Közép-Magyarország településszerkezete Régiók Magyarországon Gere László geográfus 3. 2007.03.20

Történelem: Már az újkőkorban állandó települések Honfoglalás: törzsi helynevek Jelentős része királyi/hercegi birtok, Székesfehérvár-Esztergom után Visegrád-Buda lett a politikai-gazdasági, kulturális központ. Keleten mezővárosi fejlődés a XIV. századtól Török időkben elnéptelenedés, majd újranépesülés – szlovákok, németek, szerbek

Településhálózat alakulása: Természeti, gazdaságföldrajzi adottságok szerepe fontos. Korábban homogén hálózat, majd a 19. század második felétől a főváros túlsúlya. Sugaras hálózat + a Duna vonala is fontos tényező A mai megye 1950. jan. 1-én jön létre 687 ezer lakossal, a népesség 13%-a élt városokban (Cegléd, Nagykőrős, Szentendre, Vác) Budapestet nem számítva

19. század vége: megkésett ipari forradalom, gyors kapitalizálódás – falusi népesség aránya folyamatosan csökken, főleg kisfalvakban urbanizáció, a városi népesség háromszor olyan gyorsan növekedik, mint a falusi (1869-1910 között), országos szinten

Budapest népességváltozása: Pest-Buda-Óbuda egyesítése: 1873-ban 1850 1880 1910 lakosság 178.000 370.000 881.000 Lakosság a mai közigazgatási területen: lakosság 1870 1905 1930 1941 302.000 1 millió 1,5 millió 1,7 millió 1981 2 millió

Nagy-Budapest: Létrehozása: 1950. jan. 1-én, 7 város és 16 község hozzácsatolásával. 525 km2-es terület Újpest népessége (fő): Kispest: 1873-ban alakul, 1923-ra 51 ezer lakos 1850 673 1869 7.000 1910 41.000 1920 60.000

Korábban a mezőgazdaság fontos ágazat volt, majd az iparosodással főleg a kisipar terjedt el. II. vh. után jelentős urbanizálódás, vidék iparosítása, mezőgazdaság szocialista átszervezése. Más megyékből is betelepülés, főleg az agglomerációba. 1987-ben már a népesség 29%-a él a megye 10 városában, Budapest agglomerációjában 43%.

Budapesten már a ’70-es évektől kevesebb a születés, mint a halálozás, de a beáramlás miatt még nő a népesség, a ’80-as évektől abszolút számban is csökkenés, szuburbanizáció, agglomeráció nő. 1987: 44 település alkotja az agglomerációt, majd 78, ma 80, nagyon szoros kapcsolat a fővárossal. A főváros vonzáskörzete a megyén is túlnyúlik.

Településtípusok: Főváros Agglomeráció, városok és falvak, „alvó települések” Szocialista iparvárosok: pl. Százhalombatta Régi mezővárosok: pl. Nagykőrös, Cegléd Újonnan lett városok Aprófalvak: Pilis, Börzsöny térsége.

A Közép-magyarországi régió kistérségei (NUTS 3): KSH

Forrás: Magyarország megyéi – Pest 1986

Forrás: Magyarország atlasza

1990-2006.01.01. Forrás: KSH

Pest megye városai (2005 júl. 1.): Jelmagyarázat: 1946 előtt is város 1946-1989 között lett város KSH

A megye városhálózatának kiépítési sémája (1984): Jelmagyarázat: Meglévő város Várossá fejlesztendő nagyközség Városiasodó nagyközség Budapesti agglomeráció határa Agrár-ipari terület

Pest megye funkcionális tagolódása (1984): Jelmagyarázat: A Dunakanyar üdülőterülete Budapesti agglomeráció területe A ráckevei Duna-ág üdülőterülete Agrár-ipari jellegű terület

Települések lélekszámának változása 1949-1970: Forrás: Magyarország atlasza

Települések lélekszámának változása 1970-1980: Magyarország atlasza

Települések lélekszámának változása 1980-1990: Magyarország atlasza

A budapesti agglomerációs övezet településszektorai (1984): Jelmagyarázat: Övezethatár Településhatár

KSH, 2006.

KSH

KSH 2006.

Kistarcsa Üllő Adatok:KSH

1000 főre jutó vándorlási különbözet (2000-2003):