Készítette: Süveges Dorottya ELTE TTK geográfus, III.évfolyam Paleohidrológiai kutatások valamint a vízhálózat-sűrűség és az éghajlat kapcsolata Készítette: Süveges Dorottya ELTE TTK geográfus, III.évfolyam

A középszakasz jellegű kanyargó folyók vízhozama és meandereinek méretei között régóta ismertek statisztikus összefüggések-regressziós egyenlet.. Ám nagy különbségek, amik a vizsgálati területek eltérő természetföldrajzi viszonyaira vezethetők vissza Alkalmazása: - a Föld kevésbé kutatott, gyéren lakott vidékein,amelyekről nem rendelkeztek kielégítő (vagy semmiféle) mérési adattal - ősfolyóink hidrológiájának megismerésére kiszámíthatók voltak a mederkialakulás idejére az illető folyó hozamai Magyarországon: az Alföldön nyomozható különböző korú ősfolyók elhagyott medreinek méreteiből és a nekik megfelelő folyók mai vízhozam adataiból

A kanyarulatok mérete a vízhozamon kívül még más tényezőknek is függvénye, s ezért több befolyásoló tényezőt be kell vonni a számításokba -> mederméretek (szélesség, mélység, szelvényterület), esés, mederanyagra és a hordalékra vonatkozó különböző adatok Ezek mindegyikének és a vízhozam közötti összefüggések egyenkénti vizsgálata A meanderméretek közül a húrhossz, az ívhossz és a meanderek tágassága mutat szoros kapcsolatot a vízhozamokkal Megjegyzendő:alkalmazva az egyszerű összefüggést (vízhozam= keresztszelvény területe x vízsebesség) nem ad szoros korrelációt+a mai holtmederben esetleg több ezer éve folyt víz régi sebességének meghatározása nagy nehézség

a mérőhelyeket egyértelműen két fele lehet csoportosítani a húrhossz és az esés grafikonja,illetve az esésviszonyok és a hordalék szemcseátmérője, valamint a mért mennyisége között figyelemre méltó összefüggés-> a mérőhelyeket egyértelműen két fele lehet csoportosítani Húrhossz-esés Esésviszonyok-hordalék szemcsemérete Esésviszonyok-hordalék mennyisége

Alföldi folyók két típusa 1. csoport: durvább szemcsés mederanyag - nagyobb hordalékszállítás-> Szamos, Sajó, Hernád, Maros, Dráva, Rába) 2. csoport: finomabb mederanyag - kevés hordalék-> Zagyva, (Hármas)-Kőrös, Rábca, Marcal

A folyóvízi folyamatok jobb megismeréséhez fontos a csapadék- ill A folyóvízi folyamatok jobb megismeréséhez fontos a csapadék- ill. éghajlatviszonyok megismerése-nehéz a jelenlegi alapokról elindulni DE!fontos a Zagyva vízgyűjtőterületére kapott összefüggés(Nováki Béla): a viszonylag kisméretű égh.-i ingadozások =>jelentősen változhat az évi átlagos lefolyás

Éghajlat és a vízhálózat-sűrűség Kevés adat kapcsolatukról (és nagyrészt a közepes földrajzi szélességekről) ->nagy következtetés nincs; csak a szélsőértékekről tájékoztat Vízhálózat-sűrűségi értékek csökkenő sorrendben: - félsivatagok (pl.: Ausztrália, Kalifornia) - periglaciális éghajlatú területek(pl.: Alaszka)- olvadáskor hatalmas vízkészletek - szubtrópusi éghajlatú, magas csapadékú vidékek (pl.: Szélfelőli-szigetek)

A vízhálózat-sűrűség az évi átlagos csapadéknál sokkal szorosabb és egyértelműbb kapcsolatban van a csapadékintenzítással (indexe egyenlő a 24 óra alatt mért maximális eső és az évi átlagos csapadék hányadosával) + a vízgyűjtő terület nagyságától is függ, mégpedig olyformán, hogy ugyanolyan körülmények között a sűrűség értéke nagyobb, ha a vízgyűjtő területe kisebb Vízhálózat-sűrűség - csapadékintenzitás

9 hazai mérőhely között az éghajlati különbségek nem nagyok, a regresszió-analízis eredményei mégis jelentős szórást mutatnak Tehát a morfoklimatikus körülmények mellett más tényezők segítségével magyarázhatóak a részletek => Meghatározták a relatív relief értékeit,DE!nincs kapcsolat=> A jövőben be kell vonni a számításokba –az elméleti megfontolások alapján fontos faktort: a vízgyűjtők felszínét alkotó kőzetet...

Irodalomjegyzék Gábris Gy.: A paleohidrológiai kutatások újabb eredményei(Földrajzi Értesítő XLIV.évf.1995.1-2.füzet,pp.101-109.) Gábris Gy.-Mari L.: Vízhálózatsűrűség és éghajlateredményei(Földrajzi Értesítő XLIV.évf.1995.1-2.füzet,pp.110-115.)