A bolsevik Oroszország Forradalomból forradalomba

Oroszország a századelőn: Terület: 22,5 millió km², lakosság: 130 mill. (ebből orosz: 45%), írástudatlanok aránya: 70% Városi lakosság: 15%,ebből 2% munkásság Falusi lakosság: 85% Elmaradott agrártársadalom Felgyorsult ipari fejlődés (főleg külföldi tőke) Politikai rendszer: nem működött parlament, Cári önkényuralom ( a cár a pravoszláv egyház feje is)

A cárizmus válsága, 1905-ös forradalom: 1898 Oroszországi Szociáldemokrata Párt 1903 Londonban kongresszus Minimális program: polg. demokratikus átalakulás Maximális program: szocialista forradalom (permanens forradalom elmélete) A Szocdem Párt 2 irányzata: mensevik: Martov bolsevik: Lenin 1905. január, Téli Palota előtt a kérvényt átadókba belelőnek A cár látszólagos reformokat vezet be, de csak rövid időre

Az I. világháborúban: Az ipari fejlődés a külföldi érdekeltségek miatt nem hoz létre életképes társadalmi bázist egy polgári demokráciához A háború terheit főleg a parasztság viseli: katonáskodás, hads. ellátása, igaerő biztosítása Éhínség, nélkülözés, németek elfoglalják a fejlettebb Ny-i területeket

Oroszországi pártviszonyok 1917-ben

1917 február: tömeges elégedetlenség 1917. febr. 23. tüntetések Péterváron 1917. márc. 2. lemond II. Miklós cár Politikai szervezkedés: - szovjetek alakulnak - Ideiglenes Kormány: Lvov elnök Emigrációból hazatérő bolsevik vezetők: Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin céljuk: marxista-kommunista alapon a hatalom megszerzése

Lenin áprilisi tézisei Ideigl. Kormány I. vh. folytatása: Kerenszkij-offenziva, a támadás sikertelen Béketüntetések Bolsevik vezetők letartóztatása, Lenin illegalitásban 1917. okt.25. II. Összoroszországi Szovjetkongresszus Államcsíny Dekrétumok: 1. békéről (igazságos), 2. földről (megszűnt a föld magántul.-a,), használatra átadták a parasztságnak

A szovjethatalom kiépítése: VCSK (Oroszországi Rendkívüli Bizottság) a diktatúra terrorszervezete 1922-ig Középkori rangok eltörlése Nők egyenjogúsága „Vallásszabadság” 8 órás munkaidő Népbíróságok Államigazgatás újjászervezése Népgazdasági Tanács (államosítások)

Háború befejezése? 1. Buharin: folytatni 2. Lenin, Kamenyev, Sztálin: béke 3. Trockij: se béke, se háború, világforradalom 1918. márc. 2. Breszt-Litovszkban béke Oroszo. 780 ezer km² területet vesztett

Polgárháború és intervenció 1918-1922 1918: angol, japán, német támadás „ fehérek” támadása (Kolcsak, Gyenyikin) Szovjet kormány: bevezeti az ált. hadköt. Vörös Hadsereg megszervezése – Trockij 1918. júl.17. cári család kivégzése 1919-1920: lengyel-szovjet háború 1920: rigai béke L.o.-gal 1921-22: távol-keleti területek visszafoglalása Terror, hadikommunizm.,jegyrendszer, munkakényszer, államosítás…→bolsevikkokkal szembenállás kronstadti matrózlázadás 1921

Intervenció Oroszországban

Szovjet-Oroszország állami és politikai felépítése

A szovjet rendszer és a terror kapcsolata

A Szovjetunió első 10 éve: 1921. márc. X. kongresszus NEP: - terménybeszolgáltatás helyett terményadó - Pénzforgalom visszaállítása - Vállalkozások visszaállítása - 8 órás munkaidő, szabadságolás, éhínség enyhítése 1922. dec. 30. Szovjetunió megalakulása Ország irányítása: a párt végrehajtó bizottsága Politikai Iroda (szűk körű, meghatározó) 1924. elején meghal Lenin UTÓD? Sztálin ↔ Trockij, Zinovjev, Kamenyev 1927 XV.Pártkongresszus: Sztálin teljes körű politikai győzelme „szocializmus egy országban” elv

A sztálini diktatúra: Gazd.pol:- mezőgazd. kollektivizálása (erőszakos módszerek), kulákság kiírtása → 1932-34 éhínség iparfejlesztés: -tervutasításos rendszer (Buharin ellenzi) – Sztahanov munkaverseny Erőltetett fejlesztés (1500 üzem, olajtermelés, vasgyártás, villamosítás) XVII. Kongresszus Kirov 292, Sztálin 3 szavazat Meghamisították, Kirovot meggyilkolták

Nyílt terror Bíróságon nincs fellebbezés, nyilvánosság Törvényes kínzások NKVD, élén Jagoda, majd Jezsov Koncepciós perek „osztályharc fokozódik” GULAG Tisztogatások a Vörös Hadsereg ben Milliós nagyságrendű az áldozatok száma