Mit lehet és mit kellene tenni? 1. Megelőzés 2. Újrahasznosítás 3. Ártalmatlanítás MEGELŐZÉS Mit lehet és mit kellene tenni? Hogyan lehet a környezetvédelmi szereplőket bevonni? Szilágyi László HuMuSz

Hány kiló hulladékot termelünk 1000 US$ GDP-re vetítve? Luxembourg 32 Japan 36 Germany 38 Greece 42 Italy 42 Belgium 43 USA 43 Czech Rep. 45 UK 46 * **OECD 46 Spain 47 Austria 48 Switzerland 51 Portugal 51 Ireland 52 France 52 Sweden 53 Denmark 55 Finland 55 Netherlands 55 Canada 57 Iceland 58 Innen szép a győzelem! Korea 62 Australia 66 Norway 67 Mexico 94 Poland 100 Hungary 105 Turkey 179 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180

Fogalmi zűrzavar Hulladékgazdálkodási hierarchia Az OECD szerint

Közös felelősség

3. Ártalmatlanítás

Ennyi lerakót kell bezárni 2009-ig Ki? Miből? Mi lesz utána?

Nagy beruházási költségek Túl nagy régiók Nehéz helyet találni Lakossági tiltakozások Nagy szállítási távolságok Nagy üzemeltetési költségek Magas szemétdíj A szelektálás háttérbe szorul

Akarod-e, hogy hulladékégetőket építsenek az országban? Igen, mert áramot termelnek 29,20% Igen, de ne a mi környékünkre 9,40% Nem, mert túl veszélyesek 7,40% Nem, mert túl drágák 0,60% Nem, nem ez a megoldás 53,40%

Közös felelősségünk Az ártalmatlanítás centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá Decentralizálás A nagy regionális hulladékkezelő művek helyett kistérségi komplex programok Ártalmatlanítási díj! Veszélyes hulladék Kötelező felelősségbiztosítás a veszélyeshulladékos cégek esetében

2. Hasznosítás

Egyéb: ~20% Műanyag és üveg: 20% Papír: 25-30% Komposztálható: 30-35%

Nehézségek A lakossági szelektív gyűjtés 5-6% Papír: Az ipar csak a kibocsátás feléért vállal felelősséget Teljesül-e a hasznosítási minimum? Papír: leginkább csak a karton kell mi lesz a színes magazinokkal? reklámok, szórólapok? Műanyag: csak PET és PE Kínában hasznosul? Mi lesz a többi műanyaggal? Üveg: nincs belföldi kereslet Kombinált? papír, műanyag vagy fém?

Erőforrások! Csak termelünk, aztán majd hasznosítunk?

Komposztálás Kerti komposztálás Társasházi komposztálás Kistérségi rendszerek Közösségi aprítógépek Nagy regionális rendszerek nagy szállítási távolságok

Mit tehet a környezetvédelmi ipar? Szelektálás, hasznosítás A háztartásokig menő gyűjtési rendszerek támogatása Kiterjedt és könnyen elérhető gyűjtőhálózat A lakosság által gyűjtött hulladék fogadása A hasznosítási arányok önkéntes növelése Az anyagában hasznosítás előnyben részesítése Az inert hulladékok elkülönített kezelése és feldolgozása Decentralizált feldolgozó rendszerek A hulladékexport háttérbe szorítása Az újrahasznosított termékek propagálása Nyilvánosság Részvétel a kommunikációban és szemléletformálásban

1. Megelőzés A hasznosítás nem elég!

Megelőzés: fogyasztás, életmód

Miért fizetünk ugyanannyit? A mi kukánk A szomszédé

Szemétdíj mire ösztönöz?

Szemétdíj legyen differenciált a szelektált hulladék díja legyen alacsony a vegyes hulladék díja legyen magas legyen teljesítményarányos kevesebb szemét = alacsonyabb díj polgárjogi szerződést! a kommunális adót ne lehessen szemétdíjnak álcázni

A fogyasztói szükségletek újragondolása Közös felelősségünk A fogyasztói szükségletek újragondolása Tartós termékek gyártása Újrahasználat A szervízhálózatok bővítése Alternatív szolgáltatások Tisztább termelés Az életciklus-szemlélet alkalmazása Környezettudatos terméktervezés (öko-design) BAT KIR A veszélyes nyersanyagok kiváltása Kapcsolatok a fogyasztóval Garanciák Környezeti termék-nyilatkozatok (deklarációk) Önkéntes megállapodások lakossági csoportokkal

Újabb feladatok

Média Önkorlátozás a reklámok stílusát és módszereit tekintve Reklámetikai kódexek kidolgozása a gyermekreklámok mellőzése a hedonista életvezetési minták kerülése A direkt mail korlátozása A reklámújságok korlátozása A Társadalmi Célú Reklámok kezdeményezése és finanszírozása

Reklám → → Fogyasztás → → → → Hulladék Beszéljünk róla! Köszönöm a meghívást, köszönöm a figyelmet!