Hilary Putnam: Time & Phisical Geometry Körtvélyesi László
Feltevések, kikötések Street's man view (1) Minden ami létezik most, az valóságos, és semmi más nem az. (All (and only) things that exist now are real.) A jövőbeliek nem valóságosak (még nem is léteznek) A múltbeliek nem valóságosak (bár azok voltak) Kikötések a fentiek értelmében: i.Én most valóságos vagyok.Én most valóságos vagyok. ii.Van még rajtam kívül megfigyelő, sőt képes relatívan mozogni hozzám képest.Van még rajtam kívül megfigyelő, sőt képes relatívan mozogni hozzám képest. iii.Nincs kitüntetett megfigyelő. (Én most és Te most R reláció)Nincs kitüntetett megfigyelő. (Én most és Te most R reláció)
III. előfeltétel Nincs kitüntetett megfigyelő. (Én most és Te most R reláció ) Igeidő nélküli tárgyakról van szó, kivéve Én most, Te most R relációnak behatároltnak, függetlennek kell lennie a vonatkoztatási rendszertől (egyidejűség in classical physics) Definiálható időbeliség nélkül (timeless) Nem függhet semmilyen véletlentől (accidenstől) Azok a dolgok amik R relációban állnak Én most -tal valóságosak. (és csak azok) R = egyidejűség, és (I) igaz, akkor R tranzitív
Négy dimenzióban Elfogadjuk a speciális relativitás elméletet Gondolatkísérlet: Én most és Te most azonos helyen tartózkodunk, de relatív sebességünk nagy:
Koordinátarendszerek R relációt egyidejű-a-megfigyelő-vonatkoztatási- rendszerében-nek vegyük. Így az, hogy mi a valóságos, koordináta rendszerhez kötjük. De iii. miatt a Te vonatkoztatási rendszered valós eseményeit hívhatom valósnak. Ellenben a jövőbeli dolgok nem állnak velem R relációban (Én most -tal) -> inkonzisztens a iii. Képtelenek vagyunk az R relációt egyidejű-az-én- vonatkoztatásirendszeremben-nek venni, anélkül, hogy megsértsük „Nincs kitüntetett megfigyelő” feltevésünket.
Egyidejűség tranzitív? A „nincs kitüntetett megfigyelő” feltevés elvárja, hogy az R tranzitív legyen. Ha a saját vonatkoztatási- rendszeremhez kötöm, akkor ütközik iii. előf. azaz (1)-gyel És még tranzitív sem lesz, mivel Te most egyidejű Én most, X esemény egyidejű Te most, Én most nem feltétlenül egyidejű X esemény.
Jövőbeli dolgok vs. Tranzitív R A iii.-hez tranzitív R-kell módosítsuk (1)-et (2) Minden dolog, ami most létezik, valóságos. Ha R eleget tesz (2)-nek... Minden ami most létezik összhangban az énvonatkoztatási-rendszeremmel, valóságos Te most itt és most létezel, R relációban állunk X esemény a jövőben R relációban veled, én R relációban veled, X R relációban velem....akkor a jövőbeli dolgoknak valóságosnak kell lenniük
Csillagok háborúja VII. - közjáték Arisztotelész indeterministának tartjuk Úgy gondolta „Az A-k nyerik majd meg az ütközetet.” mondatnak nincs igazságtartalma. Igaz (true) és hamis (false) idő nélküli állítások. Ez egy utca embere (1) szemlélet Van egy nagy különbség viszont a múlt és a jövő eseményei között. A múlt determinált. A relativitás elmélet igaz, akkor Ariszt. téved
Putnam visszavág Ha az X eseményes példát vesszük, akkor, van olyan esemény ami Neked múlt, Nekem meg jövő, neked determinált nekem indeterminált. Mindkettőnknek nem lehet igaza Kitérő „Igaz” állíthatóságáról: (Minden kontingens állítás Sre és minden megfigyelő Ora (IgazSOnak vagy HamisSOnak) akkor és csak akkor ha S egy olyan esemény ami O alsó fénykúpjában van.) Hacsak nincs egy kitüntetett megfigyelő Tegyük fel Arisztotelésznek igaza van.
Arisztotelész visszatér Abszolút jövő: ha P i eseménynek nincs igazságértéke (P 1, P 2..., P n predikátumok) Abszolút jelen: ha nem Absz. Jövő, ha minden esemény abszolút jövő volt. Abszolút Egyidejűség, akkor és csak akkor, ha van olyan idő, mikor két esemény, mindegyik megfigyelőnek Abszolút jelenben van.
Arisztotelész nézőpontja az abszolút múltbeliség és jövőbeliségen alapul, ahogy Newtoné is. Kontingens jövőnek nincs igazságértéke, hiszen még a jelenidejű kijelentéseknek sincs (ha azok okozója a fénykúpról kivülről jön). Csak az én múltam van összhangban azzal, amit minden megfigyelő determinált. (a jövőm minden koordinátát+enyémet nézve kontingens.) Mégis van kitüntetett megfigyelő? Oscar este...
„a döntést már meghoztad...” Ha iii és (2) igaz, akkor bár a jövőbeli események még nem léteznek, valóságosak. (ahogy a múltbeliek is). Ha nem fogadom el, akkor fel kell adnom a Lorentz- invariáns relációkat. Az abszolút gondolkodás miatt külonben xRy xvonatkoztatásirendszer nem azonos xRy yvonatkoztatásirend.. Az iii.-nek előfeltétele a Lorentz invariáns, ha van elég megfigyelő. (Tranzitív zárt relációk) Van elég megfigyelő, miért ne lehetne?
„...hogy megértsd a döntésed okát” A jövőről tett kontingens állításoknak van igazságértékük (already). Az idő nélküli létezés tökéletesen jól definiálható. Ezt akkor már el kellett fogadnunk, mikor (1)-ről (2)-re váltottunk. Fizika megoldotta a filozófia problémát Problémák azért vannak: visszafordíthatatlan folyamatok, létezés és nem létezés stb.