Az ősi magyar hitvilág
A XI. századig volt jellemző az ősi magyar (pogány) hitvilág. A XI. sz.-ban áttértünk a kereszténységre. Ezt követően csak népszokásaink népmeséink néphitünk őrzik a mitologikus elképzeléseinket.
Totemizmus (turul, csodaszarvas)
Világkép 3 részre osztható: felső: istenek, égitestek (Nap, Hold) középső : emberek természetfeletti erdei és vízi lények természetfeletti emberek (táltosok) 3. túlvilág: túlvilág
Az égig érő fa (összeköti a 3 szintet)
A honfoglalás előtti és honfoglalás kori magyarok hitvilága Sámánizmus: Szibéria és Belső-Ázsia lakóinak ősi hiedelme Közp.- i alakja: sámán (közvetít az emberek és a szellemek világa között) Feladata: - révülés - áldozatbemutatás - jós, gyógyító ( javas) - énekmondó (regös)
sámán
Sámán lehet: aki születésénél fogva kiválasztott vagyis valamilyen jelet visel (pl. felesleges csonttal vagy foggal születik)
Fontos eszköze: sámándob ( a hagyományban: dobszerda)
Fő istenalak: Úristen v. Öregisten v. Jóisten + egyéb természetfölötti képességekkel rendelkező alakok: manók törpék tündérek boszorkányok