A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Szocializációs zavarok

A szocializáció fogalma Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat

A társadalmat normarendszerek irányítják. Ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen, normákra van szükség. A társadalom tagjainak követnie kell bizonyos viselkedési szabályokat. A társadalomban sokféle norma érvényesül egymás mellett: Jogi normák (be nem tartását az állam szankcionálja) Valláserkölcsi normák (halál utáni büntetés) Erkölcsi / etikai normák (be nem tartását a közösség megvetéssel bünteti) Szokások, illemszabályok, divatszabályok (megszegését erősebb- gyengébb helytelenítés követi) Deviáns (normaszegő) magatartás: Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedés Konform (normakövető) magatartás: A társadalmi normáktól nem eltérő , az elfogadott viselkedési szabályokat betartó viselkedés.

A normákkal kapcsolatos négy fontos megállapítás: Adott társadalomban, ellentmondásban lehetnek a normák (pl. vallási vagy etnikai csoportok által elfogadott normák) A normák változnak a társadalmak történeti fejlődése során (pl. homoszexualitás erkölcsi megítélése) A különböző társadalmakban nagyon eltérő normákat fogadnak el az egyes cselekmények megítélésénél. (pl. vérbosszú – néhol elfogadják, máshol büntetik.) Nem biztos, hogy egy társadalomban elfogadott norma előnyös (pl. tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.)

A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, az egyén megismeri önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a csoport értékekeit, normáit viselkedése olyanná alakul, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. tanulási folyamat  szociális tanulás. Szocializáció társakhoz kötött Primer vagy elsődleges szocializációs közeg: család nevelői attitűd, testvérsor, elhanyagolás, hiányzó minták, A szociális tér növekedésével: másodlagos v. intézményi szocializáció: kortársak, (bölcsőde), óvoda, iskola, munkahely, stb.

A szocializáció szinterei Család (elsődleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos szintér Munkahely – harmadlagos szintér

A család szocializációs funkciói Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Első szociális interakciós tér Az én-tudat és én-identitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetítése

Az iskola szocializációs funkciói Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortárscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

Szociális tanulás

Szociális tanulás jellemzői A tanulás révén bekövetkező viselkedésváltozás más személyekkel történő interakciókból ered. A személyiség egész fejlődését átfogó folyamat Az egyén társadalmi jellege bontakozik ki  szocializáció (társadalmiasodás). Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata. A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiség- fejlődés társadalmi vetülete. Legfőbb közege az ún. mikro miliő  amely a közvetítésével jut el a társadalmi hatás az egyénhez. A szociális tér bővülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre nő. A szocializáció eszköze a kommunikáció.

 A szociális tanulás elméletének úttörője: Bandura (1977)  Inger (I) – kognitív faktor/”organizmus faktor” (O) – válasz (R)  Organizmus faktor = mindazon jellegzetességek, amely az egyedet egyedivé teszi; ez az a faktor, amely meghatározza a környezetre való egyedi reakciókat.  Az individuális viselkedés a környezet és az egyed közötti kölcsönhatás eredménye.  Sokfajta viselkedést elsajátíthatunk anélkül, hogy direkt megerősítése megtörténne.  A viselkedés függ: a szituációtól, az átélt szituáció jelentőségétől, a múltban lezajlott hasonló magatartások megerősítésétől, hasonló esetekben mások tevékenységének megfigyelésétől.

A szociális tanulás módjai Utánzás:  nem tudatos, nem szándékos;  az empátia talaján fejlődik ki (beleélés eszköze az után- mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete);  csecsemőkorban: cirkuláris reakció és nem késleltethető;  1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép alapján).

Modellkövetés:  kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környezetének gyakran látott személyeire, a késői gyermekkorban és a felnőttkorban már tudatos modellkövető viselkedés; legfőbb indítékai: szeretetkapcsolat, a szerepirigység, a szociális hatalom, a másik sikere, jutalma;

Azonosulás (identifikáció):  óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait;  serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkorban már döntő a tudatosság és a szándékosság;  cél a modellül választott személyhez fűződő viszony fenntartása; az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, cselekedetekben;  a viselkedést nyíltan és belsőleg is elfogadja, s a befolyásoló személy távollétében is tanúsítja;

Belsővé tétel (interiorizáció):  a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az előző szintekre;  serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkor döntő tanulási módja;  az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével;  az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külső forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik;  az erkölcsi normák, szokások, értékek, a „lelkiismeret” ki- alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók.

Szociális befolyásolás formái Kelman Behódolás: érdekből, az elvárásnak megfelelően viselkedik. Jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért. Fizikailag jelen van a befolyásoló, vagy nagy valószínűséggel tudomást szerez a dologról. HATALOM Identifikáció: azonosulás. Utánzásos mintakövetés és empátia segítségével lezajló folyamat, Érzelmi indítékok alapján szeretnénk a modellhez tudatosan hasonlítani, úgy viselkedni, ahogy a másik elvárja tőle. Az identifikációval átvett attitűd addig marad meg, amíg a befolyásoló személlyel, csoporttal a kapcsolat kielégítő. Interiorizáció: belsővé válás; bizonyos cselekvési módok, erkölcsi normák belsővé, meggyőződéssé válása. Maga a közvetített attitűd, viselkedés az, ami jutalmaz.

Szocializációs zavarok Oki tényezők: Családi minta hiányosságai A család rejtett, vagy nyílt diszharmonikus működése A szülő személyiségzavara „A gyermek a szülő önmegvalósítója” Jóvátétel korábbi büntetésekért Család társas viszonyainak rendezetlenségei Szülők deviáns magatartása

Deviancia = A mindenkori normától való elhajlás A deviáns viselkedés fajtái bűnözés öngyilkosság alkoholizmus kábítószer-fogyasztás nem organikus eredetű mentális betegségek prostitúció

Iskolai megoszlás befogadáskor 2000-2009.év között Aszódi Javítóintézet

MEGYÉK és a DEPRESSZIÓ  7 7... 10 10  4.1 7.0 6.3 6.8 8.4 6.9 8.2 7.4 8.1 9.0 7.7 8.7 7.2 11.4 10.2 14.4 (Kopp Mária, 1995)  7 7... 10 10  Honnan jöttünk? Mi a helyzet a depresszióval a mi vidékünkön? Kopp Máriáék vizsgálata: mint ismeretes, nem a diagnosztizált vagy már kezelt depressziósok statisztikája, hanem mélyinterjúval a potenciális vagy aktuális depressziósok előfordulási gyakoriságát adták meg megyénként. Vas megye „fehér folt”