Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 6. óra Az Árpád-házi királyok kora, 2. rész: 1095-1161, Szt Lászlótól II. Gézáig tanár: Németh Károly

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

Felhasznált anyag (references): http://hu.wikipedia.org/wiki/Árpád-ház http://en.wikipedia.org/wiki/Árpád_dynasty

I. (Könyves) Kálmán (1095-1116) Szt László betegségben halt meg 1095-ben. Mivel fia nem született (három lánya volt), testvérének, I. Gézanak a legidősebb fia, Kálmán örökölte a trónt. A francia származású, Lengyelországban dolgozó történetiró, Gallus Anonimus szerint, Kálmán király sokkal műveltebb volt kora összes királyánál. Eredetileg, Szt László, Kálmán öccsét, Álmost szerette volna a trónra, aki kevésbé volt művelt, de nagyon jó katona volt. Végül Szt László halála után lengyel csapatok segítségével Kálmán lett a király. Kálmán király enyhítette Szt László szigorú törvényeit, melyek szerint tyúknál nagyobb érték ellopásáért halálbüntetés járt. Megtiltotta a boszorkány-égetéseket is, mondván: boszorkányok pedig nem léteznek.

I. (Könyves) Kálmán és az első Keresztes Hadjárat (1096) 1096-ban az első keresztes hadjárat seregei vonultak át Magyarországon. Az első seregek fosztogatásait a király megtorolta, végül vezető kereszteseket kapott túszul, pl a későbbi jeruzsálemi királyt, Baldwin-t és a magyar hadsereg kísérte a kereszteseket, hogy további rablásokat megakadályozzanak. I. Baldwin, Jeruzsálem első királya, Godfrey testvére, Kálmán király túsza a keresztesek átvonulása alatt. Bouillon-i Godfrey, Jeruzsálem első uralkodója (kiralyi cimet nem használta még). Az első keresztes hadjárat vezetője. Kálmán király vele tárgyalt a keresztesek átvonulásáról. A testvérét, Baldwin-t adta túszul Kálmán királynak.

Az első Keresztes Hadjárat (1096-1099) útvonala.

I. (Könyves) Kálmán egyéb hódításai (Horvátország, stb) és halála Könyves Kálmán megszilárdította a magyar király uralmát Horvátországban, Szlavóniában és Dalmáciában. 1115-ben Kálmán súlyosan megbetegedett, ekkor megvakíttatta öccsét Álmost és annak fiát, Bélát, hogy legidősebb fia, István trónöröklését biztosítsa. 1116-ban meghalt a király. Pacta Conventa (Szívélyes egyezmény): 1102-ben készült szerződés, amelyben a horvát nemesi családok elismerik a magyar királyt horvát királynak is és a két országot egyesült királyságnak. Hasonló egyesült királyság jött létre 1603-ban Anglia, Skócia és Írország között.

Magyarország Ausztria Olaszország (Hungary) Szlavónia Horvátország Szt László által meghódított, majd Kálmán király által szerződésben, perszonálúnióval több mint 800 évre a Magyar Királysághoz csatolt területek. Ausztria (Austria) Szlavónia (Slavonia) Horvátország (Croatia) Szerémség (Sirmium) Olaszország (Italy) Bosznia és Szerbia (akkoriban a Bizáci Birodalom része) (Bosnia and Serbia, part of Byzantine Empire) Dalmácia (Dalmatia)

II. István (1116-1131) Könyves Kálmán fia. Uralkodása elején elveszíti Dalmáciát a Velencei Köztársasággal szemben. Uralkodása végén a Bizánci Birodalomra támad, mert oda menekült a megvakított Álmos herceg. Elfoglalja és lerombolja Belgrádot, majd a Bizánci Birodalom közeli területeit dulja. Válaszul a bizánciak nagy haddal támadnak, Elfoglalják, feldulják és kifosztják a Szerémséget. Válaszul a király segíti a bizánciak ellen lázadó, függetlenségre törekvő szerbeket, akiket a bizánciak csak nagy nehezen tudnak leverni. A király a bizánciakkal folytatott háború alatt kibékült megvakított unokatestvérével, Bélával, Álmos fiával. Bélát összeházasítja a lázadó szerbek vezetőjének, Urosnak a lányával, Ilonával. A király vérhasban halt meg, 30 évesen. II. István a Thuróczy János krónikájában.

II. (Vak) Béla (1131-1141) Az aradi országgyűlésen véresen leszámolnak a király és apja megvakíttatásában részt vevő főurakkal, Ilona királynő (a szerb főúr, Uros, lánya) parancsára. A királynő társuralkodóként élt, az országot a vak király, a királynő és a számukra legmegbízhatóbb urak tanácsa irányította. Visszafoglalták Dalmácia középső részét, teljesen elfoglalták Szerbiát és Boszniát és a Magyar Királyság részévé tették. Visszaverték a Borisz nevű trónkövetelőt és támogatóját az akkori lengyel királyt. Központi oklevél-kiállító hivatalt állítottak fel ami hamarosan átalakult királyi kancelláriává. Három fia és két lánya született. Uralkodása alatt az ország viszonylagos békében élt és minden tekintetben gyarapodott.

II. Géza (1141-1161) II (Vak) Béla és Ilona királynő legidősebb fia. Magyarország, Horvátország, Dalmácia és rövid időre Bosznia királya. Gyermekként lépett a trónra, nagykorúságáig, 1146-ig, édesanyja, Ilona és annak bátyja, Belos kormányozták az országot. Ilona és Belos a szerb fejedelem, Uros gyermekei voltak. 1146-ban a trónkövetelő Boris cseh és német segítséggel elfoglalta Pozsonyt. Géza nagy sereggel Pozsonyhoz vonult, mire a németek és csehek kisebb pénzösszeg (3000 ezüstmárka) ellenében harc nélkül elvonultak). Géza ellencsapást intézett a németek ellen még 1146 szeptemberében, amikor a német és osztrák sereget teljesen szétverte. Belos, Géza nagybátyja különösen kitűnt vitézségével, mind II (Vak) Béla, mind II Géza idejében, a németek elleni győzelemben is jelentős része volt. 1147-ben a német császár keresztes hadjáratra ment (II. Keresztes Hadjárat), ami 1148-ban sikertelenül fejeződött be. Vele tertott VII. Lajos francia király is, mindketten Magyarországon át vonultak a Szentföld felé. II. Géza jelentős háborúkat vívott még az orosz fejedelemségekkel és délen a Bizánci Birodalommal. 1156-ban Géza testvére István Belos segítségével a trón megszerzésére tört, az összeesküvés sikertelen volt, István és Belos Konstantinápolyba menekültek. 1159-ben hasonló sorsra jutott Géza másik testvére, László is, aki szintén a trónra tört.

Magyarország II Géza korában Terület (Horvátország és Dalmácia nélkül): 330000 négyzetkilométer (ma 93000) Népesség: 1.5 milló (7 ember / négyzetkilométer, megkétszereződött Szt István óta) Hadsereg: 30000 fő (abban a korban nagyon nagy). A népesség legnagyobb része 200 fős falvakban élt, ezekből mintegy 9-10 ezer volt. A legnagyobb városok Székesfehérvár, Esztergom és Óbuda voltak, ezek mellett nagyon sok közepes (Pozsony, Nyitra, Veszprém, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Pécs , stb) és kisebb város volt. A király birtokolta az összes földterület 3/4-ét (75%-át), egyházi tulajdonban 10%, világi urak birtokában 15% volt. A mezőgazdaságban az addig nagyobb részt kitevő állattartás mellett felfejlődött a földművelés is, egyenlő fontosságúra. A földművelő jobbágyok nyáron szellős sátrakban, télen náddal és szalmával fedett, földbe mélyitett, veremházakban laktak.

II. Géza alatt épült a cikádori (Tolna megye) ciszterci apátság. Remains of the Cistercian Abbey of Cikádor in Tolna county (Southwest Hungary), built under Géza II..

A szegények veremházakban laktak A szegények veremházakban laktak. A magyarság már a honfoglalás elötti évszázadokban is veremházakban (és jurtákban) lakott, a jellegzetesen magyar veremházak maradványait a magyarság vándorlási útvonala mellett mindenütt megtalálták, Levédiától, Etelközön át a Kárpát Medencéig. Hegyvidékeken, ahol olcsóbb volt a faanyag, gerendaházak is gyakrabban épültek. A magyar Veremházakra már a honfoglalás elött (Etelközben és Levédiában is jellemző volt a széles padka: A tetőzet nem közvetlenül a verem pereméhez illeszkedik. Szelemenfa/ szelemen-gerenda Ágasfa Gerendaház. Több faanyagot igényel, kevésbé olcsó. A veremházhoz hasonló az ágasfa és a szelemenfa szerepe. Kemence. Régen pest-nek is hívták, innen Pest város neve (ma Budapest része). http://hu.wikipedia.org/wiki/Veremház http://www.felujitasepites.gportal.hu/gindex.php?pg=29342876

Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))