A központi régió közlekedési helyzete Andrási Zsolt Geográfus, III. évf. 2007

„A Közép-magyarországi régió legyen a minőség elvein nyugvó élhető, az itt élők számára egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, nemzetközileg is vezető, kreatív, regionális identitással rendelkező, ugyanakkor a Kárpát-medence fő szervező erejét jelentő térség.” A Közép - Magyarországi Régió stratégiai terve , KMRFT

A közlekedési hálózat több évszázados történelmi fejlődés  átöröklött forma történelmi Magyarország termelési és települési struktúrájához idomuló alapvonások, tehetetlenségi erő szélsőséges egyközpontúság –először a vasúti fővonalhálózat, majd a közúti hálózat válik főváros centrikussá megváltozott elvárások

Forrás:

Közösségi közlekedés a közforgalmú közlekedés és az egyéni gépjármű- közlekedés aránya Budapesten a budapesti lakosok körében 60-40% közforgalmú közlekedés részaránya az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent –(Bécs: 44%, Brüsszel: 30%). Budapest és környéke közötti közforgalmú közlekedési utazások 28%-t a BKV, 37%-t a MÁV és 35%-t a Volán járatai bonyolítják le

A főváros közösségi közlekedése metró:23%,busz: 48%, villamos: 24%, elővárosi vasút: 5% kötött pályás közlekedés:~50% (Bécs: 87%) metró hatásterülete a város területének alig 50%-t fedi le hálózat stagnálása utasszám csökkenése minőség romlása Budapesti Közlekedési Szövetség

Távolsági autóbusz közlekedés szállított utasok száma az 1990-es évektől kezdve folyamatosan csökken 24 vonal, a legnagyobb utasforgalmú irányok az M1-M7 és a Bécsi út

Vasúti közlekedés térvesztése tovább tart, de üteme mérséklődött, között már stagnálás figyelhető meg Kiemelt jelentőségű fejlesztés  közép-magyarországi régióban ez a tendencia meg is fordulhat az ország transz-európai vasútvonalainak többsége átszeli a régiót, ami így jelentős központi, elosztó szereppel rendelkezik elővárosi közlekedés körvasút (Angyalföld-elágazás és Rákos-elágazás közt 9 km)

Közúti közlekedés Szuburbanizáció  autóhasználat növekedése, közösségi közlekedés csökkenése Budapest: telített hálózat  forgalom nem, csak a torlódások nagysága nő Pest megyében a közúthálózat 16,5%-a számít jó minőségűnek fővárosba irányuló célforgalom, tranzitforgalom  forgalom - levezetési, kapacitásbeli problémák régió dél-keleti térségében (Gödöllő térségétől délre, a Ráckevei kistérségig) haránt-irányú kapcsolatok hiányossága

a gépjárművek száma folyamatosan növekszik a Duna-hidak kapacitása nem kielégítő M0 körgyűrű - délkeleti szektor építése, északi M0 híd kivitelezése parkolás – P+R hiánya

Forrás: Budapest elérhetősége 1 órán belül közúton

Forrás:

A közúthálózat kapacitáskihasználtsága 2002-ben Forrás:

A forgalom éves változásának mértéke 2002/2001 Forrás:

Vízi közlekedés a Duna a VII. számú Helsinki folyosó kis hajózási vízmélység a főváros feletti szakaszon idegenforgalmi jelentőség konferencia- és rendezvényhajózás, városnéző hajózás a szállított áruk tömege kissé nőtt Százhalombatta, Csepel

Légi közlekedés Budapest – Ferihegy –Diszkont légitársaságok –vasúti-gyorsvasúti összeköttetés Budaörs - kisgépes légiszolgálatok bázisa –megye intenzíven fejlődő térsége –kisgépes külföldi üzleti és szállítási kapcsolatok lebonyolítása Dunakeszi, Gödöllő, Tököl

Kombinált szállítás Ro-La a hazai közúti tranzitforgalom 8-9 %-a EU csatlakozással (szabadabb közúti forgalom) a Ro-La forgalom 10%-kal csökkent Ro-Ro: Konténerek, kamionok dunai szállítása

Kerékpáros közlekedés Budapesten a kerékpáros közlekedés részaránya 1% Nagykőrösön, Vecsésen, Üllőn, Pécelen és Maglódon 40% körül budapesti hálózathossz: 140 km hiányoznak a megfelelő tárolási létesítmények, B+R (bike and ride) parkolók, valamint a bérlés lehetőségei

Jövő intermodalitás és átjárhatóság  versenyképesség alternatív és környezetkímélő közlekedési módok harántirányú közlekedési kapcsolatok

Forrás:

PEN és a TINA PEN: –10 fő korridor 4 érinti Magyarországot / a régiót –veszélyek: szélsőséges egyközpontúság fokozódása hálózat túlterheltsége, kapacitáshiány TINA –transzverzális tengelyek

Forrás: Perczel Gy.(2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Bp.