Tudományos magyarázat

Menet Példák A Deduktív Nomologikus magyarázat A magyarázat logikai szerkezete, Adekvátsági kritériumok, Magyarázat és előrejelzés Természeti törvény Az Induktív Statisztikus magyarázat A Statisztikus Relavancia magyarázat

Higanyos hőmérő Forró folyadékba mártott higanyos hőmérő higanyszála először leesik, és csak egy kis idő elteltével kúszik föl. Miért? Válasz (magyarázat): először az üveg melegszik üveg rossz hővezető üveg meleg – higany hideg egy kis ideig üveg kitágul higanyszál leesik amíg föl nem melegszik

Sör (cola) Mélyhűtőbe tett és ott felejtett sörösüveg/doboz (cola) eltörik/kipukkad Miért? Magyarázat: A víz térfogata megnő, ha megfagy a térfogatnövekedéssel megnő az üvegben/dobozban a nyomás A nyomásnövekedést az üveg/doboz nem bírja elviselni és eltörik/kipukkad

Piruettező Kezdetben lassan forgó piruettező forgása folgyorsul, ha karjait behúzza Miért? Magyarázat: A piruettező olyan mechanikai rendszer melynek impulzusmomentuma M megmarad (közelítés) M=To T=tehetetlenségi nyomaték, o=szögsebesség Ha a piruettező behúzza a karját, tehetetlenségi nyomatéka lecsökken, ezért szögsebességének meg kell nőnie

Lufi a He a

Lufi a repülőn Ezt várjuk: a

Lufi a repülőn Ezt tapasztaljuk: a Miért?

Lufi magyarázat g Nem tudjuk ! Föld Állunk egy liftben a Földön Hogyan tudjuk eldönteni, hogy melyik az eset, ha az ablaktalan liftben vagyunk ? Nem tudjuk ! Ekvivalencia elve Einstein Nincs Föld alattunk, de g gyorsulással húzzák a liftet Föld

A lufi a gyorsulás irányába mozdul el Lufi magyarázat folyt. g Állunk egy liftben a Földön Ekvivalencia elve OK, értjük A lufi a gyorsulás irányába mozdul el Nincs Föld alattunk, de g gyorsulással húzzák a liftet Föld

A lufi a repülőn szintén a gyorsulás irányába mozdul el OK, értjük a

A példabeli magyarázatok közös vonásai Egy miért kérdésre keressük a választ A válasz bizonyos föltételek és bizonyos törvények megnevezése melyekből a jelenség logikailag következik

Nem minden miért kérdés magyarázat igénylő kérdés: pl. Mért él a pór? – A gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. – Milljók egy miatt. Ó Romeo, mért vagy te Romeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, s ha nem teszed meg, esküdj édesemmé És nem leszek Capulet én se többé

A deduktív nomologikus (D-N) magyarázat Magyarázandó (explanandum) – állítás Magyarázók (explanans) -- állítások: törvényi ill. előfeltételeket kimondó Magyarázat: az explanandum egy olyan logikailag érvényes következtetés (dedukció) konklúziója melynek premisszái a magyarázók

A deduktív nomológikus magyarázat sémája: dedukció F1,F2,... Fk Előfeltételek T1,T2,...Tn Törvények explanans E Magyarázandó explanandum

A magyarázat elfogadhatóságának feltételei A magyarázandó a magyarázók logikai következménye (érvényes dedukció) A magyarázók törvényi kijelentéseket nem-redundáns módon tartalmaznak A magyarázóknak empírikus tartalommal kell rendelkezni A magyarázóknak igaz mondatoknak kell lenniük

Magyarázat-predikció szimmetria tézis Ha valamit deduktív-nomologikus magyarázattal magyarázni lehet, akkor előrejelezni is lehet(ett volna) Az előrejelzés lehetősége adja a D-N magyarázat értékét és erejét Nem minden, a mindennapi életben magyarázatnak tartott „magyarázat” ilyen

Kitérő: milyen állítások a természeti törvényeket kimondó állítások ? Univerzálisak, de nem minden univerzális állítás fejez ki természeti törvényt pl. A hűtőszekrényben a t pillanatban minden alma sárga de A hűtőszekrényben lévő minden jégkocka hőmérséklete tíz fok alatti törvényinek tűnik

Különbségek kontrafaktuálisok nem igaz igaz Ha ez az alma a t időben a hűtőben lenne, sárga lenne Ha ez a jégkocka a hűtőben lenne, tiz fok alatti hőmérsékletű lenne kontrafaktuálisok nem igaz igaz

Különbségek Nem lehetséges nem-sárga alma ebben a hűtőben Nem lehet tíz foknál magasabb hőmérsékletű jég a hűtőben Modális állítások nem igaz igaz

Különbségek Nem lehetséges nem-sárga alma ebben a hűtőben Nincs olyan törvény ambiből következik Nem lehet tíz foknál magasabb hőmérsékletű jég a hűtőben Következik a A víz nulla fokon fagy (1 at nyomáson) törvényből

Ellenpéldák a D-N magyarázatra A D-N kritériumok nem elégséges feltételek Zászlórúd és árnyéka ok magyaráz okozatot, nem fordítva Napfogyatkozás magyarázó megelőzi időben a magyarázandót Férfi anti-baby tablettát szed irrelevancia Barométer esése és vihar közös ok magyarázza mindkettöt

Induktív-statisztikus magyarázat Magyarázandó: X influenzás Magyarázat: Ha valaki influenzások társaságában tölt el t időt, akkor r (nagy) valószínűséggel influenzás lesz X influenzások társaságában töltött t időt r X influenzás Eltérés a D-N magyarázattól: a konklúzió nem szükségszerű logikailag

Az induktív-statisztikus magyarázat egy problémája: Az I-S magyarázat nem-egyértelműsége Ha valaki influenza védőoltást kap, akkor r (nagy) valószínűséggel nem lesz influenzás X influenza védőoltást kapott r X nem influenzás Probléma: X egyszerre kielégítheti a két induktív következtetés feltételeit A két konklúzió pedig ellentmond Hempel: egy I-S magyarázat csak akkor elfogadható, ha minden releváns információ birtokában vagyunk

Az I-S magyarázat nem-egyértelműsége Ha valaki influenzások társaságában tölt el t időt, akkor r (nagy) valószínűséggel influenzás lesz X influenzások társaságában töltött t időt X influenzás Ha valaki influenza védőoltást kap, akkor r (nagy) valószínűséggel nem lesz influenzás X influenza védőoltást kapott X nem influenzás Probléma: X egyszerre kielégítheti a két induktív következtetés feltételeit A két konklúzió pedig ellentmond

Statisztikus Relavancia magyarázat Példa: Magyarázandó: X gyorsan kiheverte a nátháját Magyarázat: Nagy adag C vitamin szedése gyorsítja a nátha múlását X nagy adag C vitamint szedett X náthája gyorsan elmúlt Csak akkor elfogadható, ha a C vitamin szedés statisztikailag releváns p(nátha múlás sebessége|C vit.) > p(nátha múlás sebessége|nem C vit.) Korrelációk: p(A&C)>p(A)p(C) P(A|nem C)<p(A)p(nem C)

Probléma: Statisztikus korrelációk jelenlétéből általában nem következik oksági viszony a korrelált események között Mikor következik? Mély és nehéz kérdés mert Probléma: a korrelációnak lehet egy harmadik tényező (közös ok) az oka (ld. barométer esés – vihar = > korreláció légnyomás változás = közös ok)

Magyarázat típusok (Hempel-Oppenheim, 1948) magyarázandó törvény Egyedi tények Általános szabály Univerzális D-N ? Statisztikus I-S D-S

Történeti megjegyzések A magyarázat szisztematikus elemzését Hempel és Oppenheim adták: Hempel-Oppenheim: Studies in the logic of explanation Philosophy of Science, vol. 15 (1948) 135-175 D-N Hempel: Deductive-nomological vs. statistical explanation Minnesota Studies in the Philosphy of Science vol. 3., H. Feigl, G. Maxwell (eds.) (1962) I-S