Miehle Dániel III. éves geográfus 2006. november A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Miehle Dániel III. éves geográfus 2006. november

Bevezetés Ausztria, Szlovákia, Magyarország által közösen létrehozott projekt 1992 és 1998 között végzett állapotértékelés földtani, környezetföldtani és vízföldtani szempontból Magyarországi mérések a Kisalföld É-i, a Dunántúli-khg ÉK-i és a Duna balpartja menti É-Mo-i területek NY-i szélén Cél: a térség geotermikus viszonyainak újraértékelése és az országhatárokon túlnyúló hévízrendszerek egységes módszerrel történő vizsgálata

Történeti áttekintés A Dunántúli-khg, ill. a khg-i mezozoos összlet mélybe süllyedt rögeinek langyos- és hévizeit már évszázadok óta ismerik és hasznosítják Európai viszonylatban is elsők közé tartozott a margitszigeti (1867) és városligeti fúrás (1867-1878), melyeket számos további feltárás követett Győrben az első hévízkút-forrás 1962-ben kezdődött meg, ezt követően a kutak száma megsokszorozódott

Földtani felépítés Különböző földtani szerkezet, de két, egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer Kisalföldi-medence porózus üledékeiből álló hévíztároló rendszer, ill. a Dunántúli-khg karsztos képződményeiből és a nagy vastagságú laza üledékkel kitöltött medence alatti, lezökkent karbonátos alaphegységi képződményekből álló hévíztároló rendszer

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik Vizsgált terület két külön, de egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer Kisalföld: felső-pannóniai törmelékes képződmények, a peremen idősebb miocén összlet. A rezervoár (hévíztároló) minden irányból jól lehatárolható, felső határát 35-40 oC-os hőmérséklet izoterma felület alkotja, mely 700-900 m-es mélységben húzódik. A hévíztároló szint 800-2500 m mélységben helyezkedik el (homok, homokkő és az ezeket elválasztó aleurit, agyag és márga váltakozása építi fel)

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 2. Kisalföld (folyt.): a medence belseje felé a hévíztároló homokkő rétegek száma nő, de az egyes rétegek vastagsága, hézagtérfogata és permeabilitása csökken; ez szoros kapcsolatban van a rétegtömörödéssel (kompakcióval). A pannóniai sorozat alatt a kompakció miatt már a miocén képződmények már nem tartalmaznak termálvizet (csak a medence peremén a kompakció csökkenése miatt; pl. Hegykő, Bábolna)

A porózus hévíztárolót megcsapoló hévízkutak legfontosabb adatai Helység Kút száma Vízhozam (l/p) Kifolyóvíz hőm. (oC) Mélységi hőm. (oC) Győr (7-25) 107 800 53 86 Lipót (7-24) 7 1944 64 88 M.magyaróvár (7-22) 123 1872 75 101 (7-50) 136 1800 80.5 Lébénymiklós (7-31) 28 1200 78 114 1. táblázat

Országos fúrásnyilvántartási adatbázis

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 3. Dunántúli-khg: fő hévízadó képződmények közép-felső-triász mészkövek, dolomitok, melynek vastagsága helyenként a 3000 m-t is meghaladja. A triász hévíztároló összlet a karbonátos képződményeken keresztül beszivárgó vízből kapja utánpótlását, mely egyre jobban felmelegszik. A főkarsztvíztárolót a peremeken felső-kréta és paleogén képződmények fedik, így a beszivárgott csapadékvíz túlnyomó része csak a medencealjzatban áramolva juthat el a megcsapolásokhoz

Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 4. Dunántúli-khg (folyt.): a vízmozgás olyan kényszerpályák mentén történik, melyet a karsztosodott alaphegység felszíne, ill. a karbonátos összlet felett települő vízzáró medencefelületek feküfelszíne határoz meg. A jó vízvezető zónák főleg ÉNY-DK irányú haránttörések, ÉK-DNY irányú törések többsége vízrekesztő jellegű. A Duna menti szerkezeti zóna lehetőséget biztosít a hévíz felszínre jutására, melynek helyébe hideg víz áramlik (körforgás), e keveredés miatt különböző hőmérsékletű források jelennek meg, gyakran csoportosan Az É-Mo-i paleogén medencét kitöltő paleogén és neogén üledékekben nem alakult ki említésre méltó hévíztároló rendszer

Geotermikus potenciál térkép Együttműködés eredménye: 1:200 000 térkép, mely a termálvíz elérhető legmagasabb értékét határozza meg (hévízkutakban mért- vagy réteghőmérséklet) Skála: <20 oC, 20-50 oC, 50-100 oC, >100 oC Eredmény: Kisalföldi-medence 1000 m mélyen 50-60 oC, 1500 m 65-80 oC, míg 2000 m mélyen a 90 oC-ot is meghaladhatja Az áramlási pályákat természetesen a törések, a tektonikai vonalak is befolyásolják, ill. a Duna mentén a keveredések Geotermikus gradiens is tág határok között mozog: Kisalföld 3247 oC/km, míg a Dunántúli-khg területére a geotermikus gradiens értéke nem határozható meg A térkép nem veszi figyelembe, sem a termálvíz készletet sem a kitermelhető termálvíz mennyiségét

A DANREG-térkép

Forrás Földtani közlemények: 128. vol 2-3. szám /1998: Rotárné Szalkai Ágnes: A Danreg-projekt 487-497. o. Táblázat: 491. o. Országos fúrásadatnyilvántartási térkép: www.mgsz.hu Danreg-térkép:193.225.4.5/danreg/