Szakkönyvtárunk két kiemelt projektje: könyvtár-automatizálás (elektronikus könyvtár) tudásmenedzsment Beke Gabriella 2003.11.12.

Melyek a könyvtári automatizálás területei ? A könyvtári funkciók gépesítése (integrált könyvtári rendszer) (Textlib 3 élő, 1 fejlesztés alatt lévő modul) Elektronikus források használata (pl. CD-ROM) Online hozzáférés távoli elektronikus forrásokhoz (Internet) A hivatali munka automatizálása (word, ..) Kiegészítő szolgáltatások (Internet-hozzáférés, multimédia szolgáltatások)

Mi tette lehetővé az elektronikus könyvtár létrejöttét, mit takar az elektronikus könyvtár fogalma ? Döntő az információtechnológia fejlődése, ami maga után vonta egy új tipusu könyvtári infrastruktúra és könyvtári szolgáltatások kialakítását, ami hatott a felhasználókra is. „információs szupersztráda” (adatok gyors elérése interneten) - szolgáltatások az épület falain kívülre kerülnek Multimédia (legkülönbözőbb információk megjeleníté-séhez) - tartalom illusztrációval együtt, példányszámtól független hozzáférés

Mi tette lehetővé az elektronikus könyvtár létrejöttét, mit takar az elektronikus könyvtár fogalma ? Nagyobb tárolókapacitás (egyre kisebb helyen egyre több adatot tartalmazó gyűjtemény) – frekventált irodalom digitalizálása, intézményi hálózaton való elérhetővé tétele (többpéldányos beszerzés helyett egyszeri digitalizálás, állományvédelem) Felhasználóbarát kommunikáció ember és számítógép között (szerzők, kiadók világának változása, nem papíralapú dokumentumok- hipertext, hipermédia)

Honnan hova jutott szakkönyvtárunk a könyvtár-automatizálás és az elektronikus könyvtár kialakulása folyamán ? A fejlődés állomásai lépésről lépésre

Hardver, szoftver feltételek I. 1996. január Textlib integrált könyvtári rendszer megvásárlása - könyvtári munka gépesítésének első lépése 1998. január Telefonmodemes Internet-kapcsolat -elérhetőkké váltak az interneten közzétett információk 1999.febr. 15. Mikrohullámú Internet-kapcsolat (jobb minőségű kapcsolat a világhálóra) 1999. nyara Önálló helyi hálózat Novell Intranet Netware 4.11 – a hat könyvtári munkaállomás hálózattá szerveződött

Hardver, szoftver feltételek II. 1999. nyara A Textlib minden munkaállomásra kiterjedő (10 felhasználós) hálózatos formája 2000.szept. Szkenner beszerzése – dokumentumok digitalizálásának lehetősége 2003.márc. CD-író beszerzése ( önálló archíválás munkaállomásokról ) 2003. márc.7. Önálló DNS szerver (saját – nem kapcsolt webcímen folyamatosan elérhető könyvtárunk az interneten 2003. Október Mikrohullámú adatátviteli sebesség 2Mb/sec

Adatbázisok I. Medline – Silver Platter – CD-ROM-on (1993- ) A National Library of Medicine (USA) bibliográfiai adatbázisa, ami több mint 3200 orvos-biológiai folyóirat cikkét tartalmazza (havi frissítés) EMBASE (online) 2002-től- SE konzorcium révén Ez a bibliográfiai adatbázis az Elsevire Asience B.V. terméke, a világ gyógyszerészeti és orvosbiológiai irodalmáról tájékoztat. Current Contents Life Sciences ; Current Contents Clinical Medicine 2000-től mágneslemezen, 2002-től online ISI (USA) adatbázisa. Heti frissítéssel tájékoztat az élettudományok és a klinikai orvoslás szakirodalmáról.

Adatbázisok II. Cochrane Library ( 2001-től online ) A bizonyítékokon alapuló orvoslást segítő szakirodalmi adatbázis. 5. EISZ Elektronikus információszolgáltatás (online 2003.márc.) – Nemzeti program a felsőoktatás és a tudományos kutatás számára. Web of Science: bibliográfiai adatbázis, citációs index szolgáltatása; Sciences Direct : Elsevire Kiadó fulltext és adatbázisszolgáltatása; magyar kiadású tudományos folyóiratok..)

Adatbázisok III. EBSCO - 2003. július 3. Fenntartó: EBSCO Information Services – A világ legnagyobb multidiszciplináris teljes szövegű adatbázisa elsősorban a felsőoktatási, kutatási intézmények részére. Health Source Nursing /Academic edition közel 600 teljes szövegű folyóiratot tartalmaz az orvostudomány, a beteggondozás/ápolás különböző területeiről. A Helth Source: Consumer Edition” a világ leggazdagabb, a betegek számára készült információforrása. MOB – magyar nyelvű, Magyarországon megjelenő orvosi, egészségügyi, ápolási szakirodalom bibliográfiai adatbázisa. Complex CD Jogtár

Adatbázisok IV. OVID platform Medline (2003. szept. 1.) EBMR (Evidence-Based Medicine Reviews) 2003. Szept. 1. EMBASE ( 2004. január 1.) Az osztályokra kihelyezés feltételei, - Ebsco - csak IP cím, OVID – öt hozzáféréses változat …

Elektronikus szolgáltatások Önálló könyvtári honlap – 1998. év eleje – híradás, tájékoztatás önmagunkról a világhálón ( www.zmkok.hu ) Elektronikus katalógus – 2000. január 1.- a retrospektív adatbevitel befejeződött, cédulakatalógus nem épül tovább. Online katalógus – a nálunk állományba vett könyvekről bárki tájékozódhat az interneten (2001. nyara) ARIEL 3.3 recieve szoftver – teljes szövegű cikkek cikkek fogadása számítógépek közti kommunikáció révén (2003. márc.10.) Online referensz – olvasói / felhasználói kérdések fogadása / megválaszolása számítógépek közti kommunikáció révén. 2003.ápr.1.

Infrastrukturális háttér Mikrohullámú kapcsolat 2Mbit/sec DFMK – HBONE csomópont Internet szolgáltató Hub Zmkok.hu DNS szerver Levelező szerver Novell IntraNetware szerver Bridge 1 Bridge 2 TextLib szerver TextLib Web szerver Munkaállomások

Jövőbeni lépések ? Saját új elektronikus szolgáltatások Infrastruktúra Multimédiás honlap Frekventált dokumen-tumok digitalizálása KözelKat-hoz való csatlakozás Felhasználóképzés Infrastruktúra Kórházi intranet –osztá-lyokon elérhető tartalom és információ-szolgáltatás Egységes OVID platform alatti –saját adatokkal is bővülő adatbázishasználat Textlib – Linux verzió (?) Megfelelő sávszélességű Internet-kapcsolat

Tudásmenedzsment

Mit értünk tudásmenedzsment alatt ? Az intézmény szellemi tőke növelését célzó törekvések összessége A tudástőke létrehozásának, megtartásának, megosztásának, számontartásának és felhasználásának alapvetően új módja

Néhány alapfogalom tisztázása Adat: „valakinek vagy valaminek a megismeréséhez , jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet”- önmagában nincs sem jelentése, sem bármilyen szövegösszefüggése Információ: „értelmezett adat” – bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. ( Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ez pedig megfelelő célú cselekvést indít el.” Tudás:A megfelelő tájékozottságon felül: tapasztalat, szakértelem, az áttekintés képessége, intelligencia, értékrend, döntési és cselekvési minta, intuició, reflex..

A vállalati tudástőke Egy cég tudástőkéjének elemei: A piaci kapcsolatok tőkéje – rangos ügyfelek száma, ügyfélbázis stabilitása Strukturális tőke – folyamatok, szervezeti felépítés, információs rendszerek – két éven belül kinevezett vezetők és a többi szakemberek aránya (az alkalmazott távozása után is megmarad) Emberi tőke – a dolgozók ismeretei, készségei, tudása – szakemberek fluktuációjával, továbbképzések számával mérhető..- a munkatárs távozásával elvesznek a cég számára A tudás fogalmánál megkülönböztetjük a személyes tudást a szervezetek szellemi kapacitásától. A vállalati tudástőke a vállalati vagyon egy jelentős, ha nem legnagyobb eleme.

Mi teszi szükségessé a tudásmenedzsmentet ? Az intézmények nincsenek birtokában annak, milyen információkat birtokolnak A rendelkezésre álló információk halmaza széteső, rendezetlen, nincs szerkezete, nem összpontosul célok köré Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretek hiányától Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok semmivé válnak, amint ezek birtokosa, a dolgozó elhagyja az intézményt

Mi teszi szükségessé a tudásmenedzsmentet ? A tanulságok és a tapasztalatok megosztásának nehézsége oda vezet, hogy rengeteg idő és pénz pazarlódik el (ugyanazon a cégen belül) az egyszer már megoldott feladatok újbóli megfejtésére. Nem használják ki a drágán megszerzett információt, még kevésbé használják fel ugyanazt új módon Tengernyi bonyodalmat okoz a meglévő nyilvántartások nehézkessége.

A tudásmenedzsment feladata Az új tudás létrehozásának bátorítása A meglévő tudás alkalmazásának ösztönzése Emelkedő tudásspirál: Mások számára hasznosíthatóvá tett tudásunk kombinálódik további információkkal, majd új tudásként beépül agyunkba és ismét átadásra vár. (Ezt a folyamatot „kell gerjeszteni, életben tartani” úgy egyéni mint intézeti szinten.) Lehet az információfeldolgozás tökéletes, mégsem születik belőle innováció, a legkitűnőbb információforrások is kihasználatlanok maradnak, ha például nem jut idő az igénybevételükre.

Tudásmenedzsment a gyakorlatban Mérjük fel a helyzetet, térképezzük fel a tudásvagyont, hogy „tudjuk, mit tudunk”. Tegyük könnyen elérhetővé az intézményi tudást minden érdekelt számára Bátorítsuk a tudás megosztását , a kimondatlan tudás kifejezését Ösztönözzük az új tudás létrehozását, a szellemi tőke jobb kihasználását

Eszközök a tudás menedzselésére Tudástérkép A meglévő tudás céltudatos felmérése a szellemi dolgozók képzettségéről, jártasságáról tapasztalatairól való használható leltár. ( rendszerezés, strukturálás, hierarhizálás, asszociatív kapcsolatai ) Tudásmegosztás A bizalom–mint a motívá-lás, együttműködés egyik leghatékonyabb módja A nyílt kommunikáció – növeli a bizalmat, az együttműködés igényét A gyors tanulás – növeli a kompetenciát, bizalmat, a tudásmegosztás igényét

A Zala Megyei Kórháznál tervezett tudásmenedzsment program Cél A Zala Megyei Kórház Egészségügyi Szakkönyvtár regionális egészségügyi tudáscentrummá alakítása

A Zala Megyei Kórháznál tervezett tudásmenedzsment program Feladatok Szakirodalmi jegyzék elérhetővé tétele Kórházi (később regionális) tudástérkép létrehozása A kapcsolódó adat-és információbázisok létrehozása, rendszeres gondozása A rendelkezésre álló könyvek, szaklapok rendszeresen frissített listája a kórházi intraneten, interneten Szervezeti és működési szabályok, egyéb intézeti szintű dokumentumok (telefonkönyv)PDF állományban az intraneten

A megvalósítás feltételei Kórházi intranet, Internet működése (szerkesztőeszközök, szoftverek, szolgáltatások) Oktatási szükséglet : Internet-technológia az érintett dolgozók részére

Várható eredmény Azzal, hogy egy tudásmenedzsment program révén egy intézmény szemléletébe értékként épül be a tudás, annak folyamatos fejlesztése, azzal, hogy egy intézményről kialakult pozitív image része a jól képzett, magas szaktudással rendelkező munkaerő, ezzel együtt nő a potenciális és valós ügyfeleinek bizalma, következésképp versenyelőnye más intézményekkel szemben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet !