Kulturológia története II. Gondolkodás a kultúráról a Reneszánsz korában és az Újkorban

Reneszánsz – a kultúráról való gondolkodás újjászületése A kulturális paradigma váltása humanista szellemiség, individualizmus, Az Antikvitás és hagyományai iránti érdeklődés, teokrácia  emberközpontúság, ember / természet viszony, kultúra  paideia  harmonikusan fejlett személyiség

Francesco Petrarca (1304–1374) az antik kultúra „felfedezése“ mint egy új (antropocentrikus) kultúratípus a középkori teocentrizmussal szemben, historizmus a kultúratípusok értelmezésében, a Reneszánsz-kultúra tudományos önértelmezése, a kultúrateremtő ember  életépítés elméleti posztulátumok alapján az első európai filológus: antik szerzők „felfedezése”, – az irodalmi latin nyelv megteremtése, – hermeneutika, – a platonista hagyomány,

nyelvfilozófia: a nyelv és az ember belső világának kölcsönhatása, nyelv és nemzet, nyelv és államiság, ember és természet, természet / kultúra dichotómiája  a városi kultúra kritikája, Európa kulturális egységének eszméje és megkülönböztetése más civilizációs rendszerektől (szláv, iszlám), az ember, a humanizmus és a historizmus aspektusainak összesítése a kultúra-értelmezésben.

Michel Eyquem de Montaigne (1533–1592) az utolsó reneszánsz-humanista és az Újkor első moralistájának: Esszék ( ‘Próbálkozások’, Essais, 1580–88). a tacitusi civilizáció-kritika továbbgondolása: a kulturális Európa-centrizmus bírálata, az emberi „mindenhatóságban“ vetett hit megkérdőjelezése és a „természetes” ember apológiájának kezdete, az antik kultúratípus mint kulturális minta a többi kultúra számára, moralista kultúrafelfogás – a kultúra „erkölcsössége”, kultúra és civilizáció – az emberi tevékenység kétfajta produktuma, kultúra és vallás újkori megkülönböztetésének kezdete.

Az újkor (XVI - XVIII. sz. ) Az anyagi világ tágulása, a tudományos tudás robbanásszerű fejlődése  a világnézeti fordulat: az ész kultuszának kialakulása, a világ változékonyságának érzékelése, az „új“ mint paradigmajelölő fogalom, az új „kultúrember“ típusa, a központi téma – a természet megismerése, a kultúra racionalista felfogása: a tudomány és a kultúra viszonya, a tudomány „szakralitása“.

Francis Bacon (1561–1626): Új Organon (Novum organon scientiarum, 1620), A tudományok méltóságáról és előremeneteléről, De dignitate et augmentis scientiarum, 1623, Új Atlantisz (The New Atlantis, 1627). hangsúly-eltolódás a kultúrafelfogásban: a kultúrát a tudomány / a tudományok eredményeinek gyakorlati alkalmazása határozza meg  technikai fejlődés a szellemi és művészeti / művészi értékek leértékelődése, a kultúra mint fenomén, kultúra és természet, a kultúra folytonosságának eszméje = a tudás folytonossága, a kulturális fejlődés ellentmondásossága és ennek okai, kultúra és szabadság

Thomas Hobbes (1588 –1679) Leviatán, vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma (Leviathan, or The Matter, Form and Power of a Common Wealth Ecclesiastical and Civil, 1651). az állam mint a kultúra eleme, az államiság története – a kultúra története „kultúratipológia”: az államiság / kultúra három típusa (monarchia, demokrácia, arisztokrácia), a beszéd szakrális eredete és jellege, funkciója, a nyelvalakítás emberi volta, kultúra és vallás, kultusz és kultúra, tudomány és kultúra elválaszthatatlansága.

John Locke (1632–1704) A társadalmi szerződés és a természeti jog elméletének kulturológiai aspektusai: az állam – az emberi tevékenység eredménye, történelmileg kialakult kulturális képződmény, a nyelv emberi mivolta, neveléselmélete: az enkulturáció célja – gyakorlatias gondolkodású, jó modorú, érzéseit uraló egyéniség.

Képek forrásai http://www.maniza.com/Europe/images/rome/Rome73.jpg Michelangelo Buonarroti, Ádám teremtése. (1508–1512) A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója. Francesco Petrarca http://www.arezzocitta.com/arezzo/Turismo/pagine/aruillustri/petrarca.htm http://worldleonard.h1.ru/doc/leonardo/gallery.htm Leonardo da Vinci, Leda (fejvázlat) / Studies for the head of Leda (1504-06). The Royal Collection Her Majesty Queen Elizabeth II http://en.wikipedia.org/wiki/Michel_de_Montaigne http://fmrsi.wordpress.com/events/ Raffaello Santi, Az athéni iskola (1509-11), A Vatikáni Stanzák („Raffaello-Stanzák”)

http://www.shedevrspb.ru/kat6/06.jpg http://www.santa-coloma.net/voynich_drebbel/utopias/utopias.html http://cepa.newschool.edu/het/profiles/image/leviathan.jpg http://www.library.ru/2/liki/img_view.php?fu_uid=471 John Locke Backgrounds: http://archivetextures.net/ , http://powerbacks.com

http://sv.wikipedia.org/wiki/Giambattista_Vico http://art3idea.psu.edu/boundaries/related/vico.html