Laudan: A tudomány áltudománya Lehetséges-e szociológiailag megmagyarázni, hogy a tudósok miért fogadják el a vélekedéseiket a világról? -> Bloor állítása szerint csak az a megközelítés lehet 'tudományos', amely megfelel a négy tézisnek -> oksági tézis -> pártatlanság tézise -> szimmetrikus tézis -> reflexivitás tézise

de! van-e bármi alapunk azt gondolni, hogy az uralkodó tudományos gyakorlat igazolja ezeket? -> az is kérdés, hogy a tudományok rendelkeznek-e olyan speciális módszertani elvekkel + ismeretelméleti jegyekkel, melyek elkülönítenék őket a megismerés más formáitól -> de az biztos, hogy ezt bizonyítani még senkinek nem sikerült -> Bloor mégis úgy tesz, mintha ennek a megkülönböztetésnek a birtokában volna

Oksági tézis Nem igaz az, hogy minden tudományos tudás oksági (pl. statisztikus mechanika, klasszikus kinematika) de viszont a nem-tudományos tudás több ága oksági (pl. metafizika, teológia) -> csak a neokantiánusok elégedhetnek meg Bloor álláspontjával

Pártatlansági tézis -> egyrészt egyetlenegy tudományban sem fordul elő -> másrészt felesleges is: ugyanis következménye az oksági tézisnek Reflexivitás tézise -> szintén az elsőből következik, ugyanúgy redundáns -> de homályos eleve, hogy ez miért kéne a tudományokra vonatkoztatott erős program része legyen

Szimmetria tézise ez az elv egyenesen ellentétes a természettudományok irányadó eseteivel -> szimmetria-elv: ugyanazokra az oksági mechanizmusokra kell hivatkoznunk a vélekedések minden esetének magyarázatakor, legyenek azok akár igazak/hamisak, racionálisak/irracionálisak, sikeresek/sikertelenek

mélységes paradoxon abban, hogy tudományosan fogunk neki a tudomány fő vonásainak megállapításához -> ha nem tudjuk megmondani milyen kognitív vonások különböztetik meg a tudományokat minden mástól,akkor hogyan kísérelhetnénk meg követni őket? -> megalapozatlan az erős program tudományosságra vonatkozó igénye

Szimmetria tézisének további felosztása -> episztemikus szimmetria: az igaz és a hamis vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk -> racionális szimmetria: a racionális és az irracionális vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk -> pragmatikus szimmetria: a sikeres és sikertelen vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk -> bármilyen oksági mechanizmus bizonyul hasznosnak a vélekedések megmagyarázásában, anélkül kell felhasználnunk, hogy hivatkoznánk a megmagyarázandó vélekedések episztemikus, racionalitási vagy pragmatikus státuszára

Episztemikus szimmetria -> Bloornak igaza van abban, hogy a vélekedések igazságértéke magyarázatuk szempontjából irreleváns -> soha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tudjuk egy elmélet igaz -> elmélet igazságának tudása radikálisan transzcendens

Racionális szimmetria -> szerény modell alkalmazása racionalitásra: cselekvő rendelkezik célokkal, vélekedésekkel, és érvelési folyamaton keresztül képes mérlegelni, hogy ezek milyen cselekvéshez vezetnek + fel kell tudnia hoznia indokokat döntései mellett, megmutatva, hogy azok megelőzték a döntést indokok vélekedések okaiként működnek itt ! -> ez egy ellentéten nyugszik: érvelés és reflexió útján létrejött vélekedés vs. indokolatlan vélekedések -> ez alapján különbözőfélőképpen kell magyarázni is őket -> szimmetria tézis épp ezt tagadja -> ezáltal azt állítja, hogy az érvelési, indoklási folyamatok nem rendelkeznek oksági erővel a vélekedések keletkezésében => abszurd állítás

Lakatos 'racionális rekonstrukció' modellje -> normatív elmélet, arra van figyelemmel, hogy a tudósnak mit kellett volna tennie,gondolnia,stb. -> onnan tudható, hogy egy tudós racionálisan járt el, hogy viselkedése mennyire közelíti meg a modell előrejelzéseit

Másik félreértés: Bloor szerint a tudásszociológia csak akkor beszélhet racionalitásról, ha elfogadja a szimmetria tézisét de! -> 'racionálisnak' a 'társadalmi' alá való rendelése nem teszi szükségessé a szimmetria tézisben rejlő monisztikus redukcionizmust Laudan: elképzelhető racionális vélekedések egy olyan szociologikus megközelítése, amely nem alapul a racionális és irracionális vélekedések teljes oksági egyneműségén ->ma még csak az 'indokok' józan észből fakadó fogalmi kerete van -> hosszabb távon helyénvaló a racionális vélekedés szociológiai modelljébe vetett hit

Ellentmondásosnak tűnhet, hogy az episztemikus tézist elfogadja, a szimmetria tézist pedig nem ->különbség:releváns értékelő paraméter hozzáférhetőségében -> az az állítás, hogy igaz és hamis elméleti vélekedéseknek ugyanolyan vagy különböző fajta okaik vannak, radikálisan ellenőrizhetetlen

Pragmatikus szimmetria -> Bloor álláspontja (jelek szerint): egy vélekedés pragmatikus sikere/kudarca fenntartásának szempontjából okságilag irreleváns -> nagyon bizarr nézet: eszerint nem számít, hogy egy elmélet jól működik-e a magyarázat és előrejelzés területén, semmiféle hatása nincs a sorsáról adott magyarázatunkra nézve

A ”szociológiai fordulat” állítólagos elsőbbsége részleges leírás hibája:az az állítás, hogy mivel a tudomány társadalmi jelenség, ezért a szociológia kell hogy foglalkozzon vele -> ilyen erővel lehetne korlátozni csak a pszichológiára is aluldetermináltságra hivatkozó érv: valamennyi elméleti vélekedésnek kellm hogy legyen társadalmi összetevője, mivel a tények önmagukban nem adnak kizárólagos támogatást