/elnevezés A szénhidrátok élő szervezetek által termelt, szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.

Fogalmak Oxocsoport:1.C-atom kettős kötésű O-ja Hidroxilcsoport: a C-atomok –OH csoportja Éterkötés: vízkilépés mellett kialakuló o-kötés két monoszacharid között. Gyűrű-nyílt lánc: hexózokra jellemző. Az 1C-atom és az 5.C- atom között kialakuló kötéssel, közben a 6.C-atom oxocsoportja hidroxilcsoporttá alakul. ( O-ból= OH ) Alfa-béta glükóz: a molekula síkjához képest hol helyezkedik el az 1.C-atom hidroxilcsoportja ( függőlegesen, vagy vízszintesen)

D-L konfifugáció A szénhidrátokban a szénatomokhoz kapcsolódó atomok (H), illetve atomcsoportoknak (OH) kétféle térbeli elrendeződése, ún. konfigurációja lehet az L- és a D. Konfiguráció: egy molekulában a szénatom körül az egymással közvetlenül nem kapcsolódó atomok, atomcsoportok viszonylagos térbeli elrendeződése.

Alfa-béta konfiguráció Az 1.C-atom hidroxilcsoportjának elhelyezkedése a molekula síkjához viszonyítva. OH OH Béta-glükz Alfa-glükóz

Oxo-Hidroxil-csoport oxocsoport hidroxilcsoport

Más szerves vegyületek energiaforrás Más szerves vegyületek építőelemei Tartalék tápanyag Növényi szövet váza

Csoportosításuk 3-7 szénatom C6H12O6 100/1000 Monoszacharid (C6O12H6)n Szénatomszám szerint monoszacharid diszacharid poliszacharid 3-7 szénatom C6H12O6 100/1000 Monoszacharid (C6O12H6)n 2 Monszacharid C12O24H12

Monoszacharidok Ribóz dezoxiribóz Glicerin- aldehid Glükóz fruktóz pentózok hexózok triózok Ribóz dezoxiribóz Jellemzői Egyszerű cukrok vízben oldódó Édes ízű, Kristályos anyag Glicerin- aldehid Glükóz fruktóz

Glükóz gyűrű-nyílt lánc hidroxilcsoport oxocsoport A nyílt láncú glükóz gyűrűvé zárul. Az 1. és az 5. szénatom között kialakuló kötéssel, vízkilépés közben. Glükóz gyűrű-nyílt lánc

Diszacharidok Két monoszacharid molekulából képződnek vízkilépéssel / kondenzáció/ . A kapcsolat két hidroxilcsoport között jön létre éterkötéssel. Szintén édes ízű, vízoldékony vegyületek. R és Q= monoszacharid

1.szénatom 4.szénatom

Diszacharidok szénatom glikozidos OH-ja és a Formái maltóz cellubióz szacharóz szénatom glikozidos OH-ja és a 4. szénatom OH-ja között. (1-4' éterkötés)

180’os elfordulás maltóz cellubióz

Poliszacharidok Sok monoszacharid egységből épülnek fel. Formái cellulóz keményítő glikogén Poliszacharidok Sok monoszacharid egységből épülnek fel. Többségük nem édes és vízben nem oldódik.

Cellulóz beta-glükóz egységekből épül fel. Általános képlete: (C6H12O6)n. Fonalszerű, lineáris molekula. Fehér színű, íztelen, szilárd anyag. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Biológiai jelentősége: növényi vázanyag (sejtfal). Felhasználás: papír- és textilipari nyersanyag; filmek, lakkok, műszálak gyártása.

Keményítő Amilóz és amilopektin egységekből épül fel! alpha-glükózegységekből épül fel. Általános képlete: (C6H12O6)n Amilóz és amilopektin egységekből épül fel! az amilopektin esetében elágazások találhatók Fehér színű, íztelen, szilárd anyag. Hideg vízben nem oldódik, forró vízben kolloid rendszert képez. Biológiai jelentőség: a növények raktározott tápanyaga.

Glikogén, kitin, heparin Biológiai jelentőség: állati tartaléktápanyag (máj, izmok).   Kitin A cellulózhoz hasonló szerkezetű. Biológiai jelentőség: Az ízeltlábúak és egyes férgek kültakaróját képezi. Heparin Vízoldékony. Biológiai jelentőség: alvadásgátló.

cellulóz keményítő