(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Advertisements

A homokhátsági tanyák természeti környezete IX. ALFÖLD FÓRUM Kecskemét Városháza augusztus 25.
Vizek a mélyben és a felszínen
Kristályrácstípusok MBI®.
monitoring rendszerek
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
Szennyezettség kimutatásának módszerei
A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Anorganikus komponensek
© Gács Iván (BME) 1 Pernye keletkezése, tulajdonságai, természetes leválasztódás.
A mérsékelt övezet (folytatás).
Az általános légkörzés
Hazánk tájai: Alföld.
Budapest mint világváros
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
Meleg mérsékelt öv Mediterrán terület.
Cretin Bettina és Simon Lilla
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Sarkvidéki öv.
A növények táplálkozása
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
Pernye Energia és környezet keletkezése, tulajdonságai,
A fémrács.
Felszíni vizek minősége
Hulladéklerakók izolálása. Házi dolgozat Készítette: Bognár Emese Mária BME – VBK Környezetmérnöki szak II. Év (2009/10.) Neptun kód: E8L87S.
Talajminták vizsgált paraméterei Durva homok ( 2,0 - 0,2 mm) Finom homok ( 0,2 –0,02 mm ) Por ( 0,02 – 0,002 mm ) Kolloid agyag ( 0,002 mm alatt ) Fizikai.
Vegetáció- és tájtörténet II.
A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei Cserny Tibor Földtani közlöny 132/különszám, (2002) Budapest.
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten
KÉSZÍTETTE: LÉKA ISTVÁN
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla - Ursula Shneider-Lüpke In: Földrajzi Közlöny 131/3-4,
Zsuga Katalin – Szabó Attila: A Tisza hazai vízgyűjtőterületének ökológiai állapota, környezetvédelmi problémái Győri Katalin Dorottya geográfus III. évf.,
Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj-
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
Nyomelem eloszlási típusok természethez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben ( A Háros –sziget mintaterület alapján) Győry Sándor.
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
Trópusi sivatagok.
A földrajzi övezetesség
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár – európai vonatkozások
Drávamenti-síkság és az Ormánság
A savas eső következményei
Talajminták vizsgált paraméterei Durva homok ( 2,0 - 0,2 mm) Finom homok ( 0,2 –0,02 mm ) Por ( 0,02 – 0,002 mm ) Kolloid agyag ( 0,002 mm alatt ) Fizikai.
Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok
Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza.
Az időszakos Péteri- tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése.
A laterites mállás folyamatai és termékei
Fertő tó magyarországi tórész mederüledék vizsgálata 2014 Pannonhalmi Miklós ÉDUVIZIG Győr.
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése Kovács Nikoletta ELTE TTK, geográfus.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Készítette: Kiss Krisztián
XXIII. KONFERENCIA A FELSZÍN ALATTI VIZEKRŐL
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Előadás másolata:

(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó

Forrás: Középiskolai történelmi atlasz. Cartographia.

Képek forrása: Háros-sziget - mint ideális mintaterület Háros-sziget - mint ideális mintaterület

I. Nehézfémek felhalmozódása a Háros-szigeten A mintavételről talajfelszíntől 2 m mélységig, 50cm- enként magas ártéri holtmedrekben illetve magas ártéri területeken Elemzési módszerek: -grafitkemencés atomabszorpciós spektrométerrel -vizsgált fémek: Al, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Mn, Mo, Ni, Pb, Zn Példa a fémeloszlás bemutatására. Forrás: cikk

Fémek eloszlása a talajban 1a Szervesanyag tartalom (humusz) Akkumuláció elsődleges oka Akkumuláció elsődleges oka 1b Növényzet Fajlagos felület Fajlagos felület 2a Szemcseösszetétel (adszorpció) 2b Ásványi tulajdonságok (agyagásványok)

3a Karbonát-tartalom és kémhatás Ha magas érték: alacsony mobilitás Ha magas érték: alacsony mobilitás 3b Fém oxidok- és hidroxidok Al, Fe, Mn  „rozsdaszeplők” Al, Fe, Mn  „rozsdaszeplők” 3c Szulfid lencsék Oldhatatlan gócok Oldhatatlan gócok 4 Talajvíz Konklúzió: Meder közelében mélyebben, távolabb egyre magasabban vannak a koncentrációs zónák Meder közelében mélyebben, távolabb egyre magasabban vannak a koncentrációs zónák Anomáliák  változó vegetáció Anomáliák  változó vegetáció

II. Pollenvizsgálat a Csepel-szigeten Észak-Csepel-sziget vízrajza. Forrás: cikk

Pollenanalízis-szelvény az Ürge-hegyen. Forrás: cikk

Pollenek képe: cikkből Növények képe: netről

Őskörnyezet A bronzkori település egy fattyúág mellett Sztyeppe pereme és vízparti erdősávok, messzebb a hegyekben fenyvesek  hűvös, száraz klíma: „mogyoró optimum” utáni lehűlés szubboreális eleje

Csepel-sziget keletkezéséről 1.) pleisztocén vége Változó Duna-meder, bevágódás Változó Duna-meder, bevágódás 2.) ó-holocén, boreális fázis Vízhozam csökken, áradások, finomszemcsés homok, zátonyok- fattyúágak (ÉNY-DK) Vízhozam csökken, áradások, finomszemcsés homok, zátonyok- fattyúágak (ÉNY-DK) 3.) ó-holocén, atlanti fázis Hozam nő, nagy áradások, finomhomok, újabb fattyúág-rendszer (É-D) Hozam nő, nagy áradások, finomhomok, újabb fattyúág-rendszer (É-D) 4.) új-holocén, szubboreális fázis Hozam csökken, feltöltődés, éghajlat hűl, sztyepp és galéria-erdő,fműv. Hozam csökken, feltöltődés, éghajlat hűl, sztyepp és galéria-erdő,fműv. 5.) új-holocén, szubatlanti fázis Vízhozam nő, part mentén láp/tórendszer + ember (szabályozás, üledékek) Vízhozam nő, part mentén láp/tórendszer + ember (szabályozás, üledékek)

Források: SZALAI: Nyomelem-eloszlási típusok természeteshez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben. In: Földrajzi Értesítő 1998(47. évf.)/1. sz KALMÁR-PETRESCU-VINCE: Bronzkori Duna-ág a Csepel-szigeten. In: Hidrológiai Közöny 2005(85. évf.)/1. sz