A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Kistérségek. A kistérségek jellemzői • Abaúj-Hegyköz (legfejletlenebb)  Budaörs (legfejlettebb) *3,4 (komplex mutatóban) (1998-ban *2,7 volt) • 1996.
A Dél-dunántúli régió népességének alakulása
A magyarországi önkormányzatok honlapjainak értékelése TÖOSZ – TÁRKI Sik Endre Tátrai Annamária.
Minőségi helyi termékek - Szekszárd és vidéke – Egy helyi termék rendszer működésének tapasztalatai Csillag Péter, ügyvezető Eco-Sensus Közhasznú Nonprofit.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
A társadalmi differenciálódás területi jellemzői Magyarországon
február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
VPOP Jövedéki Igazgatóság
A vidék területfejlesztési érdekérvényesítése
Településhálózatunk, a falvak és a tanyák
TELEPÜLÉSHÁLOZATUNK. FALVAK ÉS A TANYÁK
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
KEZDÉS!!!!!!.
Településhálózatunk. A Falvak és tanyák
Településhálózatunk a falvak és a tanyák.
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
FÖLDRÉSZEK.
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
Az ipari növekedés mai területi folyamatai
Kovács Eszter tudományos segédmunkatárs,
Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig
Közszolgáltatás-szervezés és regionalizmus Budapest térségében Készítette: dr. Kovács Róbert Magyar Regionális Tudományi Társaság.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Térszervezés a közoktatásban a statisztikai adatok tükrében A hazai helyzet reform előtt és után Gyimesi Péter MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Intézet.
A régió kapacitásának bemutatása
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
Az Észak-Alföldi régió bemutatása
A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása Finta István Ph.D. tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ÁROP.
MTA Regionális Kutatások Központja RÉGIÓINK ÉS A KÖZLEKEDÉS Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2007.
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
A STRATOSZ ÁLTAL GONDOZOTT SZAKMÁK A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁIBAN STRATOSZ szakképzési konferencia október 17. Velence.
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Gyorsjelentés a Kulturális Központok Országos Szövetsége tagintézményeinek felméréséről Kecskemét,
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
A Dél-alföldi Régió településszerkezete Pfening Viola Geográfus III. évfolyam március 27.
A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata
A Közép-Dunántúli Régió természeti környezete és természeti erőforrásai geográfus III.
Dél-dunántúli Régió közlekedése Morandini Kristóf III éves földrajz-informatika tanár.
Közép-Magyarország településszerkezete
A Nyugat-Dunántúli Régió népesedési folyamatai Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dallos Katalin Geográfus V március 6. Térkép forrása:
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
A barnamezős rehabilitáció fejlesztéspolitikai kérdései Magyarországon
 1960-ig növekedett a népességszám f ő volt a maximum  f ő  f ő  Az ország legritkábban lakott megyéje  Magas településs.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Ausztrália.
A földhasználat és a birtokstruktúra jellemzői. A földhasználat változása Magyarországon ( )
Népesedési folyamatok I. rész Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer alapvető feladata a területi politika,
Dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között Budapest, január.
AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK A MAGYARORSZÁGI DÉL-ALFÖLDI ÉS A ROMÁNIAI VEST RÉGIÓK KÖZÖTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ, február 10. Előadó: Végh Zoltán igazgató.
Parlamenti választások 2014-ben a 10 ezer főnél népesebb települések eredményeinek néhány sajátossága, érdekessége A Politikatörténeti Intézet konferenciája,
K+F+I a Dél-Dunántúlon - Aktuális helyzetkép - Kocsis Tamás Ügyvezető igazgató DDRIÜ Nonprofit Kft. Tamási
dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Ózd kistérségének középtávú cselekvési terve
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Népesedési folyamatok I. rész
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
FELDOLGOZÓIPAR HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI A DÉL-DUNÁNTÚLON
Készítette: Koleszár Gábor
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Előadás másolata:

A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete Fülöp Tamás V. geográfus 2007. május 8.

A dél-dunántúli régió országos térszerkezeti sajátosságai - a régió "ebben a felállásban" új területi egységnek tekinthető, az 1998-as OTK jelölte ki Budapesthez képest periférikus helyzetű "vízhatárolt" régió, keletről a Duna, délről a Dráva jelenti az elválasztó határt, a Balaton pedig északról határolja a Dél-Dunántúl az ország területének 15,2%-át, a lakónépességének 9,8%-át teszi ki a régió népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, a régiók között a legalacsonyabb a települések száma alapján az aprófalvas jelleg dominál a 10 ezer fő fölötti települési csoportokban élnek lényegesen többen

a városi népesség aránya 2001-ben 55,6%, ezzel jelentősen elmarad az országos átlagtól (64,1%), s a régiók között a legalacsonyabb értéket mutatja. a városlakók arányát tekintve a Dél-Dunántúl megyéi között számottevő különbségek vannak (Baranya 63,2%, Somogy 47,9%, Tolna 54,0%), de a kiegyenlítődés volt hosszabb távon a meghatározó tendencia a Dél-Dunántúl településhálózatának egyik sajátossága, nevezetesen, hogy magas az egy városra jutó megyei terület nagysága számottevő városhiányos térségekkel találkozhatunk a régióban a Dél-Dunántúl "átlagközsége" (711 fő) messze elmarad az országos átlagközségtől (1259 fő) Dél-Dunántúl a leginkább aprófalvas jellegű térség (Baranya megye) Pécs a maga 159 ezer fős népességével a regionális szerepkörű város Pécs a legnagyobb lélekszámú és funkcionálisan a legfejlettebb települése nem képes a régió kapcsolatainak a monopolizálására, regionális szinten a peremterületek már inkább Budapesthez vonzódnak

A Dél-Dunántúl belső térszerkezete a régió az ország legritkábban lakott térségei közé tartozik potenciális magterülettel rendelkezik a Pécs - Szekszárd - Kaposvár háromszög a háromszögön belül és közvetlen környezetében mintegy félmillió ember, a régió lakosságának körülbelül fele él Kép forrása: www.deldunantul.com

Baranya megyében Pécsnek nincs igazi "ellenpólusa". városainak együttes lakónépessége kb. 100 000 főt tett ki, tehát összességében elmarad Pécs lakosságszámától a megyén belül Pécs térszerkezeti pozíciója és települési presztízse meghatározó Kép forrása: www.deldunantul.com

Kaposvár fekvése a megyén belül excentrikus Somogy megye nem megyeszékhely városainak összlakossága ~100 ezer fő, tehát a városok együttes lakosságszáma erőteljesen meghaladta Kaposvárét a megye városai nagyságrendileg és funkcionálisan is kiegyenlítettebb struktúrát mutatnak egyes városok (mindenekelőtt Siófoké) települési presztízse mind a megyén belül, mind pedig országosan vetekszik Kaposváréval Kaposvár fekvése a megyén belül excentrikus Kép forrása: www.deldunantul.com

Tolna megye Szekszárdon kívüli városainak lakónépessége összességében (99 ezer fő) jelentősen meghaladja a megyeszékhelyét, s Szekszárd települési presztízse nem meghatározó az egész megye területére nézve Paks az atomerőmű miatt országos és nemzetközi ismertséggel és jelentőséggel bír, Dombóvár a megye nyugati területein egyfajta "ellenpólusként" jelenik meg - Tolna megye térszerkezetileg hármas-osztatú: a Duna-menti sáv jelenti a megye fő közlekedési, települési, gazdasági magterületét, a középső rész gazdaságilag gyenge, a Dombóvár-Tamási tengely gyengébben kevésbé fejlett Kép forrása: www.deldunantul.com

A településállomány nagyságrendi tagozódása a 10000 - 49999 lakossal rendelkező települések (13 db), a lakosság 23,5%-át adják funkcionálisan fejlett kisvárosok kiépült helyi infrastruktúra, a képzett munkaerő-állomány széleskörű beruházásokra kínál lehetőséget az 1000 - 1999 lakossal rendelkező települések száma 101, s ezeken a településeken él a régió lakosságának 14,2%-a alapkérdés az, hogy meg tudnak-e maradni ebben a nagyságrendben, vagy „lefele csúsznak” (sorsdöntő a mezőgazdaság szerepe) Pécs a maga nagyságrendjével (itt él a régió lakosságának 16,1%-a) egyedülálló a Dél-Dunántúl területén olyan kutató, szellemi és munkaerőbázissal rendelkezik, mely széleskörű fejlesztések lehetőségeit hordozza az 50 ezer főt meghaladó megyei jogú városban, Kaposváron él a régió lakosságának 6,9%-a alkalmas nagyobb mérető, esetleg nemzetközi kooperációra támaszkodó fejlesztések fogadására - az 5000 - 9999 lakossal rendelkező települések (8 db), melyekben a régió lakosságának 5,6%-a él, mind városi jogállásúak - a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetőségeivel és képességeivel rendelkeznek a nagyobb lélekszámú (2000 - 4999 fő) települések (48 db) a lakosság 14%-a számára jelentenek otthont, s közülük már több várossá alakult helyi erőforrások megléte  lehetőség az infrastruktúra, gazdasági tevékenység megjelenésére a régió településeinek nagyobb része (73,7%) a 999 fő alatti lakossal rendelkező kategóriába tartozik, s itt él a régió lakosságának 19,8%-a - elöregedő korstruktúra, csökkenő népességszám Adatok forrása:Területi Statisztikai Évkönyv 2001

- aprófalvas települések túlsúlya (elsősorban Baranya megyében) Összegzés - aprófalvas települések túlsúlya (elsősorban Baranya megyében) a lakosság legnagyobb része a 10 és 50 ezer fő közötti városokban él Pécs regionális központ kiemelkedik a településhálózatból Forrás: -www.deldunantul.com -Területi statisztikai évkönyv 2001. Budapest, KSH 2002