Kosztolányi Dezső: Édes Anna Lélektani regény

Bevezetés a) Kosztolányi jelentősége Nyugatos (első nemzedék) Költő, novellista, regényíró, műfordító, a magyar nyelv zsenije „elvei”: alkotói szabadság, az esztétikum mint legfőbb érték, l’art pour l’art Bravúros formaművész Költői beérkezése- A szegény kisgyermek panaszai(1910)-, kiteljesedése-Számadás(1935)

b) regényei; a modern regény 20-as évek:Néró, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna Témája: a lélek mélységei, a tettek belső indítékai Freudizmus hatása(+ Csáth Géza) „alapanyag”: A 20. század társadalma- értékválság, elidegenedés, elbizonytalanodás stb. Új regényírói szemlélet: - a világ nem egyértelmű, nem áttekinthető - az író nem mindentudó - a belső történésekre kerül a hangsúly: tudati és tudatalatti folyamatok - a modern= lélektani regény előfutára Dosztojevszkij(Bűn és bűnhődés)

2. Tárgyalás- Édes Anna a) keletkezés, ihletforrás 1926 (folytatásokban jelent meg a Nyugatban) Cselédprobléma= az író szociális érzékenysége” Személyes élmények,tapasztalatok, ismeretségek ( l.Kosztolányiné visszaemlékezései) „…leginkább kifejtettem politikai meggyőződésemet…”

b) műfaj Krimi- egy gyilkosság története; eltérés a műfajtól: a gyilkosság szinte a végén történik Cselédregény: egy cselédlány tragédiája LÉLEKTANI regény: belső folyamatok feltárása

c) cselekmény,szerkezet Téma: egy kettős gyilkosság, Édes Anna megöli a Vizy házaspárt(egy kicsit bővebben!) Helyszín: Budapest, Krisztinaváros( Kosztolányi itt is lakott!) Időpont: 1919. július 31.(a vörösök bukása)- 1922 20 fejezet; az első és utolsó keretbe foglalja a történetet - „ Kun Béla elrepül”: a kommün ironikus értékelése - „Párbeszéd egy zöld kerítéses ház előtt”: az író politikai megítélése

d) lélektani ábrázolás Édes Anna nem tipikus cseléd: „tökéletes” (nem lop stb.), a külseje is más (érzékeny, törékeny alkat) Megjelenése, viselkedése nem magyarázza a szörnyű tettet Az író „befelé” figyel( lelki tartalmak), mégsem válik érthetővé a gyilkosság; Anna se tudja, miért tette (ösztönös lázadás) A „Miért?...” című fejezetben érzi azt a bíró, hogy a tetteket nem lehet megokolni, az egész ember(minden érzése, élménye stb.) nyilvánul meg a cselekedetekben Az érzések, ösztönök szintje mélyen rejtőzik, a reakciók nagy része innen indul Az emberi kapcsolatok romboló hatása: Vizyné mániája, Patikárius Jancsi felszínessége, szívtelensége A körülmények hatása sem elhanyagolható: Annát taszítja a kámforszag, a konyhában alszik stb. Moviszter doktor embersége ellenpontozza a lelki torzulást eredményező képmutató, kiüresedő, érzéketlen kapcsolatok világát, annak ellenére, hogy ő is áldozat (beteg, a felesége csalja)

e) Édes Anna tettének lélektani motiváltsága Vizyné rögeszméje a tökéletes cselédről: - erőszakosan keresi és meg akarja valósítani - mániákus viselkedése egybecseng a kommunisták diktatórikus próbálkozásával a tökéletes társadalom megteremtésére - egyértelmű Kosztolányi állásfoglalása a politikáról: az eszmék csak maradjanak „fönt”, ne akarjuk megvalósítani (Moviszter beszél erről a Vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről című fejezetben); politikai megoldás nincs az emberi problémákra - Anna föladja önmagát, a szuverenitását, hogy megfeleljen az elvárásnak - leépülnek a kapcsolatai: a családja távol(ráadásul az anyja nem él), az előző gazdája kisfia már nem ismeri meg, a házbeli cselédekkel nem találkozhat (nehogy öntudatra ébredjen!), kitörési kísérletét( házasság a kéményseprővel) Vizyné megakadályozza(érzelmileg zsarolja)

e) Patikárius Jancsi (Szerelem, Valami nagyon keserű) - léha, felszínes, piperkőc stb.= visszataszító jellem - Anna mégis beleszeret: megint ugyanaz a kérdés, miért?... ( a logika csődje!) - megsajnálja(gyerekesen viselkedett a fiú, elsírta magát), majd megszereti - Jancsi úrfi kihasználja a lány szeretetéhségét - izgalmas kaland, hogy egy cselédlánnyal van viszonya (ami szinte „kötelező” az ő köreiben) - a testiség bűvkörébe kerül - a magzatelhajtás testi, lelki gyötrelme - Jancsi úrfi közönyösen elfordul a lánytól (sült gesztenyét ad neki elköltözésekor) - a gyilkosság előtti estén, Vizyék fogadásán Moviszter feleségének udvarol( Anna látja!)

f) „Miért?...” Sérelmek, megaláztatások hatására fokozatosan végbemenő lelki torzulás A lélek érthetetlenségét bizonyítja, hogy Jancsi árulása után Vizyéket öli meg és nem a fiút A bíróság sem tudja kideríteni a legmélyebb okokat Moviszter véleménye= az író véleménye: ridegen bántak vele, gépként bántak vele

3. Befejezés Van-e megoldás, ha szociális, társadalmi megoldás az emberi problémákra nincs? Kosztolányi így kommentálta az Édes Annát: „ …minden sora éppen azt hangoztatja, hogy nincs szociális következtetés, csak emberség van, csak egyéni szeretet van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés se elég megtorlás, és a legnagyobb erény a lényegbeható, figyelmes tisztaszívűség, mert többet, gyökeresebbet úgysem tehetünk itt a földön.”