Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary Our Neighbourhood Research on the local environment Report 2009

Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary Víz Kiskunhalas az ország középső részén, két nagy folyó a Duna és a Tisza közötti területen helyezkedik el. Egykoron, a lecsapolások és vízrendezések, Dongéri-főcsatorna megépítése előtt a XX. század közepéig az egész Duna-Tisza közén, ennek értelmében Kiskunhalason is, kiterjedt mocsárvilág volt. Városunk vízrajza napjainkban azonban igen szegényes képet mutat. Kiskunhalas területén mára már csak a Sóstó, valamint a Fejeték láprétje maradt fenn. Nyílt vízfelülettel azonban csak a Sóstó rendelkezik.

Víz Az első mintavételi helyünk a Sóstó: A város északi részén elhelyezkedő szikes tó a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Deflációs tó, vagyis természetesen szélfújta mederben keletkezett. A területet homoktalaj borítja, amelyre északkelet-délnyugati irányú lösztakaró rakódott le.

Sóstó A Sóstó területe 53,3 ha, ennek kb. a fele 28,7 ha nyílt vízterület, a maradék terület náddal borított. A tó átlagos mélysége 1 – 2 m. A csapadék és a talajvíz pótolja elpárolgott vízét, de két mesterséges kutat is fúrtak, melyekre az aszályos időszakokban van szükség.

Sóstó A tó zöldes színű, megszagolva halak, növények szaga érezhető. A tó vízének szűrőpapíron való átszűrése után a szűrőpapíron többnyire ásványi anyagok és növények maradtak fenn. A tó vize enyhén lúgos kémhatású, ph-ja 8,5-ös.

Sóstó A XX. század elején a gyógyhatásnak köszönhetően a Sóstó Európa-hírű fürdővíz volt. 2005-ben helyi jelentőségű védett területté nyilvánították. A tó és környezete védett növény- és állatfajoknak ad otthont. Ilyenek a növények közül a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a mocsári aggófű (Senecio paludosus), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), az állatok közül pedig 72 védett, 5 fokozottan védett faj fordul elő a Sóstón és környékén. A tavat és élővilágát veszélyeztető tényezők közé tartoznak az emberi székletből származó baktériumok, illegális szennyvízelvezetők, intenzív horgászat, mezőgazdasági művelésből származó növényvédőszerek.

Víz A második mintavételi helyünk: Dongéri-főcsatorna Az 1940–42-es évek különösen magas vízállása jelentős károkat okozott, és ezért az 1950-es évek első felében megépült a csatorna. A város déli részéről indul először északra, majd a települést megkerülve északkeleti, illetve délkeleti irányba halad tovább és a Tiszába torkollik. Hossza 84 km, vízgyűjtő területe 930 km2. A Dongéri-csatorna a megépítést követő néhány évtized alatt eliszaposodott, csekély esése miatt a csapadékvizet már alig tudta elvezetni. Ezért még napjainkban is folytatódik a vízrendezés. A GLOBE-csoport folyamatos méréseket végez a csatornán folyamatosan ellenőrizve a víz minőségét.

Dongéri-főcsatorna

Dongéri-főcsatorna A csatornából két helyen vettünk mintát: az iskola közelében fekvő Vásártér mögötti szakaszból és a Kántor-kaszáló előtti részből, ahol a csatornába engedik a termálfürdő melegvizét. A két helyen a Csatorna képe rendkívül eltérő képet mutat.

Dongéri-főcsatorna A mintavételi helyek eredményei megegyeznek. A víz színe szabad szemmel vizsgálva sötét zöldnek volt mondható. A csatorna vízének a növényi eredetű szagok mellett enyhén szennyvíz szaga volt. A vízminták szűrése után, a szűrőpapíron főként moszatok maradtak fent és némi ásványi anyag. A csatorna vizének ph-ja 8-as volt.