Növényföldrajzi-ökológiai elemzések Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék Ökológiai értékszámok : (Kovács et al. 1991, Pinke Pál 2005, Király 2006) – víz, hő, fényigény Flóraelemek SZMT

W1 (0, 1, 2, 3) szárazságtűrő növények (xerofil fajok) A fajok összetételének és borításának változása vízigény alapján (Ellenberg után módosítva) W1 (0, 1, 2, 3) szárazságtűrő növények (xerofil fajok) W2 (4, 5, 6) közepes vízigényűek (mezofil fajok) W3 (7, 8) nedvességkedvelő fajok W4 (9, 10, 11) vízigényes fajok (higrofil fajok)

T1 nagy hidegtűrésű fajok (arktikus, alpin elemek) T2 hidegtűrők A fajok összetételének és borításának változása a hőigény alapján (Soó 1973) T0 hőközömbösek T1 nagy hidegtűrésű fajok (arktikus, alpin elemek) T2 hidegtűrők T3 kevéssé hidegtűrők T4 melegkedvelő, hidegérzékeny fajok T5 melegigényes fajok (mediterrán, pontusi elemek)

A fajok összetételének és borításának változása relatív fényigény alapján (Ellenberg, Borhidi 1993 nyomán) L1 mélyárnyék-növények, még 1% relatív fény mellett fotoszintetizálnak L2 erősen árnyéktűrő növények, fotoszintézis min. 1-5% relatív fény között L3 árnyéktűrő növények, fotoszintézis min.<5%, de világosabb helyeken is megélnek L4 árnyék-félárnyék növények, fotosz. min. 5-10% között L5 félárnyék növény, fotoszintézis min >10% relatív fény, teljes fénynél ritka L6 félárnyék-félnapfény növény, fotoszintézis min. 10-40% relatív fény L7 félnapfény-növény (többnyire teljes fényben él, de árnyéktűrő is) L8 napfénynövény, fotoszintézis min. >40 %, csak kivételesen kevesebb L9 teljes napfénynövény, csak teljesen nyitott helyeken, fotoszintézis min. >50%

A flóraelemek változása (Hortobágyi (1968, 1986), Soó (1973), Simon (1992), Horváth és mtsai (1995) ADV adventív ALP alpesi, alpi ASM atlanti szubmediterrán BAL balkáni CAR kárpáti endemizmusok CEA közép-ázsiai CEU közép-Európai CIR cirkumpoláris CON kontinentális EUA eurázsiai EUR európai ILL illír KOZ kozmopolita MED mediterrán PAB pannon-balkáni elemek PAN pannon POM pontusi mediterrán PON pontusi POP pontusi-pannon elemek SAT szubatlanti elemek SME szubmediterrán SMO keleti szubmediterrán elem TUR turáni

Termőhelyi stressz intenzitása A felvételezett fajok szociális magatartás típusai (SzMT) (Grime 1979, Borhidi 1993) Termőhely zavartsága Termőhelyi stressz intenzitása Alacsony Magas alacsony I. Természetes kompetitorok (C) II. Stressztűrők (ST) A. Specialisták (szűk ökológiájú stressztűrők) (S) B. Generalisták (tág ökológiájú stressztűrők) (G) magas III. Ruderálisok ( R) A. Természetes pionírok (NP) B. Emberi tényezőktől zavart termőhelyek növényei (természetes pionírok) 1. Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei (DT) 2. Honos gyomfajok (W) 3. Antropogén tájidegen elemek a. meghonosított és kivadult haszonnövények (I) b. adventív elemek (A) 4. Másodlagos termőhelyek kompetitorai a. a honos flóra ruderális kompetitorai (RC) b. tájidegen, agresszív kompetitorok (AC) Nincs stratégia

elemzések 1-5. gyomfelvételezések tükrében Nyáreleji gabona, tarló, nyáreleji és nyárutói kukorica külön külön – idősoros elemzések Összfaj szám és a borítás %-ában Összesített elemzések a termőhely szerint

Nedvesség indikátor értékek szerinti elemzés A nedvesség indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összborítás %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica) A nedvesség indikátor értékek megoszlása, az összborítás %-ában, nyárutói kukoricában sem az évjárathatásnak, sem a felvételezett kultúrának, sem pedig az adott éven belüli gyomfelvételezés idejének nem volt jelentős hatása a felvételezett gyomfajok nedvességindikátor értékeinek alakulására. A felvételezett fajok számát és borítási %-át tekintve valamennyi esetben a közepes vízigényű (mezofil W2) fajok domináltak, amelyet sorrendben a szárazságtűrő (xerofil), majd a nedvességkedvelő fajok követtek. A vízigényes (higrofil) fajok száma és borítási %-a elenyésző volt.

Hőigény szerinti elemzések A hőmérséklet indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica) nagy hidegtűrésű (T1) és melegigényes fajokat (T5) a felvételezett fajokon belül nem találtunk, vagy csak nagyon elenyésző hányadban. Általában a hőközömbös (T0) és a kevéssé hidegtűrő (T3) fajok domináltak. Ez utóbbiak részesedése az elmúlt hatvan évben folyamatosan csökkent. A T2 (hidegtűrő) és a T4 (melegkedvelő) kategóriába tartozó fajok részesedése az összborítás %-ából alacsony, bár esetenként fajszámuk jelentős

Fényigény szerinti elemzések az összborítás %-ában Nyáreleji gabona tarló Nyáreleji kukorica Nyárutói kukorica A gyomnövények a nyílt, bolygatott termőhelyek növényei, ezért fényigényük is magas. Mélyárnyék-növények (L1) és árnyéktűrők (L2, L3) a felvételezett növények között nem találhatók. A félnapfény-növények (L7) és a napfény-növények (L8) dominálnak. Tarlón és nyárutói kukoricában jelentős az L9 (teljes napfénynövények) növények aránya.

A fényigény szerinti indikátor értékek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1:nyáreleji kukorica, K2:nyárutói kukorica)

flóraelemek A felvételezett gyomfajok, a flóraelemek tekintetében jelentős megoszlást mutatnak (23 flóraelem) Ezek közül a legjelentősebb a kozmopolita, majd az eurázsiai flóraelemek aránya. Ez utóbbiak jelentősége 1947 és 2008 között csökkenő tendenciát mutat. Az adventív elemek növekedése fajszámban kevésbé, de borításban annál inkább jelentős és az országos gyomfelvételezések során idővel meghaladja az eurázsiai elemek arányát. Az adventív elemek aránya nyárutói kukoricában, az eurázsiai elemek aránya nyáreleji gabonában a legmagasabb.

A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)

A flóraelemek megoszlása, a termőhely és a felvételezési idő szerint az összborítás %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)

felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összes fajszám %-ában, nyáreleji kukoricában

A felvételezett fajok flóraelemek szerinti megoszlása, az összborítás %-ában, nyáreleji kukoricában

SZMT általában a legnagyobb arányt a honos gyomfajok (W) és a természetes termőhelyek zavarástűrő növényei (DT) képviselik, bár arányuk az országos gyomfelvételezések során (1947 és 2008 között) csökken. A ruderális kompetitorok (RC) és az agresszív , tájidegen kompetitorok (AC) aránya – különösen gabonatarlón és kukoricában – az elmúlt hatvan év során jelentősen növekedett. Ez elsősorban az ebbe a kategóriákba tartozó fajok (Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Echinochloa crus-galli, Amaranthus retroflexus) magas borításának köszönhető. Jelentős a kivadult haszonnövények (I) és az adventív elemek (A) arányának növekedése is

és az összborítás (fent ) %-ában C: Természetes kompetitor S: specialista G: generalista NP: Természetes pionírok DT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei W: Honos gyomfajok I: meghonosított és kivadult haszonnövények A: adventív elemek RC: a honos flóra ruderális kompetitorai AC: tájidegen, agresszív kompetitorok A szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji gabonában, az összes fajszám (alul) és az összborítás (fent ) %-ában

C: Természetes kompetitor S: specialista G: generalista NP: Természetes pionírok DT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei W: Honos gyomfajok I: meghonosított és kivadult haszonnövények A: adventív elemek RC: a honos flóra ruderális kompetitorai AC: tájidegen, agresszív kompetitorok Szociális magatartás típusok alakulása gabonatarlón, az összes fajszám (balra) és az összborítás (jobbra) %-ában

és az összborítás (alul ) %-ában C: Természetes kompetitor S: specialista G: generalista NP: Természetes pionírok DT: Természetes termőhelyek zavarástűrő növényei W: Honos gyomfajok I: meghonosított és kivadult haszonnövények A: adventív elemek RC: a honos flóra ruderális kompetitorai AC: tájidegen, agresszív kompetitorok szociális magatartás típusok alakulása nyáreleji kukoricában. az összes fajszám (fent) és az összborítás (alul ) %-ában

és az összborítás (fent) %-ában Fajszám tekintetében a honos gyomok (W); borításban – időtől függően – az RC (honos flóra ruderális kompetítorai) ill. az AC fajok (tájidegen, agressziy kompetítorok) dominálnak A szociális magatartás típusok alakulása nyárutói kukoricában, az összes fajszám (lent) és az összborítás (fent) %-ában

Nyáreleji gabonában és tarlón a honos gyomfajok (W), nyáreleji kukoricában fajszám tekintetében szintén a honos gyomfajok (W), borítás tekintetében viszont a tájidegen, agresszív kompetítorok (AC) dominálnak. Nyárutói kukoricában a fajszámot nézve a honos gyomfajok (W), borítás alapján a honos flóra ruderális kompetitorai (RC) dominálnak A szociális magatartás típusok alakulása, a termőhely és a felvételezési idő szerint, az összes fajszám (fent) és az összborítás (lent) %-ában (B1: nyáreleji gabona, B2: gabonatarló, K1: nyáreleji kukorica, K2: nyárutói kukorica)

Köszönöm a figyelmet!