Járványok és azok hatásai. WHO a járványok ellen. György Orsolya, geográfus II. évf.

Járványtani alapfogalmak Járványtan: járványokkal és fertőző betegségekkel foglalkozó tudományág, az orvostudomány fontos része. E fogalomkörbe tartozik a járványfolyamatok törvényszerűségeinek feltárása, és a járványok elleni küzdelem megszervezése. Feladata: a fertőzés forrásának felkutatása, a fertőzés (infekció) folyamatának tudományos megfigyelése, a létrehozó kórokozók tulajdonságainak megismerése. Célja: a tudományos ismeretek felhasználásával a fertőző betegségek (járványok) előfordulásának megakadályozása, ill. a járvány megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, amennyiben van fertőző megbetegedés.

Járványtan két fő része: Általános járványtan: fertőző betegségek terjedésének mechanizmusával, a járványfolyamatokat befolyásoló természeti és társadalmi tényezőkkel, a járványok elleni küzdelem általános feladataival és a járványok terjedését megakadályozó közegészségügyi és járványügyi intézkedésekkel (védőoltások, karantén, fertőtlenítés, rovarirtás) foglalkozik. Részletes járványtan: feladata az egyes fertőző betegségek tudományos feldolgozása, a betegséget létrehozó kórokozók tulajdonságainak kutatása, a kimutatásukra szolgáló módszerek kidolgozása, ill. a megbetegedett emberek gyógyítása.

A kórokozók csoportjai: A fertőző betegséget különböző mikroorganizmusok, fertőző kórokozók okozzák azzal, hogy az élő emberi szervezetbe behatolva és ott elszaporodva szervi elváltozásokat, vagyis betegséget okoznak. A kórokozók csoportjai: Vírusok /influenza, járványos agyvelő gyulladás, sárgaláz, stb./ Rickettsiák /tífusz, stb./ Baktériumok /kolera, lepra, pestis, sodoku, stb./ Gombák Protozoonok /malária, álomkór, stb./ Metazoonok

A fertőző betegségek terjedésében megkülönböztetünk: A fertőzés forrása maga a beteg ember. A kórokozó különböző módon kerülhet át egy másik emberre: Közvetlen érintkezéssel (direkt és indirekt út) Táplálékkal vagy ivóvízzel Levegővel Élő vektorral (különböző rovarok, pl. szúnyog, tetű, kullancs, stb. csípésével) A fertőző betegségek terjedésében megkülönböztetünk: Ragályos betegség (pl. himlő, kanyaró, bárányhimlő, mumps, influenza) Fertőző, de nem ragályos betegség (pl. malária, álomkór, tetanusz) Minden ragályos betegség fertőző, de nem minden fertőző betegség ragályos! A ragályos betegségek (közvetlen fertőzőképességük miatt) gyorsan terjednék. Ha nagy tömegű megbetegedést hoznak létre, járványról (epidémia) beszélünk.

WHO Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) Az ENSZ egyik szervezete Székhelye: Genf, Svájc Alapokmánya 1948. ápr. 07-én lépett életbe (Egészségügyi Világnap) Feladata: kiterjedt segítségnyújtási, kutató- és irányítási tevékenység (egészségügyi útmutatásokat adnak, irányelveket dolgoznak ki) az egészségvédelem minden területén, kiemelten a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek megelőzése és gyógyítása terén. 192 állam vesz részt a munkájában.

WHO sikerei és kudarcai: Szervezte és koordinálta a fekete himlő teljes felszámolását Gyermekbénulás és fonálférgesség felszámolásában is sikereket ért el Az 1995-ös kongói ebola járvány megfékezése Mai napig pusztít az ebola, malária, tífusz, AIDS, TBC, lepra, gyermekágyi láz.

Járványos gyermekbénulás A polio vírus ellen nincs gyógyszer (az egyetlen fegyver ellene az oltás). Fertőzött víz közvetítésével vagy rossz higiéniás körülmények miatt terjed 1988: a polio kiirtására nemzetközi programot indítottak el. Ebola Először 1976-ban észlelték a járványos formáját Dél-Szudánban és Zairében Kanyaró Erősen ragályos gyermekbetegség. Közvetlen érintkezéssel vagy a kórokozóval telített levegő által terjed. Az egyik legelterjedtebb betegség, bár a kötelező védőoltásokkal csökkent a megbetegedések és a szövődmények (légúti fertőzések, tüdőgyulladás, középfülgyulladás) száma.

HIV-fertőzés A HIV vírus okozza a szerzett immunhiányos szindrómát (AIDS). 1985-től nevezzük a betegség kórokozóját egységesen humán immundeficiencia vírusnak (HIV). Többféle gyógyszerrel kezelhető, de nem gyógyítható. A világon 40 millió ember HIV-fertőzött. Fertőzés forrása lehet: testnedvek, vér, stb. Magyarországon az első HIV fertőzéseket 1985-ben diagnosztizálták. 1986-2000 között 363 AIDS betegből 223-an haltak meg.

Tuberkulózis (TBC) Az utóbbi években újra terjedőben van. A WHO felmérései szerint 1,7 milliárd egyén fertőzött. Közel 3 millióan halnak meg évenként TBC-ben. A betegek 95 %-a, ill. a halálozások 98 %-a a fejlődő világból kerül ki. A betegséget egy baktériumhoz hasonló kórokozó okozza, elsősorban a tüdőt támadja meg. A fertőzés jelentkezhet újonnan, de egy korábbi tbc-s fertőzés is kiújulhat. Terjedésének általános oka: rossz szociális-eü-i körülmények, alultápláltság, gyógyszerhiány.

Irodalomjegyzék Dr. Várnai Ferenc: Trópus-utazás-egészség, Bp., 1983 http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/WHO.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/WHO http://www.babanet.hu/lazi/hetrol_hetre/index.php?id=040217 http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv2001/tv0106/virus.html http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kied/0/13923/1 http://mindenkinek.medicentrum.hu/ed/0/in/hp/index?src=4&id=2473 http://www.pluss-hiv.hu/magyar/Irasok/Orvosi/informaciok_a_hiv-rol.htm http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/I/5/260.htm http://www.adata.hu/_soros/kiadvany.nsf/44cfa372d3c5a279c1256e9600682640/d91b5cd1ad2beff3c1256ed0002860fd?OpenDocument