GKIeNET Kft. Az állami szerepvállalás értékelése a magyarországi szélessávú infrastruktúrafejlesztésekben Budapest, október 1. Kis Gergely Közgazdász vándorgyűlés

Elektronikus szolgáltatások a sávszélesség és az elérési technológiák függvényében

Magyarországi szélessávú infrastruktúrafejlesztési pályázatok A pályázat neve Megjelenés éve Projektek száma Teljes támogatás (EUR~HUF)* A teljes beruházás értéke (EUR~HUF)* HHÁT EUR HUF HHÁT EUR HUF GVOP EUR HUF EUR HUF GVOP EUR HUF EUR HUF GOP EUR HUF EUR HUF

A pályázati kiírásokban érintett települések területi elhelyezkedése

Kistérségek decilisek alapján képzett csoportokban elfoglalt helyezésének változása között az IKT eszköz-ellátottság mutató alapján A magyarországi elektronikus hírközlő hálózat – kistérségi szinten vizsgálva – között a további területi differenciálódás irányában fejlődött.

Települések optikai hordozóhálózati lefedettsége (külterületi határokkal)

Optikai hordozóhálózati lefedettség alakulása településméret alapján

Települések optikai hordozóhálózati ellátottsága településméret alapján Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, június Települé- sek száma Lakosság száma Optikai státusz Van optika … csak egy* …egynél több Nincs optika … de épül … nem épül 250 fő alatt44066 ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő fő vagy több ezer fő Összesen ezer fő

Az optikai hordozóhálózati lefedettség szempontjából „fehér”, „szürke” és „fekete” települések 425 település esetében volt optika (2009. március végén), de mégsem azt használják. Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, június

Településrészek optikai körzethálózati lefedettsége (2008 végén)

Helyi hurok átengedési díjak (teljes átengedés)

Helyi hurok átengedési díjak (részleges átengedés)

A hurokátengedés aránya a szélessávú előfizetési végpontszámhoz viszonyítva (2008. szeptember)

Frekvencia 1.A sikertelen mobiltender (2008) azt eredményezte, hogy 2 évig értékes frekvenciák voltak „polcon tartva”. 2.A 900 MHz-es blokkok fontosak a 3G-t fejlesztő mobilcégek számára (nem csak optikai szálkapacitásra van szükségük a nagyobb sávszélesség érdekében, hanem frekvenciára is), de a 4G tükrében csak 3-4 évre lehet tervezni 3.A 450 MHz-es frekvencia kiváló terjedési jellemzőkkel bír, de a jelenlegi szélessávú igényeket tekintve már a rurál területeken is csak nagy kompromisszumokkal elfogadható sávszélességet fog hozni ( kb/s-ot letöltési irányban). Alkalmazása inkább speciális igények kiszolgálására jó, de nem szabad elfelejteni, hogy a CDMA technológia egyre inkább „elavult” (a fejlesztések nem ebben irányban mennek).

A szélessávú (legalább 4 Mb/s névleges sebességre képes hozzáférési hálózatok – optikai felhordó hálózati kapcsolat 2009Q2 Az összetett – multimédia átvitelre is képes – kritériumrendszernek a magyarországi települések 53%- a nem felelt meg 2009 második negyedévének végén

A verseny (szolgáltatásonként eltérő, de koncentráljuk az egyre nagyobb sávszélességet igénylőkre) Internetszolgáltatás esetében valódi verseny az ügyfelekért a nagyváros egyes részein folyik – a többi településen és településrészen lényegében lokális monopóliumok láthatók. A 3G fejlődése ugyanakkor itt is versenyt generálhat, HA: lesz elég hordozóhálózati kapacitás hozzá. Az ARPU csökken: Magyarország egészére vonatkozóan 2008 végi adatokat alapul véve kábeltévé esetében 3300 Ft, internetszolgáltatás esetében 4669 Ft (a vezetékes szélessávú piacra vonatkozóan 5060 Ft). Az elektronikus hírközlőhálózat birtokosainak árbevétele az ehhez köthető szolgáltatásokból valószínűsíthetően nem fog nőni a következő 3 évben – és ez nem kedvez az alapinfrastruktúra építéseknek.

EU tagországok szélessávú teljesítmény indexei, 2008 (BPI)

Optikai helyi hurkok fejlesztése (Japán, Dél-Korea, Egyesült Államok és az Európai Unió) Grandiózus tervek az EU Digitális Menetrend tervezetében: 2020-ra minden európai részére elérhetővé válna a 30 Mb/s-os vagy annál nagyobb sebességű internet, az európai háztartások fele pedig 100 Mb/s-os vagy még ennél is gyorsabb internet-előfizetéssel rendelkezik majd.

HSxPA HSUPALTE Javaslatok a fejlesztéspolitika számára

Az állami beavatkozás indokolhatósága Az elektronikus hírközlő hálózati infrastruktúra létrejöttét támogató közösségi forrás bevonása liberalizált távközlési piacon csak abban a két esetben megengedhető, amennyiben az állami támogatás szempontjából vizsgált földrajzi területen: (1)az alapszintű szélessáv jelenleg még nem elérhető, és ahol ilyen infrastruktúra kiépítését magánbefektetők a közeljövőben nem is tervezik (2)új generációs elérési hálózat jelenleg még nincs, és ahol a közeljövőben előreláthatólag magánbefektetők által nem is épül (3)Ahol létezik szélessávú elérési hálózat, azonban egyes felhasználói csoportok nem kapnak megfelelő szolgáltatást, vagy a szolgáltatások díja – verseny híján – a fogyasztók számára megfizethetetlen, vagy a szolgáltatás minősége nem kielégítő, és nem várható ezek megszüntetése.

Korszerű elérési technológiákkal való lefedettség az egy háztartásra jutó költségek függvényében

Megtartandó jó gyakorlatok 1.A szélessávú infrastruktúra fejlesztésénél az üzletileg kevésbé, vagy nem vonzó területeken az állami szerepvállalás fontosságának felismerése. 2.A szélessávú lefedettséget mutató térkép létrehozása (látható, hogy az infrastruktúra kataszter létrehozása a jövőben nem lesz megkerülhető…) 3.Az Európai Unió finanszírozásával megvalósított pályázatok hatékony forráslehívási képessége.

Változtatást igénylő területek azonosítása 1.A beruházási (fejlesztési) adókedvezményekkel való helytelen gazdálkodás. 2.A terület fejlesztéséért felelős mindenkori minisztérium és a szabályzóhatóság együttműködésének hiánya. 3.A hordozóhálózat és az elérési hálózat nem elkülönülten kezelt fejlesztése. 4.Az utakkal, járdákkal, oszlopsorokkal és ingatlanhasználati jogokkal – mint korlátos erőforrásokkal – való gazdálkodás hiánya. 5.A komplex fejlesztési programok hiánya. 6.A nagykereskedelmi piacok szabályozásának elégtelen volta, és a nagykereskedelmi kínálat kikényszerítésének elmaradása. 7.Az állam, mint stratégiai befektető megjelenésének elmaradása.

Köszönöm a figyelmet!