A Dél-alföldi Régió településszerkezete Pfening Viola Geográfus III. évfolyam 2007. március 27.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
 „ A város a településállományon belül kialakult földrajzi munkamegosztás terméke, e munkamegosztásban a központi szerepkört betöltő település, amelyben.
Advertisements

Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
A 17/2010. (III. 4.) FVM rendelet a családi gazdálkodók által igénybe vehető átmeneti állami támogatásról Szeged, március 31.
A települések kapcsolati tőkéjének egy típusa Testvértelepülések Készítette: Giczi Johanna Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A kutatást az OTKA
DÉVAVÁNYA.
Gyulai Tamás elnöki tanácsadó elnöki tanácsadó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
A számítógépek generációi
Közép-magyarországi régió Budapest régióPest megye régió TERÜLETI STATISZTIKAI MÓDOSÍTÁS ARÁNYOSÍTÁSFORRÁSFELTÁRÁS.
Afrika.
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Települések A városok.
A vidék területfejlesztési érdekérvényesítése
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
Településhálózatunk, a falvak és a tanyák
TELEPÜLÉSHÁLOZATUNK. FALVAK ÉS A TANYÁK
TELEPÜLÉSHÁLÓZATUNK. A FALVAK ÉS A TANYÁK.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
A Falvak és a Tanyák Tk.:85-88.o. Atlasz:20-21.o.
Az urbanizáció és városaink
Településhálózatunk a falvak és a tanyák.
Középfokú képzés Magyarországon Nagy Mária szerk. (2003): Mindenki középiskolája. Országos Közoktatási Intézet, Bp.
Demográfia 2. A Világ népessége.
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
MTA Regionális Kutatások Központja Településracionalizálás, falupolitika és falurombolás Romániában és Magyarországon az államszocializmus időszakában.
Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságának sajátosságai
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Közel-Kelet és Észak-Afrika. Iszlám fundamentalizmus XIX. Század eleje – szembesülés az elmaradottsággal. Két lehetőség a kitörésre: a/
A hazai iskolai könyvtárak fejlődéstörténete
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
Az Észak-Alföldi régió bemutatása
Társadalmi–statisztikai városfogalom: népességszám
Kárpátalja etnikai arculatának változása között
A évi demográfiai adatok értékelése
Házasodás és válás Pest megyében, 1900–2001 A demográfiai viselkedés térszerkezetének változásai Őri Péter
1 Foglalkoztatási kihívások (1), avagy mitől beteg a magyar gazdaság és a társadalom LIGA REGIONÁLIS TANFOLYAM 2010.OKTÓBER 5-6 HAJÓS Dr. Szabó Imre VDSzSz/LIGA.
Jászapáti népességének változásai
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
UMFT támogatások felhasználására benyújtott pályázatok százalékos megoszlása.
Mányik Henrietta N5W1BY. Regionális politika fogalma A területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti. Magyarországon inkább a területfejlesztés.
A népesség számának változása Európában
Településhálózat-fejlesztési Koncepció
A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete
A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata
A Közép-Dunántúli Régió ipara
Közép-Magyarország településszerkezete
A Nyugat-Dunántúli Régió népesedési folyamatai Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dallos Katalin Geográfus V március 6. Térkép forrása:
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
Területközi együttműködés: Ukrajna – Magyarország Dr. Panov Alen, PhD, a történelemtudományok kandidátusa Ukrajna Nyíregyházi Konzulja VÁZLAT 1. Ukrajna.
Története 1318-ban találkozunk a nevével először az okiratokban 1743-ban újratelepítik a települést 1838-ban az árvíz elmosta a település nagy részét.
A világnépesség növekedése
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A népességnövekedés tényezői és következményei
Zselickislak.
Győr – Moson – Sopron Győr – Moson – Sopron megye területi változási.
A határon túli magyarok
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Magyarország Magyarország Közép-Európában az Alpok és a Kárpátok által határolt Kárpát-medencében fekszik. Sok országgal határos:Ausztriával Szlovákiával.
A magyar önkormányzati rendszer bemutatása OSLO április 22
Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében.
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon.
A településhierarchia és a településhálózat
Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. századi Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
9. TELEPÜLÉSEK.
Magyarország regionális politikájának története
Előadás másolata:

A Dél-alföldi Régió településszerkezete Pfening Viola Geográfus III. évfolyam március 27.

A településhálózat kialakulása – mezővárosok létrejötte letelepedéshez kevésbé kedvező tényezők→ későn megszilárduló településhálózat tatárjárás pusztításai század: mezővárosok kialakulásának megkezdődése török hódoltság: - faluhálózat eltűnése - lakosság beköltözése a mezővárosokba - rideg szarvasmarha-tenyésztés, melyhez hatalmas legelők szükségesek→ nagy határok létrejötte

Kecskeméthez tarozó puszták a században Jelmagyarázat 1=a város eredeti határa; 2= a város által bérelt, később megszerzett puszták; 3= a város által bérelt puszták a században; 4=erdő; 5=szőlő Forrás: Beluszky Pál (2003.): Magyarország településföldrajza, 57. old.

A török kiűzését követő időszak Folytatódó harcok és a Rákóczi-szabadságharc pusztításai Az elnéptelenedett területek újratelepítése A török hódoltság során kialakult településhálózat helyreállítása, refeudalizáló törekvések 18. század közepétől induló gabonakonjunktúra Tanyás településhálózat kialakulásának kezdetei, az osztott településszerkezet Folyószabályozások és lecsapolások→2,5 millió ha szántóföld 1945-ös földreform Mezővárosok fejlődése: as évektől belterjesebb zöldség- és gyümölcstermelés Szeged, Baja és Kecskemét kiemelkedése Más mezővárosok hanyatlása, süllyedése

A szocializmus évtizedei tanyafelszámolás, tanyaközségek kialakítása elvándorlás a régióból es évektől az alföldi városok iparosítása A külterületi népesség arányának változása

A településállomány összetétele Arányuk a Dél-Alföld településál- lományából Arányuk az ország településál- lományából Arányuk a Dél-Alföld népességéből Megyei jogú városok1,50,728, fős vagy nagyobb népességű városok 3,01,217, fős városok3,82,310, fős városok12,52,212, főnél kisebb lélekszámú városok0,81,10, fős vagy népesebb községek-0, fős községek2,322, fős községek54,935,725, fős községek15,921,92, fős községek4,522,50,4 200 főnél kisebb népességű községek0,8100,02

A Dél-Alföld városai Forrás: A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, 1999.

Külterületi népesség Forrás: A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, 1999.

A dél-alföldi településhálózat jövőképe 1.Erősen koncentrált fejlődés 2.Közepesen koncentrált fejlődés 3.Dekoncentrált fejlesztés