Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra Számadó Szabolcs szamszab@ludens.elte.hu

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció kommunikáció defíniciója Olyan viselkedés vagy morfológiai jelleg, mely a szignál vevő egyed viselkedését úgy változtatja meg, hogy az adaptív legyen a szignál adó egyed számára. (Krebs & Dawkins, 1984) DE Szignálok használata (kommunikáció) hosszútávon nem lehet stabil ha az nem adaptív a szignált vevő egyed szempontjából. (Mivel ekkor nem fogja figyelembe venni a szignálokat.)

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció Azaz, nem meglepő módon azt várjuk, hogy egy kommunikációs rendszer akkor lesz stabil ha a szignálok használata adaptív mind a szignál vevő, mind a szignál adó egyed szempontjából.

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció döntési helyzetek utód gondozás párválasztás erőforrásokért folytatott küzdelem

? ? ? ? ? Bevezetés a biológiába állati kommunikáció döntési helyzetek utód gondozás párválasztás erőforrásokért folytatott küzdelem ? ? ? ? érdekellentét ? megfigyelő elől rejtett információ

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció Állati kommunikációs rendszerek jel vs. szignál (cue vs. szignál) „self-reporting signals” vs. „other-reporting” (szignál adóra vonatkozik vs. másra vonatkozik)

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek formant eloszlás

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek Melyik lehet az aggresszívebb?

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek milyen jeleket látsz a képen?

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok párválasztás költséges szignálok (hátrány elv)

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok karotinoid alapú szignálok: csak a táplálékból lehet kinyerni költséges beépíteni

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok aggresszív szubmisszív Darwin, C.R. (1871) The expression of emotions in men and animals

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok „Másra utaló” szignálok Méhek „tánca” – von Frish. Kétféle tánc. Táplálékforrás: iránya távolsága fordulatok száma percenként a távolság függvényében

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok Méhek „tánca” irány kommunikációja a táplálékforrás iránya és a nap állása által bezárt szög segítségével

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok Cerkófok vészjelzései – Cheney & Seyfarth sas leopárd kígyó Alaptípus adott, de a részleteket tanulni kell. Pl. nem minden ragadozó madár vált ki vészjelzést

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok Állati kommunikációs rendszerek álltalában az állat saját állapotára utaló szignálok (self-reporting signals) limitált számú szignál, kb. 30-40 (+jelek)

Bevezetés a biológiába emberi nyelv szimbólikus rekurzív kulturálisan öröklődő

Bevezetés a biológiába emberi nyelv Milyen fajokat próbáltak megtanítani, és mire? delfinek szürke papagáj főemlősök Szimbólumok használatára. lexigram (lehetnek nyomtatott jelek, műanyag lapocskák, vagy számítógép billentyűzete) jelbeszéd

Bevezetés a biológiába emberi nyelv Alex (balra, RIP.) és Pepperberg (fönt) Alex 7 színt ismer fel és 6-ig számol. Pepperberg teljesítményéről nincsenek adataink.

Bevezetés a biológiába emberi nyelv Főemlősök: Gardner házaspár: Washoe – jelbeszéd. Premack: Sarah – lexigrammok. Rumbaugh: Lana – billentyűzet. Terrace: Nim Chimsky (Noam Chomsky) Patterson: Koko – jelbeszéd. Savage-Rumbaugh: Kanzi – lexigrammok.

Bevezetés a biológiába emberi nyelv Főemlősök: Washoe – jelbeszéd: 51 hónap – 132 jel. Nim Chimsky: 44 hónap – 125 jel. Koko – jelbeszéd: 36 hónap – 112 jel. Többszáz szóból álló aktív és közel ezer szavas passzív szókincs. Koko IQ-ja (nem a bokszolóé!) 75 és 90 közötti, több, mint 1000 jelet használ és több, mint 2000 szót ért meg.

Bevezetés a biológiába emberi nyelv - Nim Banana Nim banana Nim Banana eat me Nim Banana me Nim me Banana me eat banana Drink Nim drink Nim Drink eat drink eat Drink eat me Nim Eat Nim eat Nim Eat drink eat drink Eat grape eat Nim Eat me Nim drink Grape eat Nim eat Grape eat me Nim Me Nim eat me Me eat drink more Me eat me eat Me gum me gum Nim eat Nim eat Play me Nim play Tickle me Nim play Terrace, H. S. (1979). Nim. New York: Knopf.

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció Hierarchia – Hauser tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004)

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció Tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004)

Bevezetés a biológiába emberi nyelv Két eltérő megközelítés: „melléktermék” - Chomsky, Hauser, Fitch: BFL vs NFL adaptáció eredménye – Pinker & Bloom 1990; Maynard Smith & Szathmáry, 1995

Bevezetés a biológiába emberi nyelv Kritériumok (Számadó & Szathmáry, 2006) Képes-e az elmélet megmagyarázni azt, hogy milyen szelektív előnyök származnak a nyelv használatából az adott szituációban? Képes-e az elmélet megmagyarázni a kommunikáció őszinteségét az adott sztiuációban? Megfelel-e az elmélet a beágyazottság kritériumának? Képes-e az elmélet megmagyarázni azokat a generalizációs képességeket melyekre az emberi nyelv használata lehetőséget ad? Képes-e az elmélet megmagyarázni az emberi nyelv egyedül álló voltát?

+ - Az egyes elméletek magyarázó ereje Elméletek/ kérdések: 1 2 3 4 5 (1) szelektíve előny (2) őszinteség (3) „beágyazottság” (4) generalizáció (5) „ritkaság” Elméletek/ kérdések: 1 2 3 4 5 nyelv mint a gondolkodás eszköze (Jerison, 1991; Burling, 1993) + - kurkászás (Dunbar, 1998) pletyka (Power, 1998) eszköz készítés (Greenfield, 1991) „házassági szerződés” (Deacon, 1997) szexuális szelekció (Miller, 2000) státusz információért cserébe (Dessalles, 2000) ének (Vaneechoutte & Skoyles, 1998) csoport kötelék/ rítus (Knight, 1998) gesztikuláció (Hewes, 1973) vadászat (Washburn & Lanchester, 1968)

Bevezetés a biológiába az állatvilágtól az emberi társadalmakig Emberi kultúra élet minden területén írás: kulturális örökítő rendszer niche formálás

Bevezetés a biológiába szociális tanulás típusai „Fertőzés”: kettő vagy több egyed hasonló viselkedést végez, és ez a viselkedés fajspecifikus. Szociális facilitáció: egy fajtárs jelenléte megváltoztatja a megfigyelő motivációs állapotát, úgy hogy az adott viselkedési elem megszerzésének és végrehajtásának a valószínűsége megnő. Locális enhancement: a tanulás elősegítése oly módon, hogy a megfigyelő figyelmét egy olyan helyre hívják fel, mely megerősítést tartalmaz. 4. Stimulus enhancement: a demonstrátor tevékenysége egy adott tárgyra tereli a megfigyelő figyelmét.

Bevezetés a biológiába szociális tanulás típusai Imitáció: olyan új viselkedés lemásolása, melyre nincsen fajra jellemző ösztönös tendencia. (Thorpe, 1963). Kontrollálni kell: motivációs faktorokat; lokális és stimulus enhancement; új stimulus; a viselkedés ne legyen az adott faj viselkedési repertoárjának eleme.

Bevezetés a biológiába szociális tanulás Közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus): Kaja csapóajtó mögött. Kétféleképpen lehet kinyitni: tolni, ill. húzni (Bugnyar & Huber, 1997).   Demonstrátor mindig huzza. Vannak akik huzzák, de ők is hamar rájönnek, hogy tolni egyszerűbb. Azaz, van némi imitáció, de az eredmény nem stabil.

Bevezetés a biológiába szociális tanulás Seregély (Sturnus vulgaris): Kaja dobozban. Dugó: kihúzni vagy belökni (Fawcett et al., 2002).   Demonstrátorok vagy húztak vagy löktek. Lökött megfigyelők csak löktek, húzott megfigyelők húztak, löktek. Később 8-ból 6 húzó áttért lökésre.

Bevezetés a biológiába szociális tanulás Whiten et al (2005) Conformity to cultural norms of tool use in chimpanzees

Bevezetés a biológiába szociális tanulás „Mesterséges gyümölcs”, doboz melyet több féle képpen lehet kinyitni. (Whiten et al, 1996)   Gyerekek, 2,3,4 évesek Csimpánz (Pan troglodytes)    Egyszerű retesz: kilökni vagy megcsavarni és kihúzni (csavarás nem funkcionális!!) T Retesz: két-lépcsős, itt is lehet csavarni és lökni (csavarás itt sem funkcionális) Csimpánzok funkcionálisan másoltak, nem funkcionális részeket nem vették át, Gyerekek sokkal nagyobb valószínűséggel lemásolták a nem funkcionális részeket is.

Bevezetés a biológiába szociális tanulás Felnőttek rosszabul teljesítettek, mint a gyerekek (Horowitz, 2003). Mi a helyes konklúzió? Felnőttek nem tudnak imitálni? Vagy nem akarnak? (önjellemzés ennek ellentmond) Vagy csak nem imitálnak ha nem kell? Csimpánzok esetében ezek után mondhatjuk-e hogy nem tudnak imitálni? Motivációt is kontrollálni kell. Lehet, hogy az adott állat tud imitálni csak nem akar vagy nincs rá szüksége. Mondjuk meg neki: „imitáljál!” intencionalitást feltételez

Bevezetés a biológiába szociális tanulás kéz lefoglalt – kéz szabad utánzás gyakorisága

Bevezetés a biológiába állati kultúrák Állati kultúrák: tradició vs. kultúra tradíció: szociális tanulás útján öröklődő viselkedés kultúra: tradíciók eltérő kombinciója Eszköz (tárgy) használat még nem feltétlen jelent tradiciót vagy kultúrát. dögkeselyű tengeri vidra egyes darwin pintyek tradíció: madarak ének tanulása

Bevezetés a biológiába állati kultúrák 39 feltételezhetően szociálisan öröklődő viselkedési tradíció (Whiten et al. 1999 ) Egyes populációk tradíciók eltérő kombinciójával rendelkeznek. Csimpánz kultúrák.

Bevezetés a biológiába állati kultúrák

Bevezetés a biológiába emberi kultúra Defínició Sir Edward B. Taylor (1871): „culture or civilization, taken in its wide ethnographic sense, is that complex whole which includes knowledge, belief, art, morals, law, custom, and any other capabilities and habits acquired by man as a member of society.”  „kultura vagy civilizáció, szélesebb etnográfiai értelemben tudás, hiedelmek, művészet, törtvények, szokások és más képességek komplex összesége melyeket az emberek egy társadalom tagjaiként elsajátítanak.”

Bevezetés a biológiába emberi kultúra Memetika Dawkins: Önző gén (1976) mém: kulturális replikáció egysége Mit ígért a memetika? Egy sikeres paradigmát, mely már bizonyította használhatóságát egy másik tudományterületen belül.

Bevezetés a biológiába emberi kultúra Replikátor Amíg a biológiában van foglamunk arról, hogy mik a releváns replikátorok (DNS, RNS, bizonyos fehérje molekulák: prionok, stb.), addig a mémek estében ez nincsen így. Hol lehet replikátorkat keresni? Emberi agyon belül, ill. kívül. Mindkettővel problémák vannak.

Bevezetés a biológiába emberi kultúra Darwini evolúciós elmélet Evolúció (fajok megváltozhatnak) Fajok megtöbbszöröződése Közös leszármazás Gradualizmus Természetes szelekció Társadalom tudományokban: Evolúció (kultura megváltozik) - elfogadott „Fajok” megtöbbszöröződése - elfogadott Közös leszármazás - elfogadott Gradualizmus – van ilyen is Természetes szelekció – nem elfogadott

Bevezetés a biológiába emberi kultúra Darwin is publikált az öröklődési mechanizmus ismerete nélkül. szaporodás – ismert volt variabilitás eredete – nem volt ismert öröklődési mechanizmus – nem volt ismert kompetíció (szelekció) – ismert volt Ha a biológiában így is el lehetett adni az elméletet, akkor a társadalom tudományokban miért nem lehet? szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és hogyan) variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított) + biológusoknak mázlija volt:

Bevezetés a biológiába emberi kultúra Mendel Domináns recesszív faktor nem befolyásolja egymást A gaméták mindig csak az egyik faktort tartalmazzák A kétféle típusú gaméta egyenlő arányban keletkezik A gaméták kombinációja véletlenszerű esemény A mendeli öröklődés menet miatt tesztelhető predikciókat lehet tenni az örökítő anyag ismerete és az örklődési mechanizmus részletes ismerete nélkül.

Bevezetés a biológiába emberi kultúra Az emberi kultura esetében az esetek zömében nem ismerjük a fenotípus-környezet fitnesz összefüggést (néha még az sem tiszta mi a fenotípus és a mi a környezet) Ha ehhez hozzáveszük az előbb felsorolt problémákat: szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és hogyan) variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított) Akkor érthető, hogy a memetika miért nem sikeres.