Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÉRDEKES PONTOK KINYERÉSE DIGITÁLIS KÉPEKEN. BEVEZETÉS  ALAPPROBLÉMA  Jellemzőpontok detektálása mindkét képen  Kinyert pontok megfeleltetése  Megfeleltetések.
Advertisements

Szimulált klímaváltozás hatása a talajlégzésre homoki erdőssztyepp vegetációban 1Lelleiné Kovács Eszter, 1Kovácsné Láng Edit, 2Kalapos Tibor, 1Botta-Dukát.
A felszín alatti vizek.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Készítette: Góth Roland
Élet a tundrán.
Rangszám statisztikák
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
Non-profit szervezetek bevételi szerkezetének elemzése.
CSAPADÉKTÍPUSOK.
A klímaváltozás hidrológiai vonatkozásai a Kárpát-medencében
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
Készítette: Kálna Gabriella
Leíró éghajlattan.
Magyarország éghajlata
III. előadás.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Éghajlat, klíma „Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja” WMO def.: az éghajlati rendszer által véges.
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
Munkaerőmigránsok és hazatérők - kísérlet a válság hatásának mérésére
A vízkörforgás Dr. Fórizs István.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
TÁJÁBRÁZOLÁS ÉS A TÖRTÉNETI TÁJVÁLTOZÁS REKONSTRUKCIÓJA és/vagy tanösvény-tervezet -hegyvidéki vagy vizes élőhelyek tájrekonstrukciója és a változások.
A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata
Adatleírás.
A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Gábris Gyula: Gondolatok a folyóteraszokról
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra Lendvay Márton geográfus III X. 25.
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
( pl. a 4 évszak időjárása minden évben hasonlóan alakul)
MÁJUSI IDÓJÁRÁS 2013-BAN ÉN ÍGY KÉSZÍTETTEM EL. KEZDETBEN  Kiválasztottam a témát, ami az időjárásjelentés lett  A hónapot is kiválasztottam ami a május.
Aggteleki cseppkőbarlang
1 Az érzékleti csatornákat felmérő teszt reliabilitási vizsgálata.
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Füves puszták.
A földrajzi övezetesség
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Medve-barlang.
A számítógépes elemzés alapjai
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Rekord statisztikák Készítette: Komjáti Bálint IV. évf. fizikus hallgató (ELTE-2006) Györgyi Géza: Extrém érték statisztikák előadásán tartott szemináriumára.
Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.
Sümegi Pál – Krolopp Endre – Rudner Edina Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a kárpát medencében Kerti Balázs.
Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Készítette: Kiss Krisztián
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Buzgó-barlang Várhosszúrét
A számítógépes elemzés alapjai
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Kockázat és megbízhatóság
Ki tudjuk-e mutatni a globális felmelegedést Karcagon?
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
Előadás másolata:

Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében

Klímaingadozások – karszfolyamatok intenzitásának változása Cseppkövek – őséghajlattan jellemzése Cseppkőképződés feltételei: talaj, meleg, csapadék Cseppkövekből származtatott éghajlati következtetések kétféleképpen értelmezhetők: intenzív cseppkőképződés meleg-nedves feltételekre utal

Csökkent mértékű cseppkőképződés lehet hideg vagy száraz időszakok eredménye

Vizsgálat 1. csop.: kidőlt sztalagmitok alapi részéből illetve a rajtuk kialakult újabb cseppkövekből 2. csop.: barlangi teraszokon illetve üledékeken kivált mészlerakódásokból 3. csop.: a jelenlegi meder fölött cm- re elhelyezkedő kisebb, erodált sztalagmitok

A jelenlegi izotóparányok megismeréséhez néhány szalmacseppkő is megmintázásra került A korokat alfa-spektrometriás U-sorozatos módszerrel határozták meg Az eredmény összevetése más vizsgálati módszerekkel elért eredményekkel (malakológiai és löszkronológiai adatokkal, ÉNY-európai cseppkő koradatokkal, stabil izotópos vizsgálatokkal és pollen elemzésekkel)

A Baradla barlangi eredmények meglepően jó egyezést mutatnak más idősorokkal, ami a késő-pleisztocén őskörnyezeti változások cseppkőkoradatok alapján történő vizsgálatát alátámasztja

Eredmények Következtetések a barlang fejlődésére nézve: A lerakódások egyike sem valószínű, hogy idősebb évesnél A főág valószínű éves A főági meder méretei az utolsó interglaciális óta nem sokat változtak A würm időszakban a barlang valószínű jobban ki volt töltve, mint ma. Árvizek- cseppkőoszlopok kidöntése

Őskörnyezeti változások a késő pleisztocén során Cseppkőkoradatokból a növekedés intenzitására utaló gyakorisági görbe szerkezthető A pontszerű adatokat egy egyszerű valószínűségi eloszlással helyettesítjük, amelyet a kor és a szórás értékeiből számítunk Mivel a gyakorisági értékek az előző lépésben módosulnak, ezért minden értéket el kell osztani az időszak átlagértékével, így az Y tengelyen végeredményben egy %-ban kifejezett skálát kapunk.

Cseppkőképződés változásai a cseppkőkoradatok alapján

Molluszka-vizsgálatokra alapozott éghajlatingadozások

Cseppkőképződés intenzitásának változásai a NY-európai cseppkőkoradatok alapján

Oxigénizotópos adatsor

Következtetések Megállapítható, hogy a csppkőnövekedés a klímaváltozások jó indikátora Nemcsak a hőmérséklet, de az éghajlat csapadékosságára is jó indikátor Érdemes más módszerekkel kiegészítve használni az őskörnyezet rekonstruálásában

Az északnyugat-európai és a Kárpát- medencei adatok összehasonlításából leszűrhető, hogy az éghajlatingadozások többé- kevésbé párhuzamosan zajlottak, de ez alól vannak kivétek is, melyek érdekes felvetésekhez vezethetnek.