Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből

Az előadások a következő témára: "Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből"— Előadás másolata:

1 Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből
Budapest, március 22.

2 Zsidó sportdiplomaták, mecénások
Dr. Szikora Katalin ny. egyetemi docens TF Társadalomtudományi tanszék

3 Az „úttörő személyiségek”
Sportdiplomaták: Kemény Ferenc, Mező Ferenc, NOB tagok Sportvezetők, nemzetközi sportszövetségi tisztségviselők: Fischer Mór, Donáth Leó, Brüll Alfréd Sportmecénások: Goldberger Leó, Aschner Lipót, Weiss Manfréd

4 Kemény Ferenc (1860–1944)

5 Pierre de Coubertin (1873–1937)

6 A NOB tagok Athénben, az első újkori olimpián, 1896

7 A magyar delegáció St. Louisban, 1904

8 Eger városa ápolja Kemény Ferenc emlékét

9 Kemény Ferenc szobra a TF-en és Egerben

10 Emléktábla lakóházán, a Margit körúton
Mező Ferenc, „a szellem bajnoka”

11

12

13 Fischer Mór, a labdarúgó
sportdiplomata (1875–1945)

14 FIFA kongresszus Budapesten, 1930
Fischer Mór sportszakíróként is ismert volt

15 Donáth Leó, az irodalmár sportdiplomata
Alapítva:1925

16 International Wrestling Federation Presidents
Brüll Alfréd (1876–1944) International Wrestling Federation Presidents Einar Raberg, Sweden, Alfred Brull, Hungary, Viktor Smeds, Finland, Roger Coulon, France, Milan Ercegan, Yugoslavia, Raphael Martinetti, Switzerland, Nenad Lalovic, Serbia, 2013-

17 hazai tisztségei

18 A trianoni békeszerződés „testnevelés és sportéletet” befolyásoló paragrafusai (1920. június 4.)
Katonai rendelkezések I. FEJEZET Általános rendelkezések      102. Cikk. A jelen Szerződés életbelépését követő három hónapon belül Magyarország katonai erőit az alább megszabott mértékig le kell szerelni.   103. Cikk. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni. II. FEJEZET A magyar hadsereg létszáma és tagozása      104. Cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a főt, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is.

19 A törvénycikk legfontosabb paragrafusai:
Minden iskolatípusban kötelező a testnevelés 18 éves korig Minden 21. életévét be nem töltött - iskolába nem járó - magyar állampolgárságú férfinak heti 1 alkalommal testnevelési foglalkozáson kell részt vennie („levente törvény”, oktatók a leszerelt katonatisztek) 3. Minden 1000 főnél több dolgozót foglalkoztató intézménynek sportpályát kell létesítenie 4. Az állam feladata a Testnevelési Főiskola és a Nemzeti Stadion létrehozása (A törvény végrehajtási utasításának kiadása 1924-ben Klebelsberg Kuno, a „sportminiszter” nevéhez fűződött) Ami megvalósult: TF 1925, Nemzeti Sportuszoda, 1930 Hajós Alfréd tervei alapján és a Nemzeti Sportcsarnok 1942-ben, ami nem a Nemzeti Stadion

20 Karafiáth Jenő (1883–1952) A testnevelési törvény kezdeményezője, az OTT elnöke Klebelsberg Kuno (1875–1932) között kultuszminiszter

21 Goldberger Leó (1878–1945), Óbuda és Kelenföld mecénása
a Goldberger gyárak

22

23 Aschner Lipót (1872–1952), Újpest mecénása

24

25 Az UTE stadion, Hajós Alfréd
tervei alapján korszerűsítették 1922-ben

26 Weiss Manfréd, (1857–1922), Csepel mecénása

27

28

29 a csepeli sportlétesítmények

30

31 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

32 Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből
Budapest, március 22.