A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész)

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története AZ ATOMISTÁK Előkészítők: Empedoklész Anaxagórász Megalapító: Leukipposz Fő képviselők: DEMOKRITOSZ EPIKUROSZ EPIKUROSZ

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 5 A fizika története EMPEDOKLÉSZ (Kr.e Kr.e. 435)? Arkhé: négy őselem föld, tűz, víz, levegő A változás: az őselemek egyesülése és felbomlása

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 6 A fizika története Végtelen sok őselem van: spermata (chremata) vagy más néven: HOMOÖMÉRIA (Arisztotelész alapján) A káoszból kozmosz (rend) lesz A nusz (nous) – ész, értelem szerepe ANAXAGÓRÁSZ (Kr.e. 500 – Kr.e. 428)

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 7 A fizika története Leukipposz és Demokritosz

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 8 A fizika története DEMOKRITOSZ (Kr.e. 460 – Kr.e. 370) Létezik az űr, a vákuum Ebben a végtelen semmiben, az űrben végzik örök mozgásukat az anyag parányi, tovább már nem osztható (a-tomon), de egyszersmind elpusztíthatatlan részei, az ATOMOK Az űr minden irányban végtelen, NINCS FENN és LENN

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 9 A fizika története Az atomok különböznek:  Nagyságban  Alakban  Helyzetükben  Elrendeződésükben Végtelen kicsinyek, szemmel nem láthatóak A lélek atomjai finomak, simák és gömbölyűek A tűz atomjai élesek, szúrósak

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 10 A fizika története Az űrben zuhannak az atomok A nehezebbek a könnyebbeket utolérik, ütköznek, megszűnik az egyenes vonalú mozgás, átcsap örvénylő mozgásba, létrejönnek a különböző világrendszerek „Minden bizonyos okból és szükségszerűségből történik.” Ez a MECHANIKAI DETERMINIZMUS. Ez a MECHANIKAI DETERMINIZMUS. (kiteljesedés NEWTON-nál)

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 11 A fizika története A legnagyobb erkölcsi érték:  NYUGALOM  DERŰ Emiatt Demokritoszt a NEVETŐ filozófusnak is nevezik

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 12 EPIKURUSZ (Kr.e. 341 – Kr.e. 270) Epikurosz nézeteiről a legjobb forrás: TITUS LUCRETIUS CARUS (római költő, Kr.e. 94 – Kr.e. 51) DE RERUM NATURA (A TERMÉSZETRŐL; verses tanköltemény) Az atomok örök mozgása a szakadatlan zuhanás a végtelen űrben. Az atomoknak van súlyuk. Az atomok időnként, önkényesen irányt változtatnak. Ez a deklináció. A fizika története

2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában 13 A séma tehát: esés - irányváltoztatás (deklináció) - összeütközés - társulás - keletkezés - teremtés Az atomok összekapcsolódása sűrű: kő, vas ritka: levegő, napfény Illusztráció: parányi porszemek tánca a sötét szobába, keskeny résen besütő napfényben (Brown-mozgás) Az atomok sebessége nagyobb a fény sebességénél A fizika története

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története ARISZTOTELÉSZ

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története Sztageira Athén

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története ARISZTOTELÉSZ életének főbb állomásai Kr.e. 384-ben Sztageiroszban született (ezért egyesek Ho Sztageiritész-nek is hívják) Apja: NIKOMAKHOSZ (Amyntas macedon király háziorvosa) Kr.e. 367-ben Athénbe megy a platóni Akadémiára Atarneusz, Mütiléne (Leszbosz szigete) 343-ban Nagy Sándor (a későbbi II. Philipposz) nevelője lesz) Platonról: „Szeretem Platónt, de még jobban az igazságot.”

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története 335-ben Athénban megalapítja saját iskoláját, a LÜKEION-t (Peripateteikus iskola) 323-ban (Nagy Sándor halála után) megvádolják: „megsértette az isteneket, nem vallásos.” Politikai per készül ellene 322-ben Khalkisz-ra megy (Euboia szigete), ott hal meg

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története Arisztotelész művei Metafizika általános filozófiai, lételméleti, gnoszeológiai és (részben) logikai nézeteit tartalmazza, filozófiatörténeti alkotásnak is tekinthető Fizika általános filozófiai nézeteit írja le Politika Társadalomelméleti modell Poétika irodalmi-művészeti anyag, esztétikai alkotás

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története Arisztotelész művei Nikomakhoszi etika Eudémoszi etika Nagy etika erkölcsi tárgyú művek Rhétorika a szónoklás tudománya A lélekről az emberi pszicikum elemzése

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története Arisztotelész művei Parva naturalia Az állatok történetéről Az állatok részeiről Az állatok keletkezéséről a biológia tudományának megalapozása Organon a logika tudományának megteremtése Az égboltról

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története A mozgások osztályai Arisztotelész szerint Az égi szférák mozgása örök rend szerint, tökéletes pályán - egyenletes körmozgás (egyenletes körmozgásokból összetehető) Az égi szférák mozgása örök rend szerint, tökéletes pályán - egyenletes körmozgás (egyenletes körmozgásokból összetehető) Földi mozgások Földi mozgások  Az élőlények mozgása  A természetes mozgás (a megzavart rend helyreállítása) a súlyos test lefelé eseik a könnyű test felfelé mozog  Kényszerített mozgás - minden mozgáshoz valamilyen ható okra (erőre) van szükség

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története Sebesség ~ hatóok / ellenállás v~ F/R

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története

A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A fizika története