Attitűd, nevelői attitűd

Az attitűd fogalma Az attitűd: „valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő beállítódás, amely viszonyítási alapul (vonatkozási keretül) szolgál, aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul” (Szabó 94.).

Az attitűd összetevői Az attitűd három részből tevődik össze: Kognitív összetevő: Ez a tudás, az ismeret szintje. Ez az attitűd tárgyára vonatkozó ismereteket, nézeteket, véleményeket, gondolatokat jelenti. Érzelmi, affektív összetevő: ezek az érzelmi értékek, az attitűd tárgyához való viszonyulást fejezik ki. Viselkedéses szint, konnatív összetevő: Hogyan viselkedünk az attitűd tárgyával kapcsolatban.

Az attitűd funkciói Alkalmazkodási funkció : Elősegítik a társadalmi környezethez való alkalmazkodást. Ha az ember attitűdjei megegyeznek környezete attitűdjeivel, akkor sokkal könnyebben be tud illeszkedni. Önvédelmi (énvédő) funkció: A valóságot az attitűdjeink torzító tükrén keresztül szemlélve nem kell észrevennünk az énünket veszélyeztető tényeket. Értékkifejező funkció : Az attitűdök érzelmi összetevőjük segítségével tükrözik értékeinket. A tudás funkció: Az attitűdök segítik a világban való tájékozódást.

Az attitűdök mérése az önregisztrálás, ilyenkor a személyt magát kérik fel arra, hogy attitűdjeiről számot adjon. külső elbírálók alkalmazása, ilyenkor külső megfigyelőket kérnek fel arra, hogy a vizsgálati személy attitűdjeit megfigyelje. a kérdőíves vizsgálat, az ún. attitűdskálák alkalmazása. Az idők során számtalan attitűd skálát készítettek, a legismertebbek a Bogardus, a Thurstone, a Lickert, és az Osgood féle skálák.

Az attitűdök tárgyuk szerint két csoportba oszthatóak Azok az attitűdök, amelyeknek a tárgya tapasztalatilag nem kiismerhető, viszont érzelmileg erősen megérint. Ilyenek lehetnek például a különböző szektákra vonatkozó attitűdök. Azok az attitűdök, amelyeknek a tárgya tapasztalatilag kiismerhető például: a főiskola székei vonatkozó attitűdök.

Az attitűdök megváltoztatása Minél központibb, fontosabb egy attitűd az ember számára, annál nehezebb őket megváltoztatni Fritz Heider – az egyensúly elve: Ezen elv szerint az emberek arra törekszenek, hogy a kognitív (megismerési) folyamataink egyensúlyba legyenek egymással. Heider abból indul ki, hogy az emberek számára fontos, hogy a szeretett személyekkel hasonló attitűdjeik legyenek.

Osgood – az összhang elve Heiderrel szemben nem kognitív (megismerési) egyensúlyról, hanem kognitív (megismerési) összhangról beszél, ezt nevezzük kognitív kongruenciának. Ha a kognitív összhang hiányzik, a következő folyamatok jöhetnek létre: Átértékelés: Ilyenkor az erősebb intenzitású elemhez igazítjuk a kapcsolatot. Védelmezés: vádaskodó, mentegető ideológia beiktatása, hogy a számunkra fontos kapcsolatot nézeteink különbözősége ellenére is fenntarthassuk. Kétségbevonás: Ilyenkor az állítás forrását vonjuk kétségbe.

Festinger – kognitív disszonancia elmélete Szerinte az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. A világkép kognitív elemei (tudás eleme) kapcsolatba kerülve egymással lehetnek ellentmondásmentesek (konszonancia állapota) vagy ellentmondásosak ( disszonancia). Disszonancia leginkább olyankor lép fel, ha döntéshelyzetbe kerül az ember, különösen, ha vonzó alternatívák közt kell választanunk.

A nevelői attitűd

A nevelői attitűd dimenziói Érzelmi dimenzió Engedékenység dimenzió

A nevelői attitűdök fajtái Meleg-engedékeny Hideg-engedékeny Meleg-korlátozó Hideg-korlátozó

Meleg-engedékeny attitűd Az ilyen légkörben felnövekvő gyermek: Barátságos Kreatív A feléje irányuló hatásoknak aktív részese és alakítója Agresszívak (proszociális) A legintenzívebb törekvést mutatják a felnőtt modellekkel való azonosulásra

Hideg-engedékeny attitűd A szülő gyermekét érzelmileg elutasítja Gyakran fizikailag bántalmazza gyermekét- előfordul az alibiverés Közönyösen engedékeny magatartás Az ilyen légkörben nevelkedő gyerekeknél gyakori: Függőségi szorongás Nyílt agresszív magatartás Galerik tagjává válhatnak (antiszociális agresszió)

Meleg-korlátozó attitűd Túlszerető, túlóvó szülői magatartás Az ilyen légkörben felnövő gyermek: Iskolacentrikus, még akkor is jól viselkedik, amikor a tanár nincs jelen Konformak Nem kreatívak Rendesek, illedelmesek Visszahúzódóak A lányok jobban tűrik, mint a fiúk, az ilyen szülői magatartást

Hideg-korlátozó attitűd A szülő elutasítja a gyermek függőségi szükségleteit Minimális interakciók jellemzik Az ilyen légkörben nevelkedő gyermek: Visszahúzódóak A felnőttekkel szemben bizalmatlanok Az „én”-felé fordul az agresszió: baleseti hajlam, öngyilkossági kísérletek

Nevelői stílusok Autokrata – vakfegyelem légköre Demokrata – önkéntes fegyelem légköre Laissez-faire (ráhagyó) – anarchikus légkör

Autokrata nevelő jellemzői Minden fontos kérdésben ő dönt A tevékenység egyes lépéseit ő diktálja egyenként: a következő feladati egységek bizonytalanok, a tanulók számára gyakran nem átláthatóak Ő jelöli ki minden tag csoporttag munkafeladatát és a munkatársakat Dicsérete szubjektív és személyes

Autokratikus nevelés következményei Nő a csoporttagok közötti agresszió Gyakori a „bűnbakképzés” jelensége A diákok az ilyen vezető óráin keveset mosolyognak, többnyire apatikusak A teljesítmény a tanár jelenlétében magas A teljesítmény jelentősen csökken, amikor a tanár nincs jelen Nem kedvez a kreativitásnak

Demokrata nevelő jellemzői Fontos kérdéseket a csoport megvitatja a vezető irányításával és bátorításával A tevékenység lépéseit előre felvázolja Elsősorban technikai tanácsokat ad Több alternatívát bemutat A csoport tagjai szabadon dönthetnek kivel akarnak együttdolgozni Dicsérete objektív és reális

A demokratikus nevelés következményei Kevés a csoporttagok közötti agresszió A csoporton belüli feszültség alig van jelen A tanórán nyújtott teljesítmény nincs olyan magas, mint az autokratikus nevelésnél, de jó színvonalú A teljesítmény alig csökken, amikor a tanár nincs jelen Kedvez a kreativitás kibontakozásának

A Laissez-faire nevelő A csoportos vagy egyéni döntés teljes szabadsága jellemzi a vezető részvétele nélkül Kiadja a feladatot és a feladathoz szükséges eszközöket/anyagokat, de a végrehajtásban és megvitatásban nem vesz részt Csak kérdésekre válaszol Nem befolyásolja a csoport történéseket

A laissez-faire nevelés következményei Teljes zűrzavart idéz elő a gyerekeknél A csoport nyugtalan, feszült Az agresszió előfordulása nagyon gyakori A teljesítmény alacsony a tanár jelenlétében és akkor is, amikor a tanár nincs jelen A csoportcélt elveszítve játszik

Tanárközpontú-diákközpontú nevelői stílus A produktivitás hatásosabb, ha a feladat egyszerű és konkrét Jó a közhangulat, ha a csoport a feladat teljesítése iránt elkötelezett Több információt tudnak felidézni az oktatott tananyagból Diákközpontú - A produktivitás hatásosabb, ha a feladat komplex és gondolkodtató és együttműködést igényel a csoport tagjaitól Jó közhangulatot eredményez, ha az elsődleges cél szociális ill. a cél érzelmi katarzis Több pontot érnek el a tananyag iránti érdeklődést vizsgáló tesztekben