A MAGYARORSZÁGI ÖKOISKOLA HÁLÓZAT Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig Nemzetközi tudományos konferencia április 1-2. Győr Horváth Dániel NYME EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia Doktori Program

Miről lesz szó? Mi az ökoiskola? Az ökoiskola hálózat bemutatása Az ökoiskola hálózat korábbi kritériumrendszere Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához Az ökoiskola kritériumrendszer átalakítása A jelenleg használt ökoiskola kritériumrendszer bemutatása

Az ökoiskolákról Ökoiskolák: olyan (köz)oktatási intézmények, melyek működését minden téren áthatja a fenntarthatóság elve Tanórán Tanórán kívüli iskolai tevékenységek során Iskolán kívüli tevékenységek során Az iskola mindennapi működése (anyag- és energiafelhasználás, étkeztetés) terén Az iskolai alapdokumentumokban Fenntarthatóság: a jelen szükségleteit olyan szinten elégítjük ki, hogy azzal nem tesszük lehetetlenné a jövő nemzedékek számára majdani szükségleteik kielégítését. Környezeti nevelés vs. fenntarthatóság pedagógiája

A Magyarországi Ökoiskola Hálózat A Hálózat 2000-ben jött létre a ENSI (Environment and School Initiatives - Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) égisze alatt A Hálózat kialakulását segítették: Már a NAT első változata (1995) is foglalkozott a fenntarthatóság pedagógiájával ENSZ (2002): A 2005 és 2014 közti időszak legyen a fenntarthatóságra nevelés évtizede Közoktatási törvény (2003): minden iskolában kötelező környezeti és egészségnevelési program 2005 óta ismeri el az OKM (jelenleg: NEFMI) és a KvVM (jelenleg: VM) Ökoiskola Címmel ezen iskolák tevékenységét A 3 évre szóló, megújítható Cím közvetlen anyagi támogatással nem jár A Hálózatot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálja, Varga Attila vezetésével

A Magyarországi Ökoiskola Hálózat 2011: Összesen ~230 pályázó, ebből ~130 címmegújító, ~100 új pályázó

Az ökoiskola pályázat Az Ökoiskola Cím pályázati úton nyerhető el A pályázat leglényegesebb eleme: 2005 és 2009 között: az iskola vállalásait bemutató táblázat. Kategóriák (már teljesült – teljesítendő – nem teljesíthető); jelölendő tényezők (dokumentum – felelős – határidő) 2010-től: az iskola fenntarthatóság terén elért eredményeit bemutató önértékelési táblázat. A kritériumcsoportok döntő részében csak a már teljesült kritériumokat lehet jelölni Pontozás alapján ítélik oda a címet

Kritériumrendszer ( ) A kritériumrendszer a svéd modell „magyarításán” alapszik Elsősorban nem meglévő, hanem vállalt, teljesítendő kritériumok jelentik az alapját Hároméves megvalósítási időszak A három évre vállalt kritériumok teljesülését az iskolai dokumentumokban kellett igazolni Igazoló dokumentum szinte bármi lehetett (akár egy fénykép is) Az ökoiskola hálózat koordinátorai – lehetőségeikhez mérten – igyekeztek nyomon követni a kritériumok megvalósulását (kérdőív, telefonos interjú, helyszíni szemle) Az egyes kritériumok teljesítésének nehézsége igen eltérő (igényel-e anyagi forrást?)

Kritériumrendszer ( ) A kritériumrendszer jellemzői: A kritériumok háromkategóriás osztályozása: teljesült – teljesítendő – nem teljesíthető kritériumok Kötelező, illetve nem kötelező kritériumok Kötelező kritériumok: csak teljesültnek, illetve teljesítendőnek sorolhatók be Pl.: „Az iskolában működik környezeti nevelési csoport” Nem kötelező kritériumok: ezek közül nem szükséges mindegyiket teljesíteni a hároméves megvalósítási időszak során – e kategóriába tartoznak az olyan kritériumok, melyek megvalósítása nagyobb anyagi megterhelést jelentene az iskoláknak Pl.: „Harmonikusan illeszkedő épület”

Kritériumrendszer ( ) A között alkalmazott kritériumrendszer tartalmi csomópontjai (kritériumcsoportjai): Általános elvárások Tanítás-tanulás Személyes feltételek, belső kapcsolatok Tanításon kívüli tevékenységek Társadalmi kapcsolatok Fizikai környezet Iskola működtetése Iskola saját kritériumai (ez később került be a rendszerbe)

Kritériumrendszer ( ) A kritérium sorszáma és rövid megnevezése A kritérium helyzete az iskolában (1, 2 vagy 3) Kapcsolódó dokumentumok Felelős kapcsolattartóHatáridő (a megvalósí- tandóknál) A/1.a környezet- tudatosság A/1.b mindennapi működés A/1.c rendezvények hatásai

Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához Véleményfelmérés az ökoiskolák körében (2009. január-február) Az internetes kérdőívet 240 ökoiskola töltötte ki A kérdések a következőkre vonatkoztak: ökoiskola tevékenység megítélése munkaterv teljesítése kritériumrendszer megítélése ökoiskolák közötti esetleges differenciálás A felmérés eredményeit az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása során messzemenőkig figyelembe vettük

Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához

Az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása Új kritériumrendszer Szakemberek javaslatai Véleményfel- mérés eredményei Régi kritériumrend- szer mint alap

Az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása Kiindulási alap: a meglévő, között használt kritériumrendszer – az ökoiskolák véleménye szerint nem kell teljesen újat létrehozni, csak a meglévő szorul átdolgozásra Szakértők: a kritériummegújítás munkálataiban a környezeti nevelés szakemberei, iskolák és civil szervezetek képviselői vettek részt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálásában A kritériummegújítás során figyelembe vettük az ökoiskolák szélesebb körének véleményét is: a 240 ökoiskola részvételével zajlott véleményfelmérés eredményei az új kritériumrendszer „társadalmi vitája”

Új kritériumrendszer (2010-) Legfontosabb változások: Nem vállalásokon, hanem már elért teljesítményen alapszik Kötelező kritériumok száma jelentősen csökkent, azok csupán az „Alapdokumentumok” kritériumcsoportban találhatók – de ott az összes Nem csak összesített, hanem a kritériumcsoportonkénti minimum pontszám is meghatározott A pontozás során a mennyiségi differenciálás is előtérbe került (pl. hányféle hulladékot gyűjtenek szelektíven) Összesen minimum 60 pontot kell elérni Az iskola vállalásait egy külön kritériumcsoportban („Vállalások”) tüntetheti fel A dokumentumok közé bekerült a helyszíni szemrevételezés

Új kritériumrendszer (2010-) A 2010-től alkalmazott kritériumrendszer tartalmi csomópontjai (kritériumcsoportjai): Alapdokumentumok Szervezeti feltételek Pedagógiai munka Iskola működtetése Kommunikáció Együttműködések Helyi közösség, közvetlen környezet Az iskola arculata és specialitásai Vállalások

Új kritériumrendszer (2010-) Önértékelési kritériumok Mérték- egység Adható pont Elért pont Kapcsolódó dokumentu- mok Felelős, kap- csolattartó Az intézményi minőségfejlesztési felmérésekben (tanulói, szülői, alkalmazotti kör) jelenjenek meg a környezettudatossággal kapcsolatos kérdések I/N3 A fenntarthatóságra nevelés témakörében tartott tantestületi szakmai műhelymunka, előadás, beszámoló Hány db/év? 1: 1; 2 vagy több: 2 Fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos továbbképzésen részt vevő pedagógusok száma Hány fő/év? 1: 1; 2 vagy több: 2

Új kritériumrendszer (2010-) 2010-ben és 2011-ben az új kritériumrendszer alapján pályáztak az iskolák az ökoiskola címre 2010-ben 159 pályázó iskolából 156 nyerte el a címet 2011-ben nagyjából 230 iskola pályázott a címre, ebből kb. 130 címmegújító, 100 pedig új pályázó volt Komolyabb nehézségek a „Kommunikáció” és az „Együttműködések” kritériumcsoportok terén mutatkoztak – főként az először pályázók érték el nehezen a minimális pontszámot „Együttműködések” kritériumcsoport: a pályázók sok esetben még nem építették ki a kapcsolati rendszerüket a fenntarthatóság pedagógiája terén E nehézségek mindkét évben észlelhetők voltak, de 2011-re valamelyest javult a helyzet

Új kritériumrendszer (2010-)

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Horváth Dániel NYME EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia Doktori Program