Az európai városrendszer Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

Urbanizációval kapcsolatos fogalmak Város, nagyváros, városi agglomeráció, városrégió Urbanizáció (városodás, városiasodás) Városnövekedés (szakaszai: agglomerálódás, szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció) Városhálózat – városhierarchia - városrendszer Városverseny: városok társadalmi-gazdasági fejlődése

Urbanizációval kapcsolatos fogalmak Urbs („város”) latin szóból ered Településhierarchiából kiemelkednek a városok Településtudomány az urbanisztika Urbanizáció: összetett fogalom Mennyiségileg: városodás (falu-város viszonyrendszerben) Minőségileg: városiasodás

Városhálózat, -hierarchia, -rendszer Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon): Városok rendszerének földrajzi leképeződése Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): Különböző városi szintek rendszerén alapul Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa): A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

Városodás tényezői A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint Településhálózat történelmi fejlődése Természetföldrajzi viszonyok

Városiasodás jellemzői Összetett, minőségi változások sorozatából álló folyamat (nehezebben mérhető) Városokra jellemző minőségi jegyek elterjednek a rurális terekben Város és falu közti különbségek elhalványulnak 1.: infrastruktúra (csatornázás, telefonellátás, víz- és gázszolgáltatás, szilárd burkolatú utak aránya) 2.: városi életmód és magatartásforma (kulturális, szabadidős, bevásárlási szokások) A fejlődő világban nagyobb a kontraszt a városiasodottságban (belső migráció a városok felé)

Definíciók harmonizálása ENSZ, 1978: „Agglomeráció egy olyan lakott terület, mely a közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet, ahol az épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb közellátási / intézményi / infrastrukturális területek, illetve egyéb, be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak.”

Hivatalos városi régiók az EU tagállamaiban Ország Hivatalos városi régiók Nem hivatalos városi régiók Belgium Városi régió (région urbaine) - Dánia Spanyolország Area metropolitana Franciaország Zone de peuplement industriel et urbain (ipari és városi funkciójú lakóterületek) Görögország Írország Standard metropolitan labour area Olaszország Sistemi locali del lavoro Luxemburg Région urbaine Hollandia Stedelijke agglomeratie Portugália Németország Stadtregion, Verdichtungsraum, Ordnungsraum, Agglomerationsraum Nagy-Britannia

Az európai nagyváros-hálózat térbeli jellemzői

A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága” Véletlenszerű Koncentrált ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2,149 L~1 L~0

Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-kategóriánként

Városodás jellemzői Városok/városlakók számát 4 tényező befolyásolja A város hivatalosan elfogadott definíciója (statisztikai városfogalom) Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint Településhálózat történelmi fejlődése Természetföldrajzi viszonyok

Legközelebbi város távolsága Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m0,5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5,8 millió km2 m=0,00009 város/km2, D=52,01 km Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin jA * sin jB + cos jA* cos jB * cos (lB-lA) Legközelebbi szomszéd index L = DX/D

A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében

Az európai városrendszer térbeli jellemzői A nagyvároshálózat „elrendeződésének „szabályossága” Szabályos Véletlenszerű Koncentrált ’50-es évek végén: legközelebbi szomszéd index (L) Lnégyszöges~2 Lhatszöges~2,149 L~1 L~0

Walter Christaller hatszöges rendszere

Legközelebbi város távolsága Elméleti átlagérték (Poisson eloszlás) D=1/(2*m0,5) Pontsűrűség m=n/T n=536, T=5,8 millió km2 m=0,00009 város/km2, D=52,01 km Valós átlagos várostávolság DX cos D = sin jA * sin jB + cos jA* cos jB * cos (lB-lA) Legközelebbi szomszéd index L = DX/D

A legközelebbi szomszéd index értékei a 100 ezer főnél népesebb európai városok egyes csoportjai esetében

Az európai városhierarchia

Fogalmak Városhálózat (Urbanisztkai Lexikon): Városok rendszerének földrajzi leképeződése Alapját a városok közötti kapcsolatok jelentik Városhierarchia (Ubanisztikai Lexikon): Különböző városi szintek rendszerén alapul Az egymással szomszédos szinten álló városok alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással Városrendszer (Tóth Z.: A településeink világa): A hierarchia elismerése mellett a horizontális kapcsolatokkal is számol

Magyarország városhierarchiája

Városhierarchia jellemzői Többdimenziós jelleg Nagyság, infrastrukturális helyzet, intézmények, események Hierarchia-szintek (pl. európai, országos és regionális funkciók) Városok funkcionális osztályozása (szakosodás) A népességszám és a városhierarchiában betöltött funkció közötti összefüggés Országos városhierarchiák („vízfej”-szerepek)

Walter Christaller hatszöges rendszere 1933, Központi helyek elmélete Dél-Németországban Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai Piaci elv (három központi hely vonzása érvényesül) minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki Közlekedési elv (két központi hely vonzása érvényesül) minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a központtal összeköti Közigazgatási elv (egy központi hely vonzása érvényesül) adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét K=3 K=4 K=7

Az európai országok városhierarchiájának eltérései Természeti környezet Domborzat (Alpok) Éghajlat (Skandinávia) Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés Piaci, közigazgatási elv

Európa néhány országának városhierarchiája