Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett 2006. 10. 25.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Evolúció.
Advertisements

Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában
Északi-középhegység.
Földtani alapismeretek III.
Északi-középhegység Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk,
Földtörténet Összefoglalás.
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
A földfelszín domborzata
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Babay-Bognár Krisztina
Földtani alapismeretek III.
Időszakosan változó és helyi szelek
Vegetáció- és tájtörténet I.
Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Földrajzi burok: az egymással kölcsönhatásban álló
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után
A folyóvízi erózió matematikai leírása
Ásványok, kőzetek vizsgálati módszerei
Vegetáció- és tájtörténet II.
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A mogyoródi sivatagi kéreg vizsgálata
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei Cserny Tibor Földtani közlöny 132/különszám, (2002) Budapest.
a tengerfenék üledékei származás
Gábris Gyula: Gondolatok a folyóteraszokról
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla - Ursula Shneider-Lüpke In: Földrajzi Közlöny 131/3-4,
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
Megújuló Energetikai Kiállítás és Konferencia Békéscsaba március 13. Békés- és Csongrád megye geológiai viszonyai, különös tekintettel a geotermikus.
Készítette: Antos Tamás 8.b
A földrajzi övezetesség
Óidő (542 millió-251millió év)
Pannon tenger A Kárpát-medence területén helyezkedett el.
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Kisalföld.
MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA
A sivatagok világa forrás: a KÉPGURU.HU háttérképtár ( )
Készítette: Oláh Péter meteorológus
Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Gábris Gyula – Mari László: A Zala-folyó lefejezése
Földrengések okozta üledékformációs szerkezetek (szeizmitek) a Kistarcsa környéki pliocén kavicsösszletben Készítette: Molnár Balázs Földrajz Bsc. III.
Sümegi Pál – Krolopp Endre – Rudner Edina Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a kárpát medencében Kerti Balázs.
GEOMORFOLÓGIAI SZINTÉZIS
A SZÁRAZ TERÜLETEK FELSZÍNALAKULÁSA
Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein
BEVEZETÉS A KÖRNYEZETFÖLDTANBA / II.. A legutolsó jelentős „hirtelen” esemény: A Késő Dryas lehülés (az utolsó glaciális utáni felmelegedést.
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Talajvizsgálati módszerek I. A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 8.
Sági Dávid ELTE TTK FFI Geofizikai Tsz.
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Ausztrália Dél keresztje csillagkép Egyesült Királyság zászlaja
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
A szél felszínformálása
divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Magyarország földtani adottságai
13. FOLYAMI ERÓZIÓ.
16. AZ EOLIKUS ERÓZIÓ.
Északi-középhegység.
Magyarország földtörténete
Előadás másolata:

Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett

Bevezetés Késő harmadidőszaki és negyedidőszaki felszínfejlődés Magyar-középhegység peremein –Geológiai szintek vizsgálata –Kronológiai tagolás (pl. hegylábfelszínek, folyóteraszok)

Kutatástörténeti áttekintés „sivatagi-elmélet” – id. Lóczy és Cholnoky (Kisalföld-Tapolcai-medence; zalai- és somogyi meridionális völgyek) Penck – fosszilizálódott homokdűnék Büdel – zalai meridionális völgyek

Cholnoky: sarkos kavicsok = Dreikanterek folyóteraszokon hordalékkúpokon Staub: Mo-n először fedezte fel a Dreikantereket Baltavári faunát bezáró homok lerakódása – „szavannaklíma” /folyóvízi és tavi üledék?/ Pannoniai-tó kiszáradása után „sivatagi szakasz” Homok fedőjében CaCO 3 tartalmú mészkőpad, „pudingos homokkő”, márgalencse

Treitz: párolgás miatt kiszáradt meszes-sós tavak CaCO 3 -ban feldúsult üledékei Pávai Vajna: meszes bepárlódások – Pannóniai tenger visszehúzódását követő beszáradás Pécsi: a Pannóniai-tó kiszáradása után feltehetőleg egy időre sivatagos-félsivatagos éghajlati viszonyok

Bérbaltavári homok: sajátos száraz klíma (nedvesség csökkenése vagy megszűnése) miatt csak aprózódás volt. Pannon elsivatagosodás: állatvilág fajszáma erősen lecsökkent Lóczy, Cholnoky: földközi mélytengeri fúrások

A mogyoródi és a szaharai „sivatagi kéreg” ásványtani és geokémiai elemzése Miocén-pliocén határ (5,3 millió év) – Földk.-t. részleges kiszáradása; Kárpát-m. elsivatagosodás Pliocén vörösagyag, negyedidőszaki üledékek

Fót-Mogyoród-Nagytarcsa homokfelszínen mészkőfelhalmozódásos réteg Homokvonulatok közötti mélyedésekben vörösagyagszintek Több cm 2 vörös, vörösesbarna, fényes, mázas (sivatagi máz) felületű konkréciók /lapos, szabálytalan v ovális; szélkoptatta nyomok; sivatagi máz/

Az algériai és a mogyoródi minták vizsgálata A/ Vizsgálati módszerek B/ Termoanalitikai vizsgálatok C/ Polarizációs mikroszkópos vizsgálatok D/ Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok; röntgenanalízis

Következtetések Száraz- félig száraz területeken jellegzetes sivatagi máz – hasonló Mogyoródi „kéreg” Mogyoródi és algériai minták hasonlósága alátámasztja a „sivatagi kéreg” létét.