A mogyoródi sivatagi kéreg vizsgálata Készítette: Barta Gabriella

Kutatástörténet Lóczy L., Cholnoky J.: „sivatagi elmélet” Erre bizonyíték a geomorfológiai formakincs, amely a mai arid- és szemiarid területek formakincséhez feltűnően hasonló

A Tapolcai-medence

Kutatástörténet A zalai és somogyi merev futású meridionális völgyek esete Lóczy L., Cholnoky J.: szélbarázdák A. Penck: fosszilizálódott homokdűnék Pécsi M.: felső pliocén keresztrétegzett homokok vizsgálata -> szélfelhalmozódásos eredet

Kutatástörténet Papp K., Jaskó S., Jámbor A., Korpás L. Cholnoky J. elméletének alapját részben a Dreikanterek, vagyis sarkos kavicsok vizsgálata képezte Teraszok, hordalékkúpok, hegylábfelszínek vizsgálata ez alapján Megállapították, hogy ezek a sarkos kavicsok a pleisztocén száraz-hideg klímaidőszakaiban uralkodó szelek termékei lehetnek

Sarkos kavics

Kutatástörténet A Pannóniai-tenger feltöltődése után a folyóvízi és tavi üledékekre homokos összlet rakódott le Vannak rá bizonyítékok, hogy ez az úgynevezett Baltavárium végén lerakódott homokos összlet száraz klímához köthető, melyben egy sivatagi periódus is előfordul

Mediterrán kronológia Európai terresztrikus biokronológia kor korszak csoport pliocén zanclei Barótium Ruscinium késő-miocén messzíniai Baltavárium* Bérbaltavárium* tortonai Hatvanium* Sümegium Csákvárium

Kutatástörténet Pannon-tó beszáradása után a lefolyástalan területeken pangó vizek maradtak hátra, melyekben a száraz klíma hatására a párolgás miatt a CaCO3 kicsapódott Ez a folyamat többször ismétlődött, míg vastag mészkéreg alakult ki összeiszapolt kvarcszemcsékkel Treitz P., Pávai Vajna F.

Kutatástörténet Kretzoi M.: Hipparion fauna változásának vizsgálata számuk lecsökkent, majd a Bérbaltavárium végére megszűnt a szerepük. Ez annak köszönhető, hogy a nedves ligeterdőket felváltották a szélsőséges sztyep elemek (pl. gazellák).

Kutatástörténet Pannon-pontuszi emelet végén a pleisztocénbe átnyúló száraz klímaszakasz megegyezik a mediterrán térségben lezajló folyamatokkal 1950-es években végzett földközi-tengeri mélyfúrások eredményei is igazolják

Ásványtani és geokémiai jellemzők Miocén-pliocén határ 5,3 millió évre tehető, ekkor történt a Kárpát-medencében az elsivatagosodás A sivatagi klímára utaló geomorfológiai formakinccsel szemben az arid-szemiarid klímafázist egyértelműen bizonyító üledékeket nem találtak a medencében

A mogyoródi sivatagi kéreg Fót-Mogyoród-Nagytarcsa térsége: 200-250 m tszf. magasság, a Pesti-síkság részei ablakszerűen kibukkanó homokot 0,5-1,5 m vastag, lemezes szerkezetű mészfelhalmozódásos réteg fedi több helyen a homokvonulatok közötti mélyedésekben gyakran vörösagyagszintek találhatók

A mogyoródi sivatagi kéreg Ezek a vörösagyagok szubmediterrán, szubtrópusi éghajlat mállástermékeiként keletkeztek A Gödöllői és a Bérbaltavári homokokon alakultak ki (Ruscinium-Csarnótánum idöszaka) Kb. 3-4 millió évvel ezelőtt

A mogyoródi sivatagi kéreg 1989: Forma-1-es autópálya bevágásaiban megfigyelhető homokösszletben több cm2-es vörös, vörösesbarna fényes-mázas (sivatagi lakk) felületű konkréció jellegű képződmények láthatók alak: lapos, szabálytalan v. ovális méret: 2-10 cm átmérő, 0,5-2,5 cm vastag szélkoptatta nyomok, sivatagi máz

A mogyoródi sivatagi kéreg Gábris Gy. 1975-ben Algériában, Hassi Zegdou környékén a mogyoródihoz hasonló kérget talált A pliocén korúnak minősített szinteken szilíciumos kéreg, amely néhol pár cm-es vastagságú vörösesbarna színű bevonat formájában mutatkozik. Fiatalabb szinteken már nem található ilyen típus.

Vizsgálatok Termoanalitikai vizsgálat Mindkét minta kis karbonáttartalmú vasas-kovás diagenetikus konkréció

Vizsgálatok Polarizációs mikroszkópos vizsgálat a 10 mikrométernél nagyobb szemcsék nagy része kvarc földpátok alárendelt mennyiségben vannak bontott és kifakult csillámok (muszkovit) ->a két mintában ezek eltérő mennyiségben vannak néhány durvább szemcse található a mogyoródi kéregben

Szemcseméret (mikron) Vizsgálatok Szemcseméret (mikron) Mogyoród % Hassi Zegdou % <10 95,0 88,4 10-50 2,5 6,7 50-100 0,7 3,9 100-200 1,5 1,0 >200 0,3 0,0 összesen 100,0

Vizsgálatok Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat, röntgenanalízis Ásványszemcsék amorf, homogén mátrixba ágyazottak Szögletesek, csak a legkisebbek kerekítettek, koptatottak A mátrixban található: Si, Al, Ca, Mg, K, S, P, Cl

Következtetések Nyomelem tartalom oldásos-kicsapódásos, diagenetikus eredetre utal -> ez alátámasztja azt, hogy a mogyoródi kiválás beszáradási folyamat eredménye Ezt még a környezetében tapasztalható jelenségek is bizonyítják A kialakulás korát a vörösagyagok korához lehet viszonyítani

Következtetések Jászladány 1.sz. fúrás pollenképei Felső pannóniai alemelet: 930-740 m mélységben fajtagazdag meleg lombos erdő nyomai Levantei alemelet: 432-740 m mélységben erdőtlenségre, félsivatagi száraz éghajlatra utaló nyomok

Forrás Dr. Schweitzer Ferenc - Dr. Szöőr Gyula : Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján In: Földrajzi Közlemények CXVI. kötet, 1992. 3-4. szám, 105-123.o.