Csillagászat szakkör Csillagászat történet Őskor:  Megalit kultúra  Maja kultúra Ókor:  Babilon  Egyiptom  Kína  A Görög világ Középkor:  Arab csillagászat  Európa Reneszánsz kora:  Kopernikusz  Ticho de Brache  Kepler  Newton Modern csillagászat Tartalom Készítette: Szűcs László

Korszakváltás Népvándorlások kora Alexandriai könyvtár megsemmisül (i. u. 390)‏  Keresztény lázadás  Arab rombolás Római birodalom felosztása (i. u. 395)‏ Nyugatrómai birodalom bukása (i. u. 476)‏

Arab csillagászat Motivációk  Naptár  Időmérés (napi 5 ima)‏  A qibla iránya (Mekka felé tájolás)‏ Ismeretek forrása:  Ókori görög ismeretek (Megale Szüntaxis)‏  Leigázott népek tudásának felhasználása (bizonyos „szűrés” után) Iszlám naptár:  Hold fázisaira épül  9. hónap Ramadan  Kezdőpont 622 július 16 – Mohamed futása

Almageszt Ptolemaiosz elméletének értelmezése Nem szó szerinti fordítás  Értelmezés  Ellenőrzés Hold keringésének tanulmányozása alapján; eltérések mutatkoznak  Nem jó az elmélet

Arab csillagászat Al Ma'mun kalifa (786 – 833)‏  Föld kerületének mérése a Sarkcsillag magasságának mérésével. (Jobb eredmények mint Eratosztenész mérései)‏ Al Sufi ( )‏  Álló csillagok könyve  Hipparchosz alapján Ulug Beg  Samarkandi csillagvizsgáló  Szextáns sugara 36 méter  992 állócsillag katalogizálása

Középkori Európa Társadalmi változások  Népvándorlás Ideológiai változások  Kulturális sokszínűség helyett egysíkú kereszténység A szellemi tevékenység a hitre korlátozódik Visszatérés az ősi naiv világképhez:  Lapos Föld  Peripatetikus mechanika  Égbolt víz  Arisztotelész

Kereszténység szerepe Negatív hatás:  Valóságtól való elfordulás  Kinyilatkoztatások (dogmák)‏  Zsidó, babiloni világkép  Eretnek gondolatok üldözése Pozitív hatás:  Egyetemek, egyházi iskolák kialakulása  Hét szabad művészet + Teológia Grammatika Dialektika Retorika Aritmetika Geometria Asztronómia Zene

Skolasztika 1100 – 1500 uralkodó irányzat, merít az arab és zsidó arisztoteliánus filozófiából A teológia módszertana, gondolkodásmód Tekintélyelvűség: szentírás, egyházatyák, zsinati határozatok és Arisztotelész tisztelete. Módszer: lectiokon (előadások) és a disputatiokon (viták)‏ Canterbury Anselmus: a megismerés a hit Aquinoi Szent Tamás:  isten léte bizonyítható (5 istenbizonylat)‏  Különválasztja a tudást és a hitet; mindkettő elvezet az igazsághoz. Istentől származnak, nem mondhatnak ellent egymásnak

Középkori világkép Babioni-Zsidó eredetű Az égbolt kristályszférákból áll - > Első Mozgató Arisztotelészi dualizmus A teremtés óta változatlan világ KozmoszMozgásAnyag Földi szférák (szublunáris világ)‏ Természetes mozgás: nehéz le, könnyű fel Föld, levegő, tűz, víz; Egymásba alakulás, változás Égi szférákEgyenletes körmozgás Változatlan, nem keletkezik, nem semmisül meg. Quinte Essentia

A világképpel ellentétes jelenségek: Változások az égbolton Üstökösök  Halley üstökös (1066 Normandiai csata)‏ Vendégcsillagok – Novák, szupernóvák  Az európai ábrázolásokon ritkán jelenek meg (a tudás (tapasztalat) nem állhat szemben a hittel)‏  1054 a Bika csillagképben -> ma Rák-köd (Kínai forrás)‏

Alternatív godolkodók Albertus Magnus  A megismerés nem hitbeli, hanem észbeli kérdés Leonardo Fibonacci  Arab számok, matematika bevezetése Európában  Fibonacci sorozat Roger Bacon  Természet nyelve a matematika  A megismeréshez elengedhetetlen a kísérletezés

Reneszánsz Változás igénye:  Júlián naptár problémái  Hajózás, navigáció problémái 15. száradban felpezsdülés, az ókori görög és római értékek felfedezése Leonardo da Vinci ( )‏  Egyházellenesség  Mechanikai és optikai eszközök  A Föld nem a világegyetem középpontja  A Föld a Holdhoz hasonlatos égitest

Nicolaus Copernicus ( )‏ Papnak tanult  Krakkóban, Bolognában és Padovában tanult  Egyetemi tanulmányai megfogalmazódott benne hogy a Ptolemaioszi világkép hibás Commentariolus (1514)‏  A Föld csak a Hold pályájának a középpontja  Középpontban a Nap van  Bolygók a Nap körül keringenek  A Föld forog a tengelye körül De Revolutionibus Orbium Coelesaum (Az égi szférák körforgásairól)‏  Heliocentrikus rendszer matematikai kidolgozása  Nagy hibák, bonyolultabb mint a Ptolemaioszi rendszer  Hibák oka: megmaradt a körpályák alkalmazásánál

Tycho de Brache Dán származású arisztokrata Jogásznak tanult Uraniborg - II. Frigyes Dán király adománya Később udvari csillagász Prágában Munkássága:  Szabadszemes, pontos megfigyelések  Nap és bolygók pozícióinak mérése  Üstököst figyelt meg; metszi a bolygópályákat -> nincsenek kristályszférák  Nova Stella: 1572 Nóva a Cassiopeia csillagképben Világképe:  Nem fogadta el hogy a Föld mozoghat Rádöbbent korlátaira: nem tudta kiszámolni a bolygópályákat

Johannes Kepler Weil der Stadt-ban született  Szülei papnak szánták  Tübingeni egyetemen matematikát és csillagászatot tanult  Matematika tanár a Gratz egyetemen Tycho de Brache meghívja Prágába (1600)‏  Szemben álló világkép  Tycho halál után az udvari csillagász  Megszerzi Tycho feljegyzéseit Munkássága:  Mysterium Cosmographium (1596): számmisztika A bolygópályák méretét geometriai analógiával magyarázta Mély összefüggésnek tartotta  Astronomia Nova (1609)‏  Szupernóva megfigyelése (1604)‏  Kepler távcső (1611)‏ Galilei munkája alapján

Astronomia Nova (1609)‏ Kepler 1. törvénye:  A bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, melynek az egyik gyújtópontjában a Nap van  Kepler 2. törvénye: Egy bolygó és a Nap közé húzott szakasz egyenlő időközönként egyenlő területeket súrol. (A felületi sebesség állandó)‏

Kepler 3. törvénye Csak később ismerte fel – Harmonices Mundi A bolygók keringési idejének négyzete egyenesen arányos a Naptól mért távolság köbével

Galileo Galilei ( )‏ Pisa-ban született 1592-től a Padovai egyetem professzora Kísérleteket végzett -> kortársai elvetették a kísérleteket  Szabadesés törvénye: Arisztotelész tévedett  Sebességek összeadási törvénye A Copernicusi képet vallotta Távcsövet készített (1609) (Hans Lippershey felfedezése alapján)‏  Hold -> hegyek, tengerek (síkságok) felfedezése  Vénusz -> nem pontszerű; Hold-szerű korong  Jupiter -> korong alakú, 4 hold kering körülötte (Callisto, Io, Európa, Ganimedes)‏  A Tejút sok csillagból áll

Galilei Távcsöve N=f1/f2

René Descartes Munkássága:  Matematika  Kozmológia  Filozófia Alapelvei:  A megismerés eszköze a matematikai dedukció  Nincs abszolút igazság, minden vitatható Kozmológiája:  A világ anyagi természetű és végtelen  Kétféle szubsztancia; lélek és anyag  Az anyag végtelen sokszor osztható  A tér az anyag része, nincs üres tér  A mozgás és az anyag öszetartozik

Descartes Kozmológiája A világ keletkezése: (örvényelmélet)‏  A kezdetben homogén anyag széttöredezett  3-féle elem jött létre: föld, levegő, tűz  Örvények alakultak ki és összesűrűsítették az anyagot, a Nap is egy ilyen örvénymag. Az elmélet előnyei:  Egységes  Logikus felépítésű Hátrányai:  A bolygómozgásokra helytelen eredményt ad (nem jönnek ki belőle a Kepler törvények)‏

Isaac Newton Angol természettudós, matematikus  Cambridge-i egyetem (Trinity Collage) halagtója  1665 pestisjárvány -> vidéki házába menekül Felfedezései, eredményei:  Differenciál- és integrálszámítás kidolgozása Kicsiny mennyiségekkel való számolás Fizikai törvények leírásához jól használható  Mozgástörvények: (Klasszikus mechanika Newtoni törvényei)‏ Tehetetlenség törvénye (Hooke-tól)‏ Erőhatás törvénye F=m*a Kölcsönhatás törvénye F1 = -F2 Erőhatások összegezhetőségének elve  Gravitációs erőtörvény

Fény színeire bontás prizma segítségével (diszperzió)‏ Tükrös Newton-féle távcső Fény részecske elmélete  A fény gyorsan mozgó részecskékből áll Legfőbb műve: Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófiai matemaika alapjai)‏  1687-ben jelent meg  Mozgástörvények  Gravitációs törvény  Bolygómozgás matematikai leírása Kepler törvények magyarázata  Jelentősége: Első igazi fiziaki elmélet Ok-okozati alapelvekre épül, a mozgás okait magyarázza Matematikára alapul, „jóslásokra” képes -> ellenőrizhető

Naprendszer newtoni elmélete A bolygókat a gravitáció tartja pályájukon A bolygók a mozgástörvényeknek megfelelően mozognak A pálya csak kúpmetszet lehet A pályák alakjából kiszámíthatók a bolygók tömegei Kiszámíthatók újonnan felfedezett bolygók pályái is (Neptunusz, Uránusz)‏ Azt kapta hogy a bolygó pályák nem stabilak, ő azt feltételezte hogy Isten az aki korigálja

Newton kozmológiája Abszolút tér (éter)‏  A testek mozgása egy 3 dimenziós euklideszi térben történik  A gravitáció minden testre hat Minden 1 pontba sűrűsödne, ezért a világegyetemek végtelennek kell lennie Az anyag egyenletesen tölti ki a teret Olbers Paradoxon

Christian Huygens ( )‏ Holland természettudós Szaturnusz gyűrűinek felfedezése Körmozgás gyorsuló mozgás  A centripetális gyorsulás levezetése  a = v^2/r Hullámok terjedése:  Huygens elv Fény hullámelmélete

Olaf Römer Dán csillagász és matematikus A Jupiter holdak keringését tanulmányozta  Felfedezte hogy a holdak (Io) keringési ideje ciklikusan változik, a periódusideje 1 év  Fény sebességét km/s-ra becsülte

Charles Messier Francia csillagász Egyik első feladata a visszatérő Halley üstökös észlelése volt (1758)‏ Messier üstökös felfedezései:  Korábban 50 üstököst ismertek  44 üstököst részletesen megfigyelt  13 új üstökös felfedezője Üstökösök keresése közben ködszerű objektumok felfedezése (nem üstökösök mert nem mozognak)‏ Messier Katalógus:  Az új objektumok pozíciója  Katalógus objektumai: (110 objektum)‏ Csillaghalmazok  Gömbhalmazok  Nyilthalmazok Csillagközi gázfelhők Planetáris ködök Spirálködök (Galaxisok)‏

William Herschel Német származású katonazenész (Angliába dezertált)‏ 1773tól foglalkozott csillagászattal, Messier felfedezései inspirálták Saját tervezésű tükrös távcsöveket épített Felfedezései:  Kb 2000 új „köd” (Messier objektumokhoz hasonlóak)‏  Uránusz (1781)‏  Nap infravörös sugárzásának felfedéze  Elkészítette a tejútrendszer első „térképét”  Fő műve: Égitestek fejlődése (1811)‏ Égitestek fejlődésének iránya: planetáris köd -> spirálköd -> gömbhalmaz

század Fotometria Spektroszkópia Csillagok osztályozása  Russel-Hertzsprung Diagram Galaxisok felfedezése, osztályozása (Shaply, Hubble)‏ Változócsillagok (Távolságmérés, Cepheidák)‏ Speciális és Általános relativitás elmélet Ősrobbanás elmélet Multiverzum elmélet – Brane elmélet  