Magyarország mezőgazdasága Készítette: Faragó Nóra

Természeti adottságok Napfényes órák száma magas Megfelelő domborzati viszonyok Jó termőképességű talajok Megfelelő éghajlati viszonyok Elegendő mennyiségű csapadék

Földhasznosítás Szántóföldek: 50% Erdők: 20% Művelés alól kivont terület: 15 % Gyep,szőlő,gyümölcsösök,nádasok:maradék 15%

Mezőgazdaság által termelt termékek Növénytermesztés: Gabonafélék: búza,kukorica,rozs,rizs Ipari növények: cukorrépa,napraforgó,repce,szója Zöldség,gyümölcs: burgonya,hagyma,paradicsom,fűszerpaprika,alma,sárgabarack,őszibarack,bogyósok,szőlő Állattenyésztés: alapja a takarmánytermesztés

Hungarikumok a ; Agrár és élelmiszergazdaság b; Egészség és életmód c; Épített környezet d; Ipari és műszaki megoldások e; Kulturális örökség f; Sport g; Természeti környezet h; Turizmus és vendéglátás

Agrár és élelmiszergazdaság 1.Pálinka 2.Törkölypálinka 3.Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 4.Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú 5.Hízott libából előállított termékek 6.Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 7.Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény

Uniós csatlakozás hatásai Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz . CAP: közös agrárpolitika A 2004-ben és 2007-től csatlakozott 12 ország csatlakozási tárgyalásaiban a CAP kérdése volt a legnehezebb pont. A korábbi kedvezményezettek kisebb támogatási nagyságrendhez jutottak volna. A 2004-ben belépők közül Magyarország kapta a területegységre vetített második legnagyobb támogatást.

Magyarország Az Uniós csatlakozás a magyar gazdálkodók számára új lehetőségeket és kötelezettségeket hozott. A gazdálkodóknak már nem csak a hazai, hanem az Uniós jogszabályoknak is eleget kellett tenniük. Az Unió a túltermelés elkerülése érdekében kvótákat határozott meg a tagállamok számára

Kvótás termékek Magyarországon Cukor Tej Rizs Dohány Komló Ipari körte Ipari őszibarack Szárított takarmány Hüvelyes növények

Magyarország 2 Fontos szerepet kap a környezetvédelmi szabályok betartása. Élővizek, talaj, védett állatok, növények megóvása. Természetvédelmi szempontból érzékeny területeken a gazdálkodók számára konkrét korlátozások kerültek meghatározásra. Intervenció Kötelezettségek mellett új lehetőségek ( pl : terület alapú támogatások) Termelésorientált mezőgazdaság támogatása helyett multifunkcionális mezőgazdasági struktúra kialakítása. Fiatal gazdák számára támogatások

Cukorgyárak A rendszerváltozáskor Magyarországon 12 cukorgyár működött. A privatizáció már 1991-ben megkezdődött, a tulajdonosi szerkezet 1997-re alakult ki. A bezárt gyárak időrendi sorrendben: Ercsi, Fejér megye, 1910 - 1997 Mezőhegyes, Békés megye, 1889 - 1997 Sarkad, Békés megye, 1912 - 1998 Selyp,(Lőrinci), Heves megye, 1889 - 1999 Sárvár, Vas megye, 1895 - 1999 Ács, Komárom-Esztergom megye, 1871 - 2002 Hatvan, Heves megye, 1889 - 2004 Kaba, Hajdú-Bihar megye, 1979 - 2006 Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1914 - 2007 Szerencs, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1889 - 2008 Petőháza, Győr-Moson-Sopron megyében, 1880 - 2008  

Cukorgyárak A cukorgyári részvénytársaságokban 3 nagy európai cukorgyártó társaság: az osztrák Agrana, a francia Eridania Béghin-Say és az Eastern Sugar (a brit Tate&Lyle és a francia Saint Louis Sucre) szerzett többségi tulajdont. A külföldi tulajdonosok saját stratégiájuk szerint jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a cukorgyárakban, amelyek növelték a feldolgozó kapacitást, korszerűsítették a technikát és a technológiát. A belföldi cukorfogyasztás az 1990-es évek második felére 15-20 %-kal visszaesett, az export veszteségessé vált. A csökkenő kereslethez a cukoripari társaságok a kapacitások leépítésével, termelési önkorlátozással alkalmazkodtak, ezért a kiskapacitású, kevésbé korszerű gyárakat bezárták.  A cukoripari reformoknak köszönhetően 2008-ig a magyar cukoripar újabb gyárbezárásokra kényszerült, melynek eredményeként egyetlen működő cukorgyár maradt az országban. A Magyar Cukor Zrt. (Agrana) tulajdonában lévő Kaposvári Cukorgyár mintegy 730 ezer tonna répa-feldolgozási kapacitással pontosan 105 ezer tonna cukrot termel a kvótának megfelelően.

A mezőgazdasági földhasználat művelési ágak szerinti nagysága (ezer hektár) Forrás: KSH Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012 Szántó 4 502,8 4 501,6 4 322,1 4 322,3 4 323,6 Konyhakert 96,1 81,5 81,3 Gyümölcsös 98,5 98,7 93,7 92,4 92,6 Szőlő 82,6 82,8 82,1 81,6 Gyep 1 009,8 1 004,2 762,6 758,9 Összes 5 789,7 5 783,3 5 342,7 5 337,2 5 338,0