Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium Neumann János (1903-1957) Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium 1903-ban született Buda-pesten, jómódú bankárcsaládban Hétéves korában ógörögül beszélt, érdekelte a történelem 1909 és 1913 között járt elemi iskolába, 1913-tól a Fasorban tanult tovább Mire leérettségizett (?1921), már matematikusnak számított. Matematikai tehetségét Rátz László fedezte fel. Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium Budapesti Tudományegyetem, Bölcsészkar. Matematika a főtárgya (fizika, kémia a melléktárgya) vegyészmérnök, majd matematikus diplomát szerzett 1933-ban vándorolt ki Amerikába, IAS-nál dolgozott (Institute of Advanced Studies ) Látva a közelgő világháborút, bekapcsolódott a nácizmus elleni katonai előkészületekbe. 1921-1923: Berlin, 1924: Zürich. Diplomatéma: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése. No-ban előadásokat tart, tanít. Három fő területe: halmazelmélet, algebra, kvantummechanika. 1930 professzori fokozat. Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium A háború idején a lökési és robbanási hullámok vezető szakértője. Így kapcsolódott a Manhattan-terv-hez, amelynek célja az atomenergia felszabadítása és háborús célú felhasználása volt Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
A Manhattan-terv (Los-Alamos, 1942) Az USA, UK, Kanada projektje volt Megindításáról 1942-ben döntött Franklin D. Roosevelt elnök a magyar Szilárd Leó kezdeményezésére (akit ebben Einstein is támogatott). A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett, aki számos neves amerikai és magyar tudóst választott ki a projektben való részvételre. Így került be Neumann János és Teller Ede is Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
A Manhattan-terv (Los-Alamos, 1942) Megoldandó kérdések: Hogyan lehet a robbanáshoz szükséges radioaktív anyag mennyiségét minimalizálni? Hogyan lehet elérni, hogy a robbanás lökéshulláma gömb alakú legyen? Komoly matematikai számítások kellenek! ENIAC (Eckert, Mauchly, Neumann, Goldstine) Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium A negyvenes években meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) megépítéséhez. 1945 júliusában írta meg azt a művét, amelyben a "Neumann-elvek"-ként ismert megállapításairól olvashatott a világ. (A mű címe : "First Draft of a Report on the Edvac"). Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium A Neumann-elvek: Soros működésű legyen Teljesen elektronikus számítógép Kettes számrendszer alkalmazás Adatok és programok ugyanabban a belső memóriában Univerzális legyen Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül: az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához. Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium Hátralévő éveiben súlyos rákbetegségben szenvedett, amelyet az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzés okozott. 1957. február 8-án halt meg Washingtonban, Amerikában. Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium