Fizika 1. Alapvető ismeretek Alapvető ismeretek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

II. Fejezet A testek mozgása
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Elektromos mező jellemzése
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
MOZGÁSÁLLAPOT-VÁLTOZÁS TEHETETLENSÉG,
Mozgások I Newton - törvényei
MUNKA, ENERGIA.
Mértékegységek Átváltások.
Fizikai mennyiségek.
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
A mozgások leírásával foglalkozik a mozgás okának keresése nélkül
A test tömege.
Dr. Angyal István Hidrodinamika Rendszerek T.
ALAPVETŐ MÉRÉSEK.
A villamos és a mágneses tér
Newton törvényei.
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
Fizikai mennyiségek.
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
BEVEZETŐ A FIZIKA TÁRGYA
Az átlagos kémiai (ill. , mol-ekvivalens) atom-, ill
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
Áramköri alaptörvények
Hőtan.
Ismétlő kérdések 1. Mennyi helyzeti energiát veszít a húgod, ha leejted őt valahonnan? Hegedül-e közben? 2. Számold ki az Einstein tétel segítségével a.
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
1. előadás Általános információk A fizika tárgya Az SI mértékrendszerről Vonatkoztatási és koordináta rendszerek Az anyagi pont kinematikája.
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mágneses mező jellemzése
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
ÁRAMLÓ FOLYADÉKOK EGYENSÚLYA
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Kör és forgó mozgás.
TÉMAZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÁS
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Legfontosabb erő-fajták
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Egyenes vonalú mozgások
2. előadás.
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Newton gravitációs törvényének és Coulomb törvényének az összehasonlítása. Sípos Dániel 11.C 2009.
A legismertebb erőfajták
A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:
A sűrűség.
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Villamosságtan 1. rész Induktiv úton a Maxwell egyenletekig
PPKE-ITK I.Házi Feladat Megoldásai Matyi Gábor Október 9.
Energia, munka, teljesítmény
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Fizika Dr. Beszeda Imre jegyzete alapján.
A mértékegységet James Prescott Joule angol fizikus tiszteletére nevezték el. A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek.
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Az SI mértékrendszer.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Fizikai kémia I. a 13. GL osztály részére 2016/2017
Előadás másolata:

Fizika 1. Alapvető ismeretek Alapvető ismeretek

Definíciók Pontszerű test: olyan test, amelynek kiterjedése nincs, tömege viszont van. Hely, helyvektor: a pontszerű test helyét a háromdimenziós térben három adattal kell megadnunk. A derékszögű (Descartes) koordinátarendszerben a három adat a három koordináta. A helyvektor a koordinátarendszer kezdőpontjából a pontszerű testhez mutató vektor. Alapvető ismeretek

Definíciók Skaláris mennyiség: olyan mennyiség, amelynek iránya nincs, csak nagysága (például tömeg, töltés, munka, energia, stb.). Egy számadattal, a nagyságával megadható. Vektormennyiség: olyan mennyiség, amelynek nagysága és iránya egyaránt van (elmozdulás, sebesség, gyorsulás, elektromos térerősség, mágneses indukció, stb.). Megadható koordinátáival: Komponenseivel: Alapvető ismeretek

Pálya x y Pálya: az a görbe, amit a test (vagy a testhez húzott helyvektor) a mozgás során kirajzol. Alapvető ismeretek

Út Út: a pálya két adott pontja közti ív hossza. Skaláris mennyiség! y x y Út: a pálya két adott pontja közti ív hossza. Skaláris mennyiség! Alapvető ismeretek

Elmozdulás x y Elmozdulás: az út kezdőpontjából a végpontba húzott vektor. Vektoriális mennyiség! Alapvető ismeretek

Sebesség Átlagsebesség: az út és az idő hányadosa. s Ds Dt t Alapvető ismeretek

Sebesség Pillanatnyi sebesség: az út idő szerinti deriváltja. s t Alapvető ismeretek

Változó mozgás Ha a sebesség nem állandó, akkor változó mozgásról beszélünk. A sebesség változásának jellemzője a gyorsulás. A gyorsulás definíciója: Változhat a sebesség nagysága és iránya egyaránt, mindegyik esetben gyorsulás lép fel. Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Alapmennyiségek és mértékegységeik Hosszúság: jele l, mértékegysége a méter, (m) 1 méter a 86-os tömegszámú kripton izotóp elektronszerkezetében a 2p10 és 5d5 energiaszintek közötti elektronátmenetnek megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,63-szorosa. (Közelítőleg ennyi a Föld délkörének negyvenmilliomod része.) Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Alapmennyiségek és mértékegységeik Idő: jele t, mértékegysége a másodperc, (s) 1 másodperc az alapállapotú 133-as tömegszámú céziumatom két hiperfinom energiaszintje közötti elektronátmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. (Közelítőleg ennyi egy nap 86 400-ad része.) Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Alapmennyiségek és mértékegységeik Tömeg: jele m, mértékegysége a kilogramm, (kg) 1 kilogramm az 1989-ben Párizsban megtartott Első Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet által a tömeg nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi hivatalban, Sevres-ben őrzött platina-iridium henger tömege. (Ennyi 1 dm3 vegytiszta víz tömege 4 °C-on, azaz 277 kelvinen.) Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Alapmennyiségek és mértékegységeik Termodinamikai hőmérséklet: jele T, mértékegysége a kelvin, (K) 1 kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa. Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Alapmennyiségek és mértékegységeik Anyagmennyiség: jele n, mértékegysége a mól, (mol) 1 mól annak az anyagi rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi elemi részecskét tartalmaz, mint ahány atom van a 12-es tömegszámú szénatom 0,012 kilogrammjában (azaz 6,022 52 · 1023 db-ot). Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Alapmennyiségek és mértékegységeik Fényerősség: jele Iv, mértékegysége a candela, (cd) 1 kandela a sugárzó fekete test 1/60 000 négyzetméternyi felületének fényerőssége a felületre merőleges irányban, a platina dermedési hőmérsékletén (azaz 2042 kelvinen), 101 325 pascal nyomáson. (Körülbelül ennyi egy viaszgyertya fényerőssége.) Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Alapmennyiségek és mértékegységeik Elektromos áramerősség: jele I, mértékegysége az amper, (A) 1 amper annak az állandó áramnak az erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny körkeresztmetszetű, vákuumban egymástól 1 m távolságban lévő vezetékben áramolva e két vezető között méterenként 2·10-9 newton erőt hoz létre. Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Kiegészítő mennyiségek és mértékegységeik Síkszög: mértékegysége a radián, (rad) 1 radián a kör sugarával megegyező hosszúságú körívhez tartozó középponti szög. (A kör kerületének képletéből adódóan a teljes síkszög nagysága 2p rad.) Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Kiegészítő mennyiségek és mértékegységeik Térszög: mértékegysége a szteradián, (sr) 1 szteradián a gömbsugár négyzetével egyenlő területű gömbsüveghez tartozó középponti térszög. (A göb felületének képletéből adódóan a teljes térszög nagysága 4p sr.) Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, korlátozás nélkül használható mértékegységek Síkszög: fok, jele: ° . perc, jele: ´. másodperc, jele: ´´. Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, korlátozás nélkül használható mértékegységek Idő: perc, jele: min. 1 min = 60 s óra, jele: h. 1 h = 60 min nap, jele: d. 1 d = 24 h Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, korlátozás nélkül használható mértékegységek Hőmérséklet: Celsius fok, jele: °C . 0 °C = 273,16 K 0 K = -273,16 °C Sebesség: kilométer/óra, jele: km/h. 1 km/h = 3,6 m/s Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, korlátozás nélkül használható mértékegységek Tömeg: tonna, jele: t . 1 t = 1000 kg Térfogat: liter, jele: l . 1 l = 0,001 m3 = 1 dm3 Munka (energia): wattóra, jele: Wh. 1 Wh = 3600 J Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, kizárólag meghatározott szakterületeken használható mértékegységek Tömeg: csak a magfizikában és az atomfizikában használható az atomi tömegegység, jele u. Értéke egyetlen 12-es tömegszámú szénatom tömegének 1/12-ed része. 1 u = 1,66057·10-27 kg Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, kizárólag meghatározott szakterületeken használható mértékegységek Energia: csak a magfizikában és az atomfizikában használható az elektronvolt, jele eV. Értéke az a kinetikus energia, amelyre egy elektron akkor tesz szert, ha vákuumban 1 V potenciálkülönbségű téren halad át. 1 eV = 1,60219·10-19 J Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, kizárólag meghatározott szakterületeken használható mértékegységek Nyomás: csak folyadékok és gázok nyomásának meghatározására használható a bar, jele bar. 1 bar = 100 000 Pa. (Közelítőleg, de nem pontosan ennyi a normál légnyomás értéke a tengerszint magasságában, illetve 10 m magas vízoszlop nyomása.) Alapvető ismeretek

SI mértékegységrendszer Az SI-n kívüli, kizárólag meghatározott szakterületeken használható mértékegységek Teljesítmény: csak elektromos látszólagos teljesítmény meghatározására használható a voltamper, jele VA. 1 VA = 1 W. Alapvető ismeretek