A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése

ElőzményekElőzmények A vésztározó területének hasznosításaA vésztározó területének hasznosítása 1.A vésztározók igénybevételének gyakorisága és ennek következményei 2.Lehetséges hasznosítási módok és azok feltételei a)Változatlan hasznosítási mód b)Mezőgazdasági hasznosítás megszüntetése c)Mezőgazdasági hasznosítás módosítása 3.Tervezett hasznosítási mód és ennek hatása a tározók vízügyi létesítményeire A víztározók üzemeltetéseA víztározók üzemeltetése 1.A tározók területének a hasznosítását célzó üzemeltetés alapelvei 2.Az árapasztást célzó üzemeltetés alapelvei 3.A vésztározók üzemeltetését befolyásoló alapvető törvényszerűségek a)Hagyományos üzemeltetés hatása a folyó vízállására b)Vízszinttartó üzemeltetés hatása a folyó vízállására 4.Vízkivételi műtárgyak kialakításának alapelvei

az ezredforduló nagy árvizei felhívták a figyelmet a Tisza nagyvízi medrének kedvezőtlen változásairaaz ezredforduló nagy árvizei felhívták a figyelmet a Tisza nagyvízi medrének kedvezőtlen változásaira szükségessé vált a Vásárhelyi Pál elgondolásán alapuló árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztése:szükségessé vált a Vásárhelyi Pál elgondolásán alapuló árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztése: 1.a gátak közötti hullámtér rendezése, a benőttség csökkentése 2.síkvidéki víztározók kialakítása, hogy a nagy árvizek esetén a le nem vezethető vízmennyiséget időszakosan tározni lehessen az előkészítő munkálatok tisztázták:az előkészítő munkálatok tisztázták: 1.a szükséges beavatkozások jellegét, s azok mértékét 2.az árvízi vésztározók helyét és méretét 3.a szükséges beavatkozás költségvonzatát

ezek a munkálatok azonban csak akkor hozhatnak eredményt, ha a helyreállítással egy időben:ezek a munkálatok azonban csak akkor hozhatnak eredményt, ha a helyreállítással egy időben: 1. a területen áttérnek a megfelelő területhasználatra és tájgazdálkodásra, 2.javítják az ott élő emberek életkörülményeit 3.fokozzák a hátrányos helyzetű térségek lakosság-megtartó képességét egyenlőre azonban nem alakultak ki határozott, egységes alapelvek a tározórendszerek hasznosításának korlátaival, és a tározórendszer üzemeltetésével kapcsolatbanegyenlőre azonban nem alakultak ki határozott, egységes alapelvek a tározórendszerek hasznosításának korlátaival, és a tározórendszer üzemeltetésével kapcsolatban éppen ezért a tanulmány ezzel a két kérdéssel foglalkoziképpen ezért a tanulmány ezzel a két kérdéssel foglalkozik

Milyen gyakran lehet számítani a tározó igénybevételére? Szolnok és Vásárosnamény környékének vizsgálatából kiderült, hogy a tározók apasztás céljából történő igénybevétele igen változóSzolnok és Vásárosnamény környékének vizsgálatából kiderült, hogy a tározók apasztás céljából történő igénybevétele igen változó előfordulhat, hogy 10 év alatt legalább egyszer igénybe veszik, de az is, hogy egy-két emberöltő is eltelik míg megnyitásra ténylegesen sor kerülelőfordulhat, hogy 10 év alatt legalább egyszer igénybe veszik, de az is, hogy egy-két emberöltő is eltelik míg megnyitásra ténylegesen sor kerül a kiszámíthatatlan igénybevétel miatt tehát indokoltnak tűnik olyan hasznosítási módok ösztönzése, melyekben az időszakos elöntések számottevő károkat nem okozhatnaka kiszámíthatatlan igénybevétel miatt tehát indokoltnak tűnik olyan hasznosítási módok ösztönzése, melyekben az időszakos elöntések számottevő károkat nem okozhatnak fontos a tározó szempontjából a legmagasabb és legalacsonyabb felvíz szint meghatározásafontos a tározó szempontjából a legmagasabb és legalacsonyabb felvíz szint meghatározása

Lehetséges hasznosítási módok változatlan hasznosításváltozatlan hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás megszüntetésemezőgazdasági hasznosítás megszüntetése 1.területet parlagon hagyják, 2.vizes életkörülmények kialakítása mezőgazdasági hasznosítás módosításamezőgazdasági hasznosítás módosítása 1. erdők telepítése, 2. gyepgazdálkodás(rét, legelő, rideg állattartás)

a különböző hasznosítási módoknak más-más létesítményekre van szükségük: 1. szivattyúkra, 2.vízelosztó- és vízelvezető hálózatra, 3.zsilipekre azonban ami ma gazdaságos a jövőben gazdaságtalanná válhat, ezért a tározók műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy azokkal a változó igényekhez jól lehessen alkalmazkodni 1.meg kell oldani a gyors, gravitációs vízelvezetést 2.a belvizek és a csurgalékvizek elvezetését 3.a terület öntözővíz ellátását

A tározók területének a hasznosítását célzó üzemeltetés alapelvei az üzemeltetésnek igazodnia kell a hasznosítás módjához,az üzemeltetésnek igazodnia kell a hasznosítás módjához, 1.fölös vizek elvezetése, 2.nagy vízmennyiségek gyors átengedése, 3.öntözővizek biztosítása a vésztározók létesítésének célja, hogy a töltések megnyitásával a legkisebb kár keletkezzen,a vésztározók létesítésének célja, hogy a töltések megnyitásával a legkisebb kár keletkezzen, a tározó alatti szakaszon csökkenti a vízhozamot,ezzel fokozza a terület biztonságáta tározó alatti szakaszon csökkenti a vízhozamot,ezzel fokozza a terület biztonságát

a tározó vízszintcsökkentő hatása a tározóterének és az abba vizet bebocsátó vízkivételének nagyságától függa tározó vízszintcsökkentő hatása a tározóterének és az abba vizet bebocsátó vízkivételének nagyságától függ 1.a vízkivétel vízszállító-képessége határozza meg mekkora vízhozamot lehet a folyóból kivezetni, 2. a tározó nagysága befolyásolja, hogy a folyóból a víz mennyi ideig vehető ki a vésztározó csak addig alkalmas az alatta lévő szakasz védelmére, amíg a vízhozam meg nem haladja a vízkivétel vízszállító képességéta vésztározó csak addig alkalmas az alatta lévő szakasz védelmére, amíg a vízhozam meg nem haladja a vízkivétel vízszállító képességét ezért erre az esetre megfelelő intézkedési tervvel kell rendelkezniezért erre az esetre megfelelő intézkedési tervvel kell rendelkezni

A tározó üzemeltetési módjai hagyományos ( a vízkivételt hagyományosan üzemeltetik, vagyis azt hirtelen, teljes mértékben megnyitják)hagyományos ( a vízkivételt hagyományosan üzemeltetik, vagyis azt hirtelen, teljes mértékben megnyitják) 1.a vízkivétel alatt a vízhozam és a vízszint hirtelen lecsökken 2.a vízkivétel egyszeri, teljes megnyitását követően nincs mód további beavatkozásra, még akkor sem, ha a tározót a szükségesnél jobban feltöltötték 3.ugyanakkor ilyenkor a folyóban áll rendelkezésre tározótér a további árhullámok fogadására 4.a teljes nyitás tényleges hatását, s így optimális időpontját csak jó hidrológiai előrejelzésekere támaszkodva lehet megbízhatóan meghatározni

A tározó üzemeltetési módjai II. vízszinttartó üzemeltetés ( a vízkivételt vízszint-tartással üzemeltetik, vagyis azt fokozatosan úgy nyitják, hogy a folyón a vízkivétel alatti vízszint a megengedett szinten állandósuljon)vízszinttartó üzemeltetés ( a vízkivételt vízszint-tartással üzemeltetik, vagyis azt fokozatosan úgy nyitják, hogy a folyón a vízkivétel alatti vízszint a megengedett szinten állandósuljon) 1.a folyó közvetlenül alatta lévő szelvényében a vízszint emelkedése és általában változása egy időre megszűnik 2.ha a vízszint tovább már nem tartható, akkor is hozzájárul a védendő szakasz biztonságához 3.a tározóba mindig csak annyi vizet engednek, amennyi a védendő szakaszon az árvízvédelmi biztonság fenntartásához szükséges 4.ha a vízszint magasságát kellő gondossággal határozták meg, akkor nincs szükség semmiféle utólagos hidraulikai számításra

a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv előirányoz egy olyan tározót is, amely a Kiskörei-tározóból kilépő, megfelelően kibővített Nagykunsági-főcsatornán keresztül fogadná be a Tisza fölös vizeita továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv előirányoz egy olyan tározót is, amely a Kiskörei-tározóból kilépő, megfelelően kibővített Nagykunsági-főcsatornán keresztül fogadná be a Tisza fölös vizeit ebben az esetben a hagyományos üzemmód nem alkalmazható, azonban a vízszinttartó üzemeltetési módot alkalmazva elvi szinten minden nagyon egyszerűvé és kézzelfoghatóvá válikebben az esetben a hagyományos üzemmód nem alkalmazható, azonban a vízszinttartó üzemeltetési módot alkalmazva elvi szinten minden nagyon egyszerűvé és kézzelfoghatóvá válik 1.amint a Kiskörei-duzzasztó alvize eléri a kritikus szintet a duzzasztó átáll az alvízszinttartásra, s ezzel megakadályozza az alvizének további emelkedését 2.az érkező vízhozamok a duzzasztó felvizét emelik, ekkor a Nagykunsági-főcsatorna vízkivétele átáll a felvízszinttartásra, s ezzel a Tiszán érkezőfölös vizeket a csatornába tereli

3.a Nagykunsági-főcsatornába terelt nagy vízhozamok végül megemelik a Nagykunsági-tározó felvízszinttartással üzemelő vízkivételi műtárgyának a felvizét is 4.ennek következtében pedig fokozatosan nyit a vésztározó műtárgya is mindaddig, míg a víz útja teljesen szabaddá nem válik

Vízkivételi műtárgyak kialakításának alapelvei hagyományos üzemeltetés esetén:hagyományos üzemeltetés esetén: 1.robbantásos nyitás, 2.munkagéppel végzett nyitás a)töltés meggyengítése az árhullám érkezése előtt b) töltés megnyitása az árhullám érkezése előtt vízszinttartó üzemeltetés esetén:vízszinttartó üzemeltetés esetén: 1.síktáblás, 2.szegmens táblás, 3.billenőtáblás elzáró szerkezet

Következtetések a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv vésztározói közül mindenek előtt a két legveszélyeztetettebb folyószakasz, tehát a Tisza és a Szamos összefolyása alatti és a Szolnok feletti Tisza-szakasz közvetlen védelmét szolgáló tározókat építsék meg, ezt követően a tározók megépítési sorrendje feleljen meg a torkolattól mért távolságuknak megfelelő sorrendneka továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv vésztározói közül mindenek előtt a két legveszélyeztetettebb folyószakasz, tehát a Tisza és a Szamos összefolyása alatti és a Szolnok feletti Tisza-szakasz közvetlen védelmét szolgáló tározókat építsék meg, ezt követően a tározók megépítési sorrendje feleljen meg a torkolattól mért távolságuknak megfelelő sorrendnek a tározókat vízszinttartó üzemmóddal üzemeltesséka tározókat vízszinttartó üzemmóddal üzemeltessék valamennyi tározót szabályozható elzáró szerkezettel rendelkező vízkivétellel lássák elvalamennyi tározót szabályozható elzáró szerkezettel rendelkező vízkivétellel lássák el

Szükséges kezelőszemélyzet és az üzem irányítása kezelőszemélyzet:kezelőszemélyzet: 1.a tározók műtárgyait és berendezéseit olyan különleges védelemmel kell ellátni, amely illetéktelen beavatkozás esetén lehetővé teszi a gyors és hatékony emberi beavatkozást 2.így a védelem alapja a műtárgyak mellé telepített olyan gátőrház lehet, mely fel van szerelve a szükséges eszközökkel karbantartáshoz és javításhoz üzem irányítása :üzem irányítása : 1.a vésztározók rendszerének kiépítésével egy időben létre kell hozni a Tisza-völgyi üzemirányító központot célszerűen Szolnoki térségben 2.ki kell dolgozni a tározórendszer üzemviteli szabályzatát kitérve a jogokra és a kötelezettségekre