AZ OLIMPIAI MOZGALOM ÉS AZ ÚJKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK MEGSZÜLETÉSE Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008

Az első kísérletek az olimpiák felélesztésére Görögországban A vallási és a sportélet összefonódása, a keresztény ünnepeket sportversenyekkel kapcsolják össze 18.sz. görög szerzetes: „ …az ember még ma is megtalálhatja ennek a versenynek a nyomait Görögországban. 1794-ben, Szent György napján szülőföldem egyik falujában jártam. Ebéd után a falu egész népe a pályára vonult, hogy végigfussa a stadiont, meg hogy birkózzon…”

1791 Felhívás az olimpiai játékok újraélesztésére (Cephalonia) 1797 Regas Feraeos kísérletet tesz az olimpiai játékok rendezésére a Balkán keresztény emberei körében 1804-1814 A Ión-szigeteken szellemi versenyeket hirdetnek 1813 Olimpia topográfiai felmérése 1829 A török elleni függetlenségi harc győzelmének esztendejében Kalliroisz tanulmánya az antik versenyekről, a nemzeti öntudat újraébredését megcélozva. 1837 Az újraszerveződő Görög államban egyre fontosabbá válnak az antik hagyományok 1837 Ottó király elrendeli, hogy nyilvános sportversenyeket kell tartani 1859 Athénban Evangelisz Zappas támogatásával (40.000 drachma) olimpiai játékokat rendeznek

Evangelosz Zappas 1843 Az olimpiai játékok felújításának gondolata. 1856 Zappas egy új stadiont épít mely a játékok helyszínéül szolgál. 1858 Május 19 királyi rendeletet adnak ki az olimpiai játékok újraélesztése tárgyában. 1859 Az első Zappas olimpia megrendezése. „A modern Görögország alapjait az ókori Görögország elveinek és eszméinek kell képezniük, bármennyi legyen is ennek az ára”

A Zappas Olimpiák 1859-1889 1859 - Eelső olimpiai játékok Athén belvárosában. Az atlétikai küzdelmek csak kiegészítői az ipari és a mezőgazdasági versenyeknek. 1870 - Második olimpiai játékok megrendezés már a márvány- stadionban 31 atléta vesz részt a küzdelmekben. Professzionális bírók, jobb szervezés. 1875 - A harmadik olimpia a hosszas szervezés ellenére kevésbé sikeres. A Zappas stadionban nincs elég hely a közönségnek. 1888-9 - A negyedik és egyben utolsó olimpia ismét sikeresen zárul.

Kísérletek az olimpiai játékok felélesztésére külföldön 1800 F. Bogilaus a svédországi Salában olimpiai játékokat javasol 1832 olimpiai játékokat rendeznek kilenc versenyszámmal a grenoble-i Collége de Rondeau-ban 1834 Svédországban Ling tanítványai olimpiai játékokat tartanak 1852 Berlinben Olimpia régészeti feltárását szorgalmazzák 1875 A németek megkezdik Olümpia feltárását 1892 Coubertin beszéde az olimpia újraélesztéséről 1894 Határozat az olimpiai játékok újraélesztéséről

Pierre de Coubertin (1863-1937) Az olimpiai mozgalom megalapítója

értékek nevelő szerepe Az olimpiai értékek nevelő szerepe A test, és a szellem harmonikus fejlesztése a sport által Olimpiai nevelési központ létrehozása

Mi is az az olimpiai mozgalom, olimpizmus? Pierre de Couberten - modern olimpizmus OLIMPIZMUS ( életfilozófia, sport & kultúra, univerzális nevelés ) Az olimpizmus célja: A béke közvetítése a sport által, egy békésebb, szebb világ építése a fiatalság olimpiai szellemben való nevelésével - a szolidaritás, a fair-play és barátság szellemében.

OLIMPIZMUS ALAPELVEI   Olimpizmus életfilozófiaként a test, az akarat és a szellem képességeit, mint egységes egészet fogja össze és dicsőíti. Egyesítve a sportot a kultúrával és neveléssel az Olimpizmus olyan életforma kialakítására törekszik, amely a munkavégzés örömére, a példakép nevelési értékére és az egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletére alapszik. Az Olimpizmus célja, hogy a sportot az emberiség harmonikus fejlődésének a szolgálatába állítsa egy békés társadalom előmozdítása és az emberi méltóság megőrzése érdekében. A sport gyakorlása alapvető emberi jog. A diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája, amely valamely országra vagy valamely személyre irányul, faji, vallási, politikai, nemiség, vagy bármely forma alapján az Olimpiai Mozgalommal nem egyeztethető össze.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulása 1894

A Magyar Olimpiai Bizottság története 1895. december 19-én létrejött a Magyar Olimpiai Bizottság, mely a második legidősebb hazai társadalmi egyesület. A Francia, a Görög, az Amerikai, a Német és az Ausztrál Olimpiai Bizottság után hatodiknak alakult meg.

Márványstadion épül az olimpiára Már az ie. VIII. században földstadion áll ezen a területen 131-ben márványstadion épül itt A középkorban lerombolják 1895 Georg Averof olimpiai stadiont építtet az első újkori olimpiai játékok megrendezésére !

Az első újkori olimpiai játékok 1896 Athén A görög népviseletű fiatal nő győzelmi koszorút tart. Összekötő híd az antik játékok és újkori között

Az első olimpiai aranyérem Előoldalán Zeusz arcmása a győzelem istennőjével, Nikével a hátoldalon pedig az Akropolisz látható

I. György görög király megnyitja az első olimpiai játékokat I. György görög király megnyitja az első olimpiai játékokat. Először zendül fel az olimpiai Himnusz 1896 március 25

1896 március 25 A megnyitó-ünnepséget követően a 100 és 800 méteres futás előfutamaira kerül sor.

Az első olimpiai bajnok James Conolly (USA) a hármasugrás győztese.

Az amerikai Robert Garrett lett az első diszkoszvetésben az 1896-os athéni olimpián

legnépszerűbb sportág Súlylökés az egyik legnépszerűbb sportág A Görög Miltiadisz második honfitársa Jorgosz Papasziderisz mögött

Vívóversenyek a Zappas stadionban

Tornászok az olimpián lóugrás lólengés korlát gyűrű nyújtó csapat egyéni

A kerékpárosok és a futók maratoni versenye

Szpiridon Luisz a maratoni futás győztese.

A magyar delegáció.

A „magyar delfin” Hajós Alfréd Hajós Alfréd az első újkori olimpiai játékok kétszeres olimpiai bajnoka 100 és 1200 méteren

A világkiállítás árnyékában 1900 Párizs A világkiállítás árnyékában

„Tizenegytusázó” tornászok Lövészversenyek arzenálja PÁRIZS 1900. május 14- október 28 24 nemzet 997 résztvevő 11 női sportoló 19 sportág 95 versenyszám Krikett Krokett Golf Póló Rögbi „Tizenegytusázó” tornászok Lövészversenyek arzenálja Első ízben vízilabda

A „zűrzavarok olimpiája” Az atlétikai versenyek botrányai… Hölgyek az olimpián. Víz alatti és akadályúszás a Marne folyón. Minden idők legfiatalabb olimpiai bajnoka.

Az olimpia sztárja Ray Ewry a „gumiember” Helyből magasugrás 165,5cm

Az olimpia sztárja Ray Ewry a „gumiember” Helyből magasugrás 165,5cm Helyből távolugrás 321cm Helyből hármasugrás 1058cm

Bauer Rudolf Diszkoszvetés 36,04m Halmai Zoltán 2. 200m 2. 400m 3.1000m

34 lövészversenyt rendeznek, amelyből később csak 11-et ismernek el.

1904 ST. LOUIS Olimpia a világkiállítás árnyékában. Faji megkülönböztetés a játékokon.

1904 St. Louis július 1- október 23 651 versenyző 8 hölgy 9 sportág 73 versenyszám

Négy magyar az olimpián Halmai Zoltán úszósikerei A maratoni futás győztese Tomas Hicks

1906 Athén nem hivatalos olimpia Az olimpiai mozgalom és az első újkori olimpia 10 éves évfordulójának megünneplésére 1906-ban Athén Olimpiai játékokat rendez. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadja el hivatalos olimpiaként az Athéni játékokat . Húsz ország 884 sportolója vesz részt a „nem hivatalos” Olimpián.

1908 London IV. újkori olimpia 1908 április 27-október 31 Minden idők leghosszabb olimpiája. Olimpia a világkiállítás szolgálatában.

Nem a győzelem, a részvétel a fontos, mint az életben sem a győzelem, hanem a küzdés maga.

1908 London 22 ország 2008 résztvevő 36 nő 22 sportág 110 versenyszám

Dorondo Pietri Dr. Fuchs Jenő A legidősebb olimpiai bajnok Weis Richárd

Dorondo Pietri

Mintaszerű olimpiai játékokat rendeznek a svéd fővárosban 1912 Stockholm Mintaszerű olimpiai játékokat rendeznek a svéd fővárosban 28 ország 2407 versenyző 57 hölgy 15 sportág 107 versenyszám

Az első alkalommal használnak elektromos időmérő berendezést és itt alkalmaznak első ízben célfotót. Első alkalommal vesznek részt versenyzők mind az öt kontinensről.

Az úszás hölgyek számára is engedélyezett. Az első alkalommal rendezik meg az irodalmi és művészeti versenyeket, ahol Coubertin báró aranyérmet nyer az „Óda a sporthoz” című művével.

Jim Thorpe „a világ legnagyobb atlétája” ‘V. Gusztáv svéd király’ Jim Thorpe az Oklahomai indián, olimpiai bajnok ötpróbában és tízpróbában. Szülővárosa felveszi nevét, így az egyetlen város a világon, melyet olimpiai bajnokról neveztek el. Az olimpia után egy évvel visszaeszik az érmet a „bronzembertől” . Amatőrök és profik, a NOB példát statuál . Jim Thorpe (USA)

Szülővárosa felveszi nevét, így az egyetlen város a világon, melyet olimpiai bajnokról neveztek el. Az olimpia után egy évvel visszaeszik az érmet a „bronzembertől” . Amatőrök és profik, a NOB példát statuál .

Az olimpiai zászló mint jelkép 1914 Az olimpiai zászló mint jelkép 1916 Berlin (elmarad)

Felhasznált irodalom: Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon (1896 – 2002) Helikon Kiadó, 2003. Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988. Takács Ferenc: Olimpiák – Press Publikca, 2004. Takács Ferenc: A modern olimpiai játékok – Útmutató kiadó, 2004. http://www.greekembassy.org/Embassy/Content/en/Article.aspx?office=3&folder=199&article=13171 http://www.olimpiak.hu http://hu.wikipedia.org/ www.pekingszurkoloiklub.hu http://www.mob.hu/ http://www.olympic.org/ http://www.olympic.org/uk/passion/museum/home_uk.asp www.olimpia.lap.hu http://www.mob.hu/engine.aspx?page=MOB_bajnokaink_olimpiai http://www.mob.hu/engine.aspx?page=historia