2017.04.05.

TARTALOM 1. Mire érdemes használni a vályogot, mint építési anyagot? 2017.04.05. TARTALOM 1. Mire érdemes használni a vályogot, mint építési anyagot? 2. Miért fontos a fenntarthatósági szempontok komplex figyelembe vétele?   3. Hogyan lehet épületeket létesítei a fenti szempontok figyelembe vételével? 4. Irodalomjegyzék

Vályogépítés előnyei és hátrányai 2017.04.05. Vályogépítés előnyei és hátrányai Előnyök: 1) nagy hőtároló képesség, 2) jó páragazdálkodási képesség, 3) lélegző falszerkezet, 4) alacsony primér energia tartalom, 5) alacsony környezetterhelés (szállítás, építés során), 6) természetes anyagok használata, 7) 100 %-ban recirkulálható, 8) a beépített faanyagokat konzerválja, 9) nem éghető, akusztikailag kedvező, 10) könnyen megtanulható technológia, 11) könnyen formálható, 12) olcsó építőanyag (?), 13) helyben elérhető építőanyag, (?) 14) jó hőszigetelő képesség. (?) Hátrányok: 1) alacsony nyomószilárdság, 2) minimális húzószilárdság, 3) rossz hőszigetelő képesség, 4) érzékenység biológiai kártevőkre (gombák, rovarok), 5) nedvességérzékenység, 6) vakolattartási problémák, 7) a technológiai nedvesség lassú távozása, 8) földrengés érzékenység, 9) beépítés utáni zsugorodás, 10) időjárástól függő kivitelezés, 11) jelentős élőmunka igény, 12) időigényes kivitelezés, 13) egyéb anyagokkal nem építhető össze, (?) 14) csak kis nyílások építhetők be, (?) 15) gyorsan amortizálódó építőanyag. (?) 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 3

Vályogépítés előnyei és hátrányai 2017.04.05. Vályogépítés előnyei és hátrányai Valós előnyök és hátrányok elemzése „általánosan használt” építőanyagokkal történő összehasonlítással, alacsony primer energia tartalom, hőtárolás és szorpció, mint legelőnyösebb tulajdonságok definiálása. Javasolt szerkezetek: lakó, üdülő funkció, kisebb középület külső falszerkezetekben, válaszfalakban, emeletközi és zárófödémekben, tetőtér beépítés ferde szerkezeteiben. 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 4

Legelőnyösebb tulajdonságok számokban 2017.04.05. Legelőnyösebb tulajdonságok számokban Anyag megnevezése Sűrűség (kg/m3) hővezetési tényező - λ (W/mK) Aktív réteg vastagsága (m) Hőtároló tömeg (kg/m2)   könnyűvályog 300 0,1 0,02 6 600 0,17 0,034 20,4 800 0,25 0,05 40 1200 0,47 0,094 112,8 szalmás vályog 1400 0,59 0,118 165,2 1600 0,73 0,146 233,6 tömör vályog 1800 0,91 0,182 327,6 2000 1,13 0,226 452 ásványgyapot hőszigetelés 80 0,045 0,009 0,72 polisztirol hőszigetelés 22 0,04 0,008 0,176 pórusbeton 500 0,14 0,028 14 vázkerámia tégla 0,3 0,06 48 tömör tégla 1700 0,144 244,8 fa 0,2 24 beton 2200 1,28 0,256 563,2 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? Forrás: Medgyasszay, 2006; Minke, 1999 5

TŰZ LEVEGŐ VÍZ FÖLD ENERGIA VÍZGAZ-DÁLKODÁS ÉPÍTŐ- ANYAGOK 2017.04.05. Fenntartható építés tématerületei TŰZ ENERGIA LEVEGŐ VÍZGAZ-DÁLKODÁS ÉPÍTŐ- ANYAGOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁS VÍZ FÖLD FÖLDHASZNÁLAT 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 6

„Fenntartható ház” Fenntartható ház definíciója 2017.04.05. Fenntartható ház definíciója „Fenntartható ház” Olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erőforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület, adott épületre jutó erőforrása. Feltételek: A regionális erőforrás használat mellett vizsgálni kell lokális környezetterhelést is! Nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására kell törekedni! 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 7

Energetikai potenciál 2017.04.05. Energetikai potenciál JELENLEG (összes primer energiafogyasztás 1150 PJ) PJ lakosság kommunális összes fűtés: 230 140 370 hmv: 46 11 57 Összesen: 276 151 427 áram: 36 45 81 Magyarország reálisan, KÖZÉPTÁVON középtávon hasznosítható saját (megújuló) energetikai potenciálja 90 PJ biomassza (elméleti: 200-328), 10 PJ hévíz (elméleti: 63), 15-25 PJ megújuló forrásból nyert elektromos áram (elméleti: 1800+530), Összesen: 115-125 PJ (elméleti: 790-2190) 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? Forrás: Bohoczky, 2008; Giber, 2005; KSH, 2009 8

A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (2.1 verzió) / 1 2017.04.05. A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (2.1 verzió) / 1 Milyen energetikai követelményeket kell kielégítenie egy "fenntartható ház"-nak? Alapvetés: Az épített környezet stratégiai fontosságú, ezért a közeljövőben várható megújuló energiapotenciált teljes egészében az épített környezet energiaigényének kielégítésére fordítjuk. A használati melegvíz 60%-ban napenergiával, 40%-ban biomasszával biztosítható, ami 10 000 000 "egységfogyasztóra" tekintve nettó 10 PJ, bruttó 12,5 PJ energiaigényt jelent. A háztartási és a kommunális épületek jellemző használati melegvíz igényét (4:1), és a háztartási és a kommunális épületek területarányát (2:1) tekintve, illetve 85%-os gépészeti hatásfokot feltételezve lakóházakra bruttó 10, kommunális épületekre bruttó 5 kWh/m2a biomassza vagy hévíz energia szükséges. 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 9

A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (2.1 verzió) / 2 2017.04.05. A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (2.1 verzió) / 2 Milyen energetikai követelményeket kell kielégítenie egy "fenntartható ház"-nak? A fűtési energiaigény: A hazai épületállomány kb. 480 000 000 m2, amely terület fűtési energiaigényének fedezésére a fenti feltételezések mellett 90+10-12,5=88,5 PJ energia fordítható. 85%-os gépészeti rendszereket feltételezve Magyarországon a fenntartható ház nettó fűtési energiaigénye 43 kWh/m2. Elektromos energiaigénye a magyarországi viszonyokra értelmezett fenntartható épületbe nem lehet nagyobb, mint 25 PJ / 10 000 000 fő, azaz 700 kWh/év, ami 50%-os lakossági és 50%-os kommunális megosztást feltételezve 350 kWh/év/fő, vagy 12,2 kWh/m2a fogyasztási határértéket jelent. A háztartási és a kommunális épületek jellemző elektromos energia használatát (1:1), és a háztartási és a kommunális épületek területarányát (2:1) tekintve lakóházakra bruttó 11, kommunális épületekre bruttó 22 kWh/m2a víz, szél vagy napból származó energiából kell megoldani az épületek hűtési, világítási és egyéb elektromos energiaigényét. 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 10

Esettanulmány 1. – Új építésű családi ház 2017.04.05. Esettanulmány 1. – Új építésű családi ház Épület jellege: 110 m2 hasznos alapterület két szinten Helyszín: Magyarkút (hidegzúg, -3-4°C) Fűtés tervezett fogyasztása: nettó 73 kWh/m2a Fűtés tényleges nettó fogyasztása: 44 kWh/m2a Fűtés primer energiaigénye: 80(*0,6=48) kWh/m2a Belső hőmérséklet: 19-24 °C Fűtés módja: kályhakandalló, valamint tartalékfűtésként gázkazános felületfűtés HMV készítés módja: gázkazán 2009-2010 fűtési időszakban fogyasztás: 22 q fa, 314 m3 gáz Légtömörség: 5,2 Bekerülési költség: 180 eFt/m2 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 11

Esettanulmány 2. – Meglévő épület felújítása, bővítése 2017.04.05. Esettanulmány 2. – Meglévő épület felújítása, bővítése Épület jellege: 134 m2 hasznos alapterületű családi ház Helyszín: Nyíregyháza Számított fűtési nettó energiaigény: (69 kWh/m2a) Számított összesített energetikai mutató: (116 kWh/m2a) 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 12

Esettanulmány 3. – Új építésű középület 2017.04.05. Esettanulmány 3. – Új építésű középület Épület jellege: 1738 m2 hasznos alapterület öt épületben Helyszín: Balmazújváros Számított fűtési nettó energiaigény: 46 kWh/m2a Számított összesített energetikai mutató: 74 kWh/m2a 1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan? 13

Köszönöm a figyelmüket! 2017.04.05. Irodalomjegyzék Bohoczky, F. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Konferencia előadás, 2008. Giber, J. (et. al.) A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban, GKM. Budapest, 2005. KSH Statisztikai tükör: Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások, KSH. Budapest, 2009/107 Medgyasszay Péter, Novák Ágnes: Föld- és szalmaépítészet. Terc Kiadó, 2006. Minke, Gernot: Lehmbau Handbuch, ökobuch Verlag, 1999. Köszönöm a figyelmüket! medgyasszay.peter@met.bme.hu 14