Linux nemcsak a 13.ht-számára

Hogyan is kezdődött… Rövid történet: A linux operációs rendszert 1991-ben Linus Torvalds egyetemista kezdte el fejleszteni, 386-os számítógépén. Nagyrészben Unix alapokra épült, eleinte a Minix rendszerrel függött össze, majd önállóvá vált. A fejlesztésbe számos más programozó kapcsolódott be, munkájukért nem kértek pénzt, a dicsőségért programoztak, így lett a Linux rendszer ingyenes.

Mi is az a linux pontosan? Linux alatt azt az ingyenes rendszermagot (kernelt) értjük, amit 1991 óta is Linux Torvalds felügyelete alatt fejlesztenek. A rendszermag forráskódja nyílvános, báki megtekintheti, így pontosan ismert a működése. (Na ez nem mondható el a nagy M op. rendszereiről…)‏ A linux rendszermag köré épülnek az egyes disztribúciók, amik gyakorlatilag terjesztési csomagok, amelyeket kölünböző cégek, szervezetek készítenek el. Ezek nagyrésze ingyenes, de vannak fizetős disztribúciók is.

Az örök kérdés melyik disztribóciót válasszam? Több ezer linux disztribóció létezik, néhány fontosabb: Debian Ubuntu / Kubuntu / Xubuntu / Edubuntu Uhulinux OpenSuse / Suse Fedora Core / Red Hat Slackware Mandriva Ma – 2009.03.23 – kezdőknek, kipróbálásként egyértelműen az Ubuntu-t ajánlanám, nagyon erősen támogatott, könnyen kezelhető. Hardverfelismerése, driver ellátottsága messze a legjobb most.

Linux parancsok A Linux operációs rendszer Unix öröksége az, hogy igen sok parancsot tartalmaz, melyekkel hatékonyan lehet feladatokat végrehajtani. Windows alól kipróbálhatjuk úgy, hogy pl. bejelentkezünk távoli eléréssel (ssh shell- el) egy Linux rendszerbe, pl. a putty programmal.

Általános parancsok passwd – jelszó megváltoztatása who – bejelentkezett felhasználók w – bejelentkezett fehasználók, táblázatban finger usernév – felhasználó adatai last – legutóbbi bejelentkezések last | grep halozatepito last kimenetét a | -jel (pipe-jel) átadja a grep parancs bemenetére, amely kiszűri a halozatepito –t tartalmazó sorokat

Parancsok – súgó, manual man – a kézikönyv, manual megjelenítése egy-egy parancsot illetően. Pl man cd : a cd parancs leírása. (kilépés a 'q'-val)‏ apropos – megadja, hogy mely parancsokhoz kapcsolódik a keresett téma. pl.: apropos file info – karakteres menüvezérelt leírás a keresett témáról. pl.: info file

Fájlkezelő parancsok cd teszt : belép a teszt könyvtárba cd .. : egy szinttel feljebb lép mkdir név : könyvtár (jegyzék) létrehozása rmdir név : könyvtár törlése touch teszt.txt : fájl létrehozása rm teszt.txt : fájl törlése cp honnan hova : másolás ls : listázás (DOS-ban a dir-hez hasonlít) ls –a : rejtett állományokat is kilistázza ls –l : hosszú formában listáz wc – szavak számlálása egy fájlban less – fájlok tartalmának kiírása a képernyőre

Jogosultságok kezelése Minden Linux rendszert csak authentikáció után lehet használni. A beléptetett felhasználó tagja egy vagy több csoportnak, amelyekhez jogosultságok tartoznak. A jogosultságok kezelése fájlokon keresztül történik. Minden fájl esetén egy 3 csoportból álló jogosultságcsomag van. pl. szoveg.txt rw- r-- r--

Jogosultságok kezelése 2. pl. ls -l parancs után: fájlnév jogosultságok tulajdonos tulaj.csoportja szoveg.txt rw- r-- --- gyanta halozatepito ... Az első blokk: rw- a tulajdonos (aki létrehozta) jogosultságait adja meg. r=read (olvasás) w=write (írás) x=eXecutable (végregajtás) [ Könyvtárak esetén ez a könyvtár listázási jogát jelenti. ] Vagyis a példában a tulajdonos olvashatja, írhatja, nem futtathatja. A második blokk: r-- azt a csoportot jelenti, amelyikbe a fájl tulajdonosa tartozik. Vagyis most olvashatja, de nem írhatja és nem futtathatja. A harmadik blokk: --- a „többiek” jogai, vagyis akik nem a tulajdonossal megegyező csoportba tartoznak, és nem a tulajdonos. A példában nekik semmilyen joguk sincs.

Jogosultságok kezelése 3. Chmod – jogosultságok módosítása pl.: chmod +w szoveg.txt – mindenkinek írási jogok ad. Amennyiben csupán a csoportunknak szeretnénk írási jogot adni: chmod g+w szoveg.txt Itt az u:tulajdonos, g:tulaj.csoport, o:többiek A chmod leggyakoribb használata azonban az, amikor számok segítségével adunk meg jogosultságokat. Ekkor a 2-es számrendszerbeli „átváltása” jelenti a jogosultság értékét. Pl: rw- : 110 = 4+2+1 = 6 -wx : 011 = 0+2+1 = 3 chmod 640 szoveg.txt felel meg a rw- r-- --- jogosultságoknak.

A linux könyvtárszerkezete, konfigurációs állományok Kötött nevű, elhelyezkedésű, tartalmú könyvtárak. Egy sokfelhasználós rendszerben szükség van valamilyen rendszerre az állományok tárolásában /bin :futtatható állományok /boot :rendszerbetöltéshez szükséges állományok, kernel image GRUB vagy LiLo rendszerbetöltő könyvtára, ebben menu.lst config. állomány, amely a rendszerindítás beállításait tartalmazza. Default op.rsz, menü megjelenési ideje

Könyvtárszerkezet folyt. /dev -az eszközök könyvtára. Minden egyes hardver eszköz egy-egy állománynak felel meg. (Linux-ban minden fájl.)‏ /etc :konfigurációs állományok helye /etc/apt/sources.list -azokat a „tárolókat” tartalmazza, ahol a programcsomagok elérhetőek pl.: deb http://hu.archive.ubuntu.com/ubuntu/ intrepid main restricted deb cdrom:[Ubuntu 8.10 _Intrepid Ibex_ - Release i386 (20081029.5)]/ intrepid main restricted

/etc/network/interfaces :hálózati eszközök konfigurációja. pl /etc/network/interfaces :hálózati eszközök konfigurációja. pl. Fix IP, DHCP IP # The primary network interface auto eth0 iface eth0 inet static address 195.199.135.219 netmask 255.255.255.248 gateway 195.199.135.222 iface eth1 inet dhcp /home – a felhasználók állományait tartalmazza (külön partícióra szokás)‏

/media /mnt :a felcsatolt meghajtók, háttértárak találhatóak itt meg (pl. pen-drive, HDD, CD)‏ MOUNT – parancs : háttértárak felcsatolására szolgál: pl.: mount -t ntfs /dev/hdb2 /mnt/D /var :itt találhatóak a rendszerprogramok, rendszer szolgáltatással kapcsolatos állományok

Könyvtárszerkezet elemei /var/log - naplófájlok /var/www – a http kiszolgáló állományai