1 Tudás – ipar – tudásipar? - Stratégiai gondolatok - Pusztay János Szombathely, május 20. (40)

2 Bevezetésül fontos lesz-e, aki meghallgatja - ez a város és megye nem arról híres, hogy megértse a tudás szerepét, hogy olyan stratégiát állítson össze, amelyik figyelembe veszi a tudás intézményrendszerét próbáljuk meg még egyszer, ezért is vállaltam, több év hallgatás után, hogy újra elmondom, mit gondolok erről a kérdésről szeptemberében Győrött hasonló témában volt konferencia, Mezei Katalin előadása azóta is érvényes - sajnos

3 A terminushoz Fritz Machlup (1962) azt érzem ki a szóból, hogy valamit iparszerűen kell előállítani - vagy a tudást - vagy a tudás kiközvetítését én azonban különbséget teszek „ipar” és „művészet” között - „ipar”: tömegtermelés, ez a kutatásban az ún. alkalmazott kutatás - „művészet”: gyakran öncélúnak tetsző, intuícióra épülő magas szintű szellemi tevékenység, ez a kutatásban az ún. alapkutatás az alapkutatás gyakran NEM hoz első pillanatban is belátható eredményeket, sőt, nem is minden kutatás hoz valaha is eredményt, de ezekre a nem hasznosítható kutatásokra is szükség van - ld. Sztálin és a grúz filmfesztivál

4 A tudásipar mint a tudás közvetítése tudományos eredmények menedzselése a szellemi termék és a felhasználó „összehozása” de: eladni csak azt lehet, ami van - pusztán kereskedelemből megélni hosszú távon nem lehet, - esetleg csak akkor, ha azt nagy méretekben, nemzetközi szinten űzik két lehetséges út van: - a felhasználó rendeli meg a „terméket” (kutató intézetek/egyetemek és az ipar/gazdaság együttműködése) - a kutatás keres „vevőt” (a magyarországi gyakorlat sok negatív példával szolgál) - feltalálók kálváriái – külföld?

5 Tudás/innováció és Magyarország tudás és innováció két különböző dolog - tudás: általában lexikális tudás (ez részben holt, bár nem haszontalan tudás), repetitív - innováció: produktív, intuitív (de támaszkodik a tudásra) (index.hu, ): - a magyar alapkutatás az elmúlt 20 évben egyetlen nemzetközi szinten jelentős dologgal nem rukkolt elő - az államnak nincs elképzelése arról, milyen iparágak legyenek húzóágazatok - Magyarországon a „tudásipar” szlogenjével kiirtották az innovációt az állami feladatok közül - minden tudós barkácsol valamit a maga zsebére

6 Magyarország nemzetközi összehasonlításban/1: K+F kiadások a GDP %-ában (Magyar Statisztikai Évkönyv 2007:490) 3,7Svédország1,2Spanyolország 3,5Finnország1,1Olaszország 3,3Japán1,1Oroszország 2,6USA1,0Magyarország 2,5Ausztria0,9Horvátország 2,5Németország0,8Litvánia 2,4Dánia0,8Portugália 2,1Franciaország0,7Lettország 1,8Belgium0,6Görögország 1,8Nagy-Britannia0,6Lengyelország 1,7Hollandia0,6Törökország 1,6Szlovénia0,5Bulgária 1,5Csehország0,5Málta 1,5Luxemburg0,5Románia 1,5Norvégia0,5Szlovákia 1,3Írország0,4Ciprus 1,3Kína

7 Magyarország nemzetközi összehasonlításban/2: egy főre eső K+F kiadások (Magyar Statisztikai Évkönyv 2007:490) 1288Svédország 171Csehország 1093Finnország 122Portugália 1057Luxemburg 110Görögország 983Dánia 89Magyarország 914USA 80Ciprus 874Norvégia 67Horvátország 852Japán 67Málta 776Ausztria 59Oroszország 714Németország 56Litvánia 617Franciaország 49Lettország 561Nagy-Britannia 40Lengyelország 550Belgium 40Szlovákia 545Hollandia 33Törökország 542Írország 23Kína 268Spanyolország 21Románia 257Olaszország 16Bulgária 241Szlovénia

8 Tudás/innováció és a Nyugat-magyarországi régió, ill. Vas megye ami ma e téren van, annak zöme a kutatás-fejlesztés szemszögéből nézve látszattevékenység (egy-egy kivételtől eltekintve nincs számottevő fejlesztés) az alap- és alkalmazott kutatás színterei a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények hogy állunk ezekkel a régióban és a megyében, összehasonlításban?

9 A kettészakadt ország Magyarország többféleképpen kettészakadt ország: - Budapest ↔ vidék - Alföld ↔ Dunántúl - gazdaságilag: fejlettebb Dunántúl (egyenetlenségekkel) - felsőoktatás/kutatás: fejlettebb Alföld - Dunántúlon belül Észak-Dunántúl (=Közép- Dunántúl és Nyugat-Dunántúl) a Dél- Dunántúlhoz képest is hátrányos helyzetű

10 Tudományosan minősítettek összesen és a felsőoktatásban (nem állnak rendelkezésre frissebb területi adatok) Felsőoktatás 2005/2006 Felsőokt.+egyéb 2004 Országos6.561 (100%) (100%) Közép-Mo.2918 (44,5%)6.416 (58,5%) É-Alföld 934 (14,2%)1.204 (11%) D-Alföld 916 (14%)1.054 (9,6%) Dél-Dunántúl 719 (11%) 796 (7,3%) É-Mo. 416 (6,3%) 578 (5,3%) Ny-Dunántúl 374 (5,7%) 452 (4,1%) Közép-Du. 284 (4,3%) 462 (4,2%)

11 Tudományosan minősítettek Magyarországon 2005/2006 különbség a felsőoktatásban és az azon kívül tevékenykedő minősítettek arányában > rámutat a kutatóintézeti hálózatban meglévő regionális különbségekre

12 Tudományos kutató-fejlesztők száma, 2007 (KSH 2008:460) régiólétszám egy főre jutó (millió Ft) KÖZÉP-MO ,24 Közép-Du ,58 Nyugat-Du ,95 Dél-Du ,59 DUNÁNTÚL ,72 Észak-Mo ,01 Észak-Alföld ,55 Dél-Alföld ,12 ÉSZAK ÉS ALF ,06 ÖSSZESEN ,43

13 Akadémikusok a felsőoktatásban (2007) akadémikusok száma területi arány Országos114100% Budapest+Gödöllő62+4= 6657,9% É- és K-Mo.3328,9% Dunántúl1513,2%

14 MTA doktorok a felsőoktatásban (2007) Felsőoktatási Statisztikai Adatok (okm.gov.hu/statisztika/fs07) MTA doktoraTerületi arány országos839100% Budapest + Gödöllő =37744,9% É- és K-Mo.29334,9% Dunántúl16920,1%

15 Összes minősített a felsőoktatásban (2007) Tudományosan minősítettek száma Területi arány országos7411 x rejtett számolási hiba (7411 ~ 7409) 100% Budapest+Gödöllő292939,5% É- és K-Mo ,6% Dunántúl162021,9%

16 Tudományosan minősítettek a felsőoktatásban régiónként (2007) MTA tagja (%) MTA doktoraCSc+PhD +DLA Összes országos114 (100%)839 (100%)6458 (100%)7411 (100%) Közép-Mo. 66 (57,9)377 (44,9)2816 (43,6)3259 (44) É-Alföld 15 (13,2)139 (16,6) 899 (13,9)1053 (14,2) D-Alföld 15 (13,2)120 (14,3) 826 (12,8) 961 (13) D-Dunántúl 9 (7,9) 99 (11,8) 755 (11,7) 863 (11,6) É-Mo. 3 (2,6) 34 (4,1) 481 (7,4) 518 (7) Ny- Dunántúl 5 (4,4) 36 (4,3) 428 (6,6) 469 (6,3) Közép-Du. 1 (0,9) 34 (4,1) 253 (3,9) 288 (3,9)

17 Az MTA tagjainak megoszlása a Dunántúl régióiban (2007) akadémikusok száma területi arányországos arány (felsőokt.) Dunántúl15100%13,2% Dél-Du.960% Közép-Du.16,7% Ny-Du.533,3%

18 MTA doktorok megoszlása a Dunántúl régióiban (2007) MTA doktorok száma területi arányországos arány (felsőoktatás) Dunántúl %17,4% Dél-Du.9958,6% Közép-Du.3420,1% Ny-Du.3621,3%

19 A CSc.+PhD+DLA minősítettek megoszlása a Dunántúlon (2007) CSc.+PhD +DLA száma területi arányországos arány (felsőoktatásban ) Dunántúl %22,2% (6458) Dél-Du.75552,6% Közép-Du.25317,6% Ny-Du.42829,8%

20 Összes minősített megoszlása a Dunántúl régióiban (2007) minősítettek száma területi arányországos átlag (felsőoktatás) Dunántúl %21,6% Dél-Du.86353,3% Közép-Du.28817,8% Nyugat-Du.46929%

21 Dél-Dunántúl és Észak-Dunántúl (=Közép-Du + Ny-Du) viszonya D-Du É-Du az akadémikusok száma: 9 ↔ 6 MTA doktorok száma 99 ↔ 70 CSc.+PhD+DLA száma: 755 ↔ 681 összes minősített: 863 ↔ 757

22 A Nyugat-dunántúli régió Mezei Katalin (2004) - erősségek: - országos átlagnál magasabban képzett munkaerő - széles szakmastruktúra - jelentős kapacitású felsőoktatási intézmények - tudás, stratégiák megléte - gyengeségek: - párhuzamosságok és hiányszakmák a szakképzésben - universitas hiánya - forráshiány (oktatásban, K+F-ben) - a felsőoktatás oktatói állományának összetétele kedvezőtlen

23 A Nyugat-dunántúli régió - lehetőségek: - együttműködés a gazdasági szereplők és a felsőoktatás, K+F között - nemzetközi együttműködés (oktatás, kutatás) - veszélyek: - diplomás munkanélküliség - verseny a régió felsőoktatási intézményei között - EU-agyelszívás - kimerülő K+F-megújítási képesség

24 Tudás/innováció és stratégia Ma már egyre több helyen város-, megye-, ill. régióstratégiai kérdés a tudás. Három magyar példa, amelyek egyszersmind azt is bizonyítják, hogy ez a felismerés nem függ pártállástól: - Szeged (2006): a kitörési pont a tudásipar; - Szeged egyetlen területen kiemelkedő: az emberi tudás területén, ld. BIOPOLISZ - Debrecen (2010): tudásipar - városfejlesztés az egyetemmel együttműködve - kapcsolat a kutatás és a felhasználók között - magas hozzáadott értéket előállító cégek szerepe (Richter, TEVA) > recesszióban is új munkahelyek nyílnak - Mosonmagyaróvár (2007): a város fejlesztésének egyik iránya a tudásipar fejlesztése

25 Feladatok/1 ( Mezei ) - rövid távon: - igényekhez illeszkedő szakképzés - hiányterületek vonzóvá tétele - innovatív funkciók vonzása - egyetemi központok megerősítése - gyakorlati képzőhelyek fejlesztése

26 Feladatok/2 - középtávon: - technológiai parkok létesítése - határmenti együttműködés erősítése (felsőoktatás) - Vas megye hozzáállása - K+F együttműködés a kutató intézetek között - csúcstechnológiai beruházások arányának növelése - oktatás hozzáigazítása az igényekhez - innovációs szolgáltatások bővítése

27 Feladatok/3 - hosszú távon: - regionális szereplők tevékenységének összehangolása - érdekérvényesítő képesség javítása (ezt kell az első helyek valamelyikére tenni) - rugalmas oktatási rendszer - a felsőoktatás és a kutató intézetek kapcsolatának erősítése a gazdasággal - kvalifikált munkaerő vonzása, megtartása

28 Feladatok/4 business online ( ) - versenyképesség fokozása - oktatás és képzés gyökeres átalakítása - kétséges a köz- és felsőoktatási ismeretek naprakészsége - újszerű tartalmak és technológiai innovációk - fejleszteni a műszaki és a természettudományi területeken - Mo-n 10% - OECD-átlagban 25% - Távol-Keleten 40% a beiskolázás - de: ehhez a társadalom morális állapotának kell megváltoznia!!! - a MAB-ban nincs műszaki szakember

29 Feladatok/5 - a Dunántúlra kormányzati hangsúlyt kell helyezni - MTA-intézeteket a felsőoktatási intézmények mellé a Ny- Dunántúlon (az MTA most építi le az intézeti hálózatot, csak a legjobb mutatókkal rendelkező egyetemeken hagyja meg)

30 Hogyan? Általános kérdések és megjegyzések - ha nincs állami stratégia, lehet-e alulról építkezni? - a Dunántúl érvényesítő ereje? - ld. tudománypolitikai kollégium dunántúliak nélkül - MAB, MTA, Rektori Konferencia = Debrecen, Szeged - hálózatok kiépítése a felsőoktatásban? - Pécs egymaga erősebb, mint a Dunántúl többi része - Pécs gyengébb, mint akár Szeged vagy Debrecen, Budapestről nem is szólva - „akinek van, annak adatik” – a pályázati támogatások a meglévő kapacitások, feltételek alapján – tehát a már erősek tovább erősödnek, agyelszívás a gyengébb területekről (pl. Dunántúl)

31 Hogyan? a gazdaság szereplői évek óta profilváltást, az ő szakember-igényeik kielégítését várják a főiskolától, ma SEK-től - konkrétumokig soha nem lehet eljutni - nehéz is: ha ma megrendelnek szakembereket, mire a feltételek megteremtődnek (feltéve, hogy pénz is van hozzá, mégpedig nagyon sok pénz – ez nem azonos az olcsó bölcsészképzéssel), s kikerülnek az első szakemberek, arra a megrendelő cég vagy elköltözik, vagy profilt vált

32 Hogyan? ugyanakkor számos olyan külföldi példa van, hogy nem az egyetem „szállít be” szakembereket a gazdaságnak, hanem a gazdaság látja el infrastruktúrával az egyetemet - pl. a Göttingeni Egyetem (Nobel-díjas szenátus- tagokkal) – nem abból él, hogy a gazdaság számára képez szakembereket (azt megteszik más, elsősorban műszaki irányultságú egyetemek), hanem abból, hogy számos területen – a filológiától a jogon, a természettudományokon át az orvostudományig – képez szakembereket, alapkutatási programokkal

33 Lehetséges szombathelyi megoldások a) részleges profilváltással vagy profilbővítéssel közelíteni a gazdaság igényeihez b) a hagyományokkal rendelkező profil modernizálása, nemzetközivé tétele, új tartalmak és új módszerek bevezetésével c) Magyarországon – s talán nemzetközileg is – új (alapkutatási) profilok meghonosítása vagy ilyen kutatásokhoz való csatlakozás - a három lehetőség esetleg kombinálható is (a-b, a-c, b-c).

34 Hogyan? a) közelítés a gazdaság igényeihez – ehhez - fel kell mérni a gazdaság igényeit - fel kell mérni az együttműködni akaró felsőoktatási intézmény lehetőségeit (humán erőforrás, infrastruktúra) - kidolgozni a szükséges oktatási (majd kutatási) programokat - akkreditáció (ehhez személyi és infrastrukturális feltételek) - honnan lesz erre pénz? - honnan lesz szakember? (Mo-n kétszer annyi felsőoktatási intézmény van, mint amennyire az országnak szüksége van – hallgatói létszám, szakember-létszám)

35 Hogyan? b) az egyetemi integráció további bővítésével egy É-Ny-dunántúli egyetemi/kutatási „klaszter”-t kialakítva munkamegosztással – figyelembe véve a klaszterben résztvevő intézmények hagyományait, adottságait - tényleges együttműködés kell és nem verseny (a párhuzamosság megszüntetésével ez kiiktatható) - nem minden intézménynek kell az ipar/gazdaság igényeit közvetlen módon kielégítenie; - szükség van olyan szakemberekre is, akik nem a gazdaság piacát, hanem a társadalom szélesebb piacát elégítik ki (pl. pedagógusok – de a pedagógusképzést velejéig meg kell változtatni) - megújulást / innovációt a hagyományosnak tekinthető képzési tartalmak – pl. a társadalomtudományok/bölcsésztudományok területén is - pl. nemzetközi képzési hálózatok létrehozása nemzetközileg is frekventált szakokon – virtuális mobilitás, joint degree programok

36 Hogyan? c) új (alapkutatási) profilok megteremtése - csak akkor van rá esély, - ha jó a választás, - ha biztosítható a nemzetközi együttműködés, - ha a beruházás nem emészt fel aránytalanul nagy összegeket

37 Hogyan? bármelyik utat is válasszuk – Szombathely esetében a b) megoldást javaslom, radikális szemléletváltást kikövetelve - Szombathely kitörési pontja a felsőoktatásban (és a kialakítandó kutatásban) a nemzetköziség – de erre fel kell készülni (gondolkodásban, nyelvileg, szakmailag); - ezzel ellensúlyozható rövid távon a hiányzó magyar diáklétszám - középtávon a nemzetköziségből fakadó presztízsnövekedés vonzza a magyar hallgatókat is - s ez a presztízsnövekedés hozhatja meg – amennyiben továbbra is szükséges – a gazdaság által is követelt profilbővítést vagy profilváltást, feltéve, hogy a felsőoktatási klaszter nem váltja be a hozzá fűzött reményeket

38 Miért fontos mindez? féloldalasan nem létezhet egy ország - a Dunántúl fejlesztés hiányában sokáig nem maradhat gazdaságilag erős - népességfogyás – elmennek a fiatalok tanulni és ott maradnak - ha a felsőoktatás, a K+F (és idővel nyomában az ipar is) az ország egyéb tájegységeire összpontosul, a Dunántúl jobb esetben legfeljebb kellemes turista- és nyugdíjas-paradicsom lesz (a kellemes adottságú régiók: hegyvidékek és Balaton), rosszabb esetben szellemi sivatagokká ürül

39 Konkrétan a Tartalom- és tudásipari klaszter mint lehetőség szolgáltatás, fejlesztés, új módszerek kidolgozására kényszeríti a résztvevőket, a képzés résztvevőit (tananyagok fejlesztése – új módszerek, on-line anyagok stb…) további javaslatok az egyes előadásokban (?)

40 Tudás – ipar – tudásipar? Köszönöm a figyelmet.