ALKOHOL: KULTÚRA ÉS POLITIKA – TÖRTÉNETI VETÜLETBEN Buda Béla dr. ALKOHOL: KULTÚRA ÉS POLITIKA – TÖRTÉNETI VETÜLETBEN

1. Borkultúra az antikvitásban hotan pino ton oinon, heüduszin hai merimnai – Anakreon narratur et prisci Catonis saepe mero caluisse virtus – Horatius talia te fallant utinam mendacia, caupo, nam tu vendis aquam, sed bibis ipse merum – Martialis

2. Az ókori tanulságok A pszichoaktív hatások és felhasználási módjaik megismerése Ünnepi és társas fogyasztás (a középkorban is) A korai individuáció és a bor összekapcsolódása Ártalmak – morális értelmezés

3. Középkor és Újkor – szakrális és medikális alkalmazás Vallási rítusok és a bor kapcsolata Aqua salubris – a rossz víz helyett… Gyógyszer és oldószer a korai orvoslásban Mágikus hatások és alkalmazások

4. Alkohol mint árucikk – a tömény szesz Kontrollált használat – hajózás, gyarmatosítás, hadisebészet Túlzott fogyasztás – züllés és bűnesetek Korlátozás és tiltás – 18. és 19. század Kereslet és profit – a termelés és forgalmazás „érdekházassága” a hatalommal

5. Alkohol mint közellenség – 19. század vége Alkohol mint a társadalmi patológia „vehikuluma” – szifilisz, elmebaj, öngyilkosság, bűnözés és züllés Társadalmi mozgalmak az alkohol ellen – „alkoholpolitika” korai igényei Tudománnyal, gyógyítással, neveléssel az alkohol visszaszorításáért Nemzetközi erőfeszítések az 1905-ös budapesti kongresszus tükrében

5/a. The Budapest Congress, 1905. High level of official representation – delegations or delegates of governments and municipalities, support of the state and the capital to the congress Combating alcoholism – taking alcohol problems very seriously Great local interest – thousands of participants, mainly from Hungary and mainly representatives of NGOs and civil services, manifestations of solidarity Nine previous congresses with increasing number of participants

5/b. The International Context Social movements spreading over from Western to Eastern European countries Strict abstinence – or temperance-principles Firm condemnation of alcohol and alcoholism by political parties, labor movements and churches Famous scientists as lecturers – Forel, Weygandt, Kassowitz, Gruber etc. Buda Béla: What can society do with alcohol problems? Alcohol Issues in Historical Perspectives: from Budapest, 1905 to Budapest 2005, ICAA

6. A szesztilalom kora A 20. század Amerikája – a deviancia elszabadulása, a világháború hatása és az újrakezdés filozófiája a prohició döntésében A mentálhigiéné mozgalmai – európai torzulások: örökléselvűség, fajhigiéné, tiltási radikalizmus A liberalizmus amerikai győzelme után – az alkoholkérdés remoralizációja Az állam gazdasági érdekei

7. Kultúra a II. világháború után Jóléti állam, fogyasztói mentalitás, teljesítményorientáció – alkohol, mint energetizáló és késztetésfokozó Individualizáció, önérvényesítés, nárcizmus, hedonizmus – alkohol, mint euforizáló szer Stressz, trauma, kiégés, konfliktus – szorongás és depresszió – alkohol mint menekülés – a „szocialista” ivás

8. Az alkoholproblémák medikalizációja Az alkoholizmus betegségkoncepciója – a szövődmények kezelése, leszoktatás orvosi (pszichológiai) segítséggel, averzív kezelések Pszichoterápiák a kezelési spektrumban A pszichiatrializáló – komorbiditás (szorongás és depresszió), speciális szerek keresése A gyógyítás „kijózanodása”

9. Pszichoszociális és államigazgatási módszerek eredményei AA, önsegítés, terápiás közösségek, rehabilitáció Prevenció – a másodlagos és harmadlagos megelőzés értelmében – korai kezelésbevétel, rehabilitáció, felépülési (közösségi modell) Fogyasztáskorlátozás Szembesítés a következményekkel – kontingenciamodell

10. Alkoholpolitika – a szükséglet felismerése Az alkoholprofit egy részének visszacsatolása a kutatásba és a prevencióba Északi (skandináv) alkoholpolitika – a korlátozás elsőbbsége A korai kezelésbevétel jutalmazása – munkahelyi bázisú kezelés Egészségnevelés, egészségpszichológia és egészségpromóció a megelőzésben Szocialista kísérletek – Nagyfa, Gorbacsov tilalma

11. Nemzeti és nemzetközi alkoholopolitikai modellek WHO – ártalmas, veszélyes, káros ivás, az „excesszív” fogyasztás és a függőség fókusza helyett WHO – komplex megközelítések – kilencvenes évek European Alcohol Action Plan – közösségi aktiválás, korlátozások Alternatív egészségpolitikai javaslatok – ICAP mértékletes, illetve „sensitive” ivás, a lerészegedés és a „binge drinking” a célkeresztben, - EUROCARE – Bridging the Gap program – a korlátozások és tiltások erősítése EU alkoholpolitikája a tudományos evidenciák (Babor és mtsai: Alcohol: No Ordinary Commodity) alapján – és ennek kudarca

12. A hatékony alkoholpolitika kudarcának (lehetetlenségének?) okai Morális, regulációs, közösségi, önértelmezési válság, anómia a posztmodern, globalizálódó világban Gyógy/szerkultúra a lelki önszabályozásban és problémamegoldásban Alkoholipar lobbiereje – proaktív, nemzetközi ellenállás, a dohányipar negatív példája nyomán Relatív szegénység a humán szférában, a népegészségi programok leállása, a korrupció – vagy reális, vagy szimbolikus: a közúti alkoholtilalom példáján elbeszélve

13. Magyarország – az állatorvosi ló – a rendszerváltozás előtt Hatvanas-hetvenes évek, dramatikus emelkedés a fogyasztásban és a problémákban, az egészségügy elégtelensége AEOB – tudományos és szakmai fejlődés – de: kényszerkezelések, Nagyfa, a kezelési lánc kialakulatlansága Aktivisták, abortív mozgalmak, pl. klubmozgalom, módszertani központ (Simek), egészségpromóciós kezdeményezés (Csehák, AEÁB, majd AEE és megszűnése) Levendel László, OAI, remények és kezdemények

14. Az állatorvosi ló – „dögrováson” („Rosskur”) Konfliktus a pszichiátriával – látszatönállóság – a hazai népegészségügy ismételt krízisei OAI – válságok Hazai részvétel a WHO és az EU szakmai testületeiben, nyomás a hazai alkoholpolitikára 2006 – magyar alkoholpolitikai koncepció – a remények meghiúsulása, az OAI megszűnése – leépítések – „tengéleti” működés

15. A helyzet súlyos – de tényleg reménytelen? A gazdasági világválság miatt regionális vagy országos alkoholpolitikák nem várhatók Növekvő társadalmi és politikai feszültség az alkoholprobléma miatt, különösen a skandináv országokban és Nagy-Britanniában (a liberalizáció hatására) – botrányok valószínűsége, korlátozó reakciók esélye Alkoholipar, mint gazdasági vésztartalék (a bankadó példáján) Az önsegítés új módszerei, sajátos egészségkulturálódás (az egészséglélektan megjelenése a köztudatban), a spontán leállás paradigmája Új spiritualitás?