Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

A „Közép-Európa Év ” V4 és KEK elnökség
Magyar Export-Import Bank Rt.
Roncz Gábor vezérigazgató
Gyulai Tamás elnöki tanácsadó elnöki tanácsadó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
A NATO és a Varsói Szerződés
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
Az EGSZB a térképen Az EGSZB helye az intézmények között EGSZB EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS.
2005. szeptember 28.. Történeti háttér Kiemelkedően magas menekültáradat Igény a menekülők szabályozott érkezése iránt.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
Magyar sikerek Kínában
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió és Magyarország
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
A nemzeti vámjogszabályok
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Készítette: Nagy Roland.  Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU)  Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) Magába foglalja: - ktsgvetési és a gazdaságpolitikai.
Észak Dél ellen.
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok helyzete és jövője
Egy határon átívelő régió (EGTC) kialakításának lehetőségei a szerb-magyar határtérségben Ricz András PhD hallgató Szabadka.
Földünk a második világháború után
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
EU II..
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Az Európai Közösség vámjoga
Az EU szomszédságpolitikája A Keleti Dimenzió. A bővítés utáni helyzet május 1-je után tíz új tag (az EU eddigi legnagyobb bővítése) május.
TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ Készítette: Harcsa Henrietta.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
1. Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások erősítésén keresztül.
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az Európai Unió kapcsolatai Oroszországgal és Ukrajnával.
 Római szerződés: 1957március 25.  Európai Ipar fejlődése  1973 olajválság  es évek legnagyobb problémája  80 – s években Amerika és Japán.
Az Európai Fejlesztési Alap által nyújtott támogatások rendszere
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Szabadkereskedelmi társulások
AZ EURÓPAI UNIÓ.  AZ EU VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRE MAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓMAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓ.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Az európai és hazai vasúti szabályozás aktuális kérdései
Az Európai Unió országaiban élő külföldi állampolgárok
történelmi integrációi
Ágazati kapcsolatok és szociális párbeszéd az EMCEF-ben Balatongyörök, április 29.
Az Európai Unió.
Az Európai Unió.
Európa regionális földrajza
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás október Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció.
A külkereskedelem alapjai. A világkereskedelem n EU40% n USA11% n Japán 9% n Többi fejlett ország10% n Fejlődő országok20% n Volt és jelenleg is szocialista10%
GLOBALIZÁCIÓ, AVAGY AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSA
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 1. előadás szeptember 14. Témakörök: Az EU kialakulásának és fejlődésének főbb közjogi elemei Az EU központi.
Szabadkereskedelmi társulások
MAGYARORSZÁG - CHILE Új lehetőségek a kereskedelmi kapcsolatokban.
1 Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája. 2 1.Létrehozásának oka és célja EUMSZ cikk (ex EKSz cikk) Létrehozásának f ő oka: A vámunió.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK I. Kereskedelmi Vámkedvezmények Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac II. Gazdasági Közös gazdaságpolitika III. Oktatás.
Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből
Európai pénzügyi intézményrendszer
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK
A regionális gazdasági integrációk
Napjaink legfontosabb ipari ágazata, az elektronika
Előadás másolata:

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere Készítette: Katona ivett Évfolyam: iii. germanisztika-német alapszak – földrajz minor 2013 - 2014/2. félév

1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny 2. világháború utáni integráció Ok: hidegháború, szovjet expanzió, szovjet tömb Együttműködés: ESZAK, EGK Megszűnik a bipoláris világ Integráció hajtóereje: a részvevő országok gazdasági versenyképességének javítása a nemzeti piacok túl kicsik ahhoz, hogy a világgazdasági versenyben helyt tudjanak állni „négy szabadság” elve Pénzügyi integrációs folyamat előrehaladása  EURO

2. Közös kereskedelempolitika az EU egységes külgazdasági fellépése a kívülálló országok felé egy-egy meghatározott földrajzi régió államait általában azonos módon kezeli EUMsz 206. cikk: a tagállamok nem folytathatnak önállóan kereskedelempolitikai tárgyalásokat és nem köthetnek kereskedelmi megállapodásokat EUMsz 207. cikk: szabályozza a nem tagállamokkal kialakított gazdasági kapcsolatok általános kereteit, az egyes intézmények szerepét

2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok A, Dél-Európai mediterrán országok (Európán belül): Görög és török társulási szerződés Cél: tagság elérése Málta + Ciprus Cél: vámunió létesítése

2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok B, Dél-Kelet mediterrán országok (Európán kívül): szabad piacra jutás Kölcsön, hitet, segély C, Fejlődő országok: 1963 - Yaoundéi Egyezmény (18 ország) 1975 - Loméi Konvenció (66 állam) viszonzás nélküli szabad piacra jutást és kedvezményes fejlesztési hitelek + segélyek

2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok: E, Európai Megállapodás D, Európai Gazdasági Térség F, Nyugat- Balkán államai 10 közép-és kelet-európai ország Cél: ipari szabad kereskedelem és mezőgazdasági kedvezmények EK + EFTA Cél: szabad kereskedelem megvalósítás - Cél: stabilizálás

2.2. A nem preferenciális kapcsolatok OECD Ázsiai és Latin- Amerikai fejlődő országok Állami kereskedelmű országok Kereskedelmi és együttműködési megállapodás Diszkriminációme ntes Vámkedvezmény Kínai Népköztársaság Volt KGST- országok - USA, Japán, Ausztrália

3. A meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok jellemzői EU – USA EU – KÍNA EU – JAPÁN EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK EU – OROSZORSZÁG

3.1. EU – USA kétoldalú áru- és szolgáltatáskereskedelmet az EU és az USA közötti bilaterális kereskedelem éri el a legmagasabb értéket a világgazdaságban A transzatlanti kapcsolat az egész világgazdaság fejlődésére kihat Transzatlanti Nyilatkozat (1990) Új Transzatlanti Napirend (1995) Transzatlanti Gazdasági Tanács (2007)

3.2. EU - KÍNA Napjainkra Kína vált az EU-ba érkező import fő forrásává Kereskedelmi és együttműködési megállapodás (1985) EU-Kína Magas szintű Gazdasági és Kereskedelmi Párbeszéd- mechanizmus (2007)

3.3. EU - JAPÁN Évtizedekig az EU meghatározó partnere volt Az Európai Közösség és tagországai és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat (1991) 2001-2011 akcióterv

3.4. EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Fejlesztési segélyek Fejlődő országok termékeinek piacra jutása 5 afrikai és csendes-óceáni térség GSP: vámkedvezmény, vámcsökkentés, vám-és kvótamentes piacra jutás

3.5. EU - OROSZORSZÁG Napjainkra Oroszország az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált Az EU-ba irányuló orosz import nagyon koncentrált EU-Oroszország Közös Gazdasági Térség

4. Kereskedelmi adatok (Forrás: Eurostat, 2009d: 46-47.) Az EU27 importforgalma a kiemelt országokkal 2008 (milliárd euró) Az EU27 exportforgalma a kiemelt országokkal 2008 (milliárd euró) Érték (milliárd eruó) 2008 Részarány (%) 2008 USA 249 19,0 Oroszország 105 8,0 Kína 78 6,0 Japán 42 3,2 Érték (milliárd euró) 2008 Részarány (%) 2008 Kína 248 16,0 USA 186 12,0 Oroszország 173 11,2 Japán 75 4,8

Források: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/582/1/Kengyel_wp2012c.pdf (2014.03.19.) http://www.grotius.hu/doc/pub/XAUULL/2012_69_szekrenyes_eva_a z_eu_kulkapcsolati_rendszererol.pdf (2014.03.19.) http://www.lz-rheinland.de/rlverlag_.dll?pageID=5031 (2014.03.19.) http://www.descifrado.com/2014/01/economia/china-y-europa- negocian-acuerdo-de-inversion/ (2014.03.19.) http://www.enisa.europa.eu/media/news-items/EU- Japan%20teamwork.jpg/view (2014.03.19.) http://www.erdely.ma/unio.php?id=159956&cim=nem_lesznek_eu_s _gazdasagi_szankciok_oroszorszag_ellen (2014.03.19.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa (2014.03.19.)

Köszönöm a figyelmet!