Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra Lendvay Márton geográfus III X. 25.
A szlovákiai Komjáttól Dunaszekcsőig 250 km hosszú É-D-i irányú vonal mentén 7 löszfeltárást vizsgáltak Komját, Pásztó, Bag, Hévízgyörk, Paks, Sióagárd és Dunaszekcső löszfeltárásai 1-5 cm vastagságú szürke vagy sárgás- barna tefraréteg minden lerakódásban
Tefra: tágabban minden szilárd anyag, ami a vulkánosság során a felszínre kerül illetve a piroklasztokból felhalmozott laza üledék A vulkáni működés következtében a levegőbe került anyag porhullásként rakódott le periglaciális körülmények között a löszképződés során
Honnan és mikor került oda a vulkáni anyag, azonos kitörés hatására jött-e létre?
Kémiai vizsgálat Nehezíti: vulkáni üveg átalakult és lösz keveredett a tefréba A négy fő elem: SiO 2, Al 2 O 3, Fe 2 O 3, MgO Eredetileg bázisos vagy átmeneti bázisos jellegű lehetett + Nehézásvány-eloszlás, szemcseméret, szemcseeloszlás alapján Azonos eredetet feltételeznek!
A tefra kora? Egyértelmű sztratigráfiai helyzet – bizonytalan abszolút kor A pleiszticén mindel-riss interglaciálisának két talaja a Basaharc alsó és a Mende Bázis talajok között A szakirodalom szerint éves, legvalószínűbb, hogy éves
Eredete? Az ebben az időintervallumban történt vulkánosság vizsgálata Keleti-Kárpátok → idős, más öszetétel Monts Dore → savanyú anyag Görögország → mészalkáli vulkánosság Középső-Appeninek → savanyú anyag Eifel-hegység → kor, összetétel hasonló
Ha abszolút kora nem is pontos, vezetőszintként használható olyan szelvényekben is, ahol felsőpleisztocén talajszintek hiánya miatt sztratigráfiai bizonytalanság lépett elő A Bag Tefra rétegtani kapcsolatot jelent a dél-szlovákiai és a magyarországi löszszelvények között
Irodalom Horváth Erzsébet, Gábris Gyula, Etienne Juvigné: Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében; Földtani Közlöny 122/2-4, pp. Budapest, 1992
Köszönöm a figyelmet!