Kulturológia története

A kultúráról való gondolkodás korszakai i. sz. 5. – 4. sz. 14. sz. 16. – 17 . sz. 18. sz.

A kulturológiai gondolkodás keletkezése

I. Gondolkodás a kultúráról a klasszikus Antikvitásban

I. Gondolkodás a kultúráról a klasszikus Antikvitás korában Görög bölcselők az emberi világról Az antik „Felvilágosodás” (i.e. 5. sz.) A szofisták „kultúra” eszméje, az emberi univerzum alapja – a nevelés (paideia), a hagyomány alkotta erkölcs (ethosz) A jellem kialakítása Prótagorasz (i. e. 480 – i. e. 410?) „homomenzura”- tétel Démokritosz (i. e. 470 körül – i. e. 370 körül) A fejlődés eszméje és a „kultúra / természet” probléma felvetése Prótagorasz

Az ókori Roma kultúra-fogalma Cicero, i.sz. 1. sz. Musei Capitolini eudamonia = a boldog élet és elérésének módjai paideia  cultura  philosophia Marcus Tullius Cicero (i. e. 106–43.) Tusculumi eszmecsere (i. e. 45.): „a lélek kultúrája” – a polgári kötelességre nevelés, – a kultúra ciklikus fejlődése, – a „kultúra államának” gondolata. Publius Vergilius Maro (i. e. 70.– i. e. 19.) Lucius Annaeus Seneca (i. e. 4. – i. sz. 65.) Luciliusnak ajánlott erkölcsi levelek (Epistulae morales ad Lucilium, i. e. 45): – az erkölcs és az erkölcsös nevelés mint enkulturáció – a kultúra hagyományozása “Seneca”, kettős herma része, Antikensammlung Berlin

Cornelius Tacitus (56 körül – 117 körül) Germánia (De origine, situ, moribus ac populis Germanorum, 98.) – barbárság / civilizáció kultúra és civilizáció, – kultúratörténeti tipológia és etnográfiakezdeményei – a civilizáltság kritériumai

II. Gondolkodás a kultúráról a Középkorban

II. A Középkor A kultúratípus váltása: megmarad normatív és hierarchikus jelleg (tekintély-, hagyomány- és szokásalapú), mint az antik kultúrában, de: a középkori kultúra teokratikus, a kultusz felváltja a kultúrát filozófia  vallás, a középkori ember világlátásának és világképének szinkretizmusa a kultúra mint az emberi lét produktuma elveszíti értékét

Aurelius Augustinus – Szent Ágoston (354–430) Isten államáról (De civitate Dei, 413–26) történelmi teozófia a teremtés hat napja / az emberi nem történelmének hat korszaka / az emberi élet hat szakasza (csecsemő-, gyermek-, serdülő-, ifjúkor, érettség és öregség), történelmi korszakok – különböző államtípusok szerinti korszakok állam- és városellenesség – civilizációellenesség Isten „országa” ≠ a „Babiloni parázna” (Róma városa, a római birodalom)

Joachim (Gioacchino) da Fiore (1135 –1202) apokaliptikus történelemteológiája  ferencesek-spirituálisok

Képek forrásai http://www.liveinternet.ru/users/3596969/post156282984/ http://nhclassics.homestead.com/970801_1013_1096_oslp_362x600.jpg http://www.publicartinla.com/USCArt/Hoose/protagoras.html http://nibiryukov.narod.ru/nb_pinacoteca/nb_pinacoteca_painting/nb_pinacoteca_unidentified_german_xix_1801_democritus.jpg German Artist (19th century). Democritus: Illustration from Galerie der alten Griechen und Römer (1801, Augsburg) http://www.museicapitolini.org Musei Capitolini, Ritratto di Cicerone (I sec. A C.)

http://upload. wikimedia http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9b/Seneca-berlinantikensammlung-1.jpg Seneca, part of double-herm in Antikensammlung Berlin http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8e/Gaius_Cornelius_Tacitus.jpg/120px-Gaius_Cornelius_Tacitus.jpg http://strangemaps.wordpress.com/2007/11/30/beyond-the-helvetian-desert-ancient-mysterious-barbarian-germany/ http://pages.interlog.com/~gilgames/tacitus.htm http://www.stthom.edu/FTP_library/brownmonkwriting.jpg

http://upload. wikimedia http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d6/Charlemagne_and_Pope_Adrian_I.jpg Nagy Károly és I. Adorján pápa találkozása 772-ben. Archivo Iconografico http://www.guardian.co.uk/science/gallery/2009/mar/12/galileo-exhibition-florence-strozzi St Augustine in his study, a fresco by Sandro Botticelli, 1480. http://faculty.virginia.edu/kovacs/Relc370Art/Joachim%20of%20Fiore%201/joachim5.jpg From Joachim's Liber Figurarum (Bodleian Library, Oxford )ю