A hypersomnia pszichiátriai és farmakológiai okairól

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MUNKAHELYI MENTÁLHIGIÉNÉ BIZTOSITÁSA PSZICHOLÓGIAI ESZKÖZÖKKEL A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSBAN DOLGOZÓK SZÁMÁRA Krekó Kata klinikai szakpszichológus Fővárosi Önkormányzat.
Advertisements

A depresszió előfordulása a családorvosi gyakorlatban
Dr. Erős Erika A premestruális szindróma és a postnatalis depresszió kezelési lehetőségei.
DEPRESSZIÓ.
Az onkológiai betegek pszicho-szociális szükségleteinek felmérése
A depresszió korszerű kezelése
OTTHONUKBAN ÉLŐK TÁMOGATÁSA, AZ OTTHON IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK
Szenvedélybetegségek ellátása, aspektusai – A drog témakörére vonatkozóan… Alapellátás Szabó János dr. Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Országos.
Test és lélek párbeszéde
Poszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig Haller József MTA, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet.
Depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség
funkcionális károsodás
Antidepresszívumok, neuroleptikumok
A pánikbetegség kezelése
A napközbeni (krónikus) aluszékonyság szindróma (Excessive Daytime Sleepiness=EDS) általános klinikai jellemzői, patofiziológiája Dr. Köves Péter MHKHK.
AZ IDEGRENDSZERI SZÖVŐDMÉNY OKA
ANTIDEPRESSZÍV és ANTIMÁNIÁS vegyületek
Alkoholizmus.
Klinikai pszichiátriai vizsgálat
A mentális betegségek osztályozása,
Gyermekkori depresszió
23. tétel Sedatohypnotikumok, anxiolytikumok (ATC: N05C )
Oxiológia 5 Márovics Pál.
„Minden ember boldog akar lenni…”
Anamnézis, interjú. Rajzteszt
Az érzelmek patológiája
Túl magas- e Magyarországon a depressziósok száma?
Alvászavarok és kezelésük a gyakorlatban
Pszichopatológia II. Az emóciók és motivációk zavarai
Szabadits Péter és Szénás Rita
Hipertóniagondozás folyamata és stratégiája I.
Vizsgálatok a pszichiátriában: Laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások különös tekintettel a sürgősségi betegellátásra Hidasi Zoltán.
A depresszió és a szorongásos kórképek terápiája
Hogyan ismerhetjük fel a dializált betegek terapeutát igénylő
Glutamat neurotranszmitter
Mi az epilepszia? az agyműködés hirtelen, visszatérő zavara
Szorongás 2 formája létezik: „fiziológiás” „patológiás” pánik fóbia
Alvás az alvás és az ébrenlét szabályozásában számos neurotranszmitter vesz részt: pl. szerotonin NA Ach GABA melatonin az alvás kb. 90 percig tartó ciklusokból.
A pánikbetegség kezelése
A depresszió megelőzése és kezelése természetes gyógymódokkal
Altatók – nyugtatók Dr. Gyarmati Zsuzsanna
„Adj szót fájdalmadnak” ( Veszteség, Gyász )
Lelki betegségek alakulása a várandósság és a postpartum időszakban
Az Alzheimer-kór filozófiája
Paranoid zavarban szenvedő kliens ápolása
Máténé Pusztai Annamária* Gődény Anna**
A szexuális élet és a nemi identitás zavarai
ORGANIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK
A PSZICHIÁTRIA ALAPVONALAI
DEMENCIA Dr. Ozsváth Károly
A pszichiátriai beteg emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Gordos Erika.
Neuropszichológiai vizsgálatok az igazságügyi pszichológiai gyakorlatban Pataky Ilona December 2.
Milyen jelentősége van a szkizofrénia egyes klinikai tünetcsoportjainak? Pozitív tünetek Hallucinációk Téveszmék Dezorganizált beszéd Nyugtalanság Negatív.
Diagnosztikus és terápiás lehetőségek az
Szűcs Anna OPNI I. Neurológia
Pszichiátriai betegségek és szoptatás
Gyermekpszichiátriai zavarok felismerése és szerepe a különleges gondozást igénylő esetekben dr. Farkas Edina gyermekpszichiáter.
A Veszprém megyei pszichiátriai ellátó rendszer ismertetése
Az alvó ember és az álmodó agy
Tömeges krízishelyzetek a pszichológus szemével II.
TÁMOP A-13/ A váltóműszakosok problémája 1.
Eszmélet- és tudatzavarok Tornóci László Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet.
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése A depresszió.
Addiktológiai problémák és megoldások „Tágas városom kis lakásra cserélem II.”
PSZICHOPATOLÓGIAI ALAPFOGALMAK: Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai.
Mentális zavarok osztályozási rendszere
KÁROS SZENVEDÉLYEK - Kábítószerek (illegális szerhasználat)
Kábítószer Bármely szer, mely a szervezetbe jutva megváltoztatja a hangulatot, az érzékelés minőségét vagy az agy működését.
Pszichoszociális terhelés és intervenció krónikus vesebetegekben
Szépkorúak Akadémiája
Előadás másolata:

A hypersomnia pszichiátriai és farmakológiai okairól Dr. Várszegi Mária Az orvostudományok kandidátusa Ideg- és elmegyógyász főorvos Dél-magyarországi Regionális Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum, Szeged, Vasas Szent Péter u. 1-3

Fogalma Szélsőséges nappali aluszékonyság, ismert vagy ismeretlen ok nélkül, mely elkülönül a fáradtságtól Legalább 1 hónapig tart vagy meghosszabbodott alvási epizódokban (éjszakai, nappali) jelentkezik Majdnem minden nap előfordul A nappali tevékenység romlását vagy szenvedést okoz

Hypersomnia Roth, 1972 A hypersomnia: - álomittassággal jár - nehézséget okoz a felébredés és ébrenlét - konfúzióval, dezorientációval, a koordináció zavarával és meglassultsággal jár, melyek oka a mély és hosszú alvás - hiányoznak a narcolepsia tünetei

A hypersomnia általános jellemzői 1. Személyenként különbözőek függ: életkor életstílus környezeti faktorok gyógyszerszedés organikus és pszichés betegség 2. 12 vagy több órás éjszakai alvás és nappali alvás késztetések 3. Az alvás nem segít, a gondolkodás ködös, aluszékonyság, álomittasság

Osztályozás DSM-IV kritériumok szerint I. Dyssomniák: Hypersomnia 307.44 külön jelölendő: recurrens típus II. Alvászavarok egyéb mentális zavarban Hypersomnia I vagy II. tengely zavarában 307.44 III. Egyéb alvászavarok Alvászavar hypersomniás típus 780.54 Pszichoaktív szer okozta alvási zavar hypersomniás forma külön jelölendő intoxikáció vagy megvonás

Osztályozás BNO-10 szerint Nem organikus hypersomniák F 51.1 Hangulatzavar Bipoláris affektív zavar depressziós epizódja F31.1, F 31.4, F 31.5 Ismétlődő depressziós zavar F 33.- Depressziós epizód F 32.-

Osztályozás BNO-10 szerint Pszichózis F20 - F29 Alkoholizmus F10 Személyiségzavar F60 Borderline személyiség Demencia F00 - F09

Dyssomnia és Hypersomnia Recurrens hypersomnia: a periodikusan jelentkező aluszékonyság évente 2 vagy több alkalommal, legalább 3 napig fennáll és legalább 2 évig tart. Oka: intrinsic (kialalkulás a szervezeten belüli ok miatt). Ismert formák:Periodicus Hypersomnia és Kleine-Levin syndroma. DYSSOMNIA Hypersomnia Hypersomnia excessive, elhúzódó alvás szükséglet. Típusai: post-traumatikus, recurrens, idiopathás vagy primer, és normál. Dyssomnia az alvás vagy ébrenlét betegsége. Az elalvás, az alvás fenntartásának zavara vagy excessive aluszékonyság.

Hypersomnia egyéb mentális zavar miatt Vezető panasz a túlzott álmosság, legalább 1 hónapon át, naponta előforduló nyújtott alvási epizódok vagy nappali alvási epizódok. A hypersomnia pszichiátriai betegséggel kapcsolatos, de elég súlyos ahhoz, hogy az önálló klinikai figyelmet indokolja I vagy II tengely kódolt zavara (depressio, psychosis, demencia, stb) Mentalis zavarban Hypersomnia A zavar nem pszichoaktiv szer, gyógyszer közvetlen élettani hatásának vagy általános egészségi állapotnak tulajdonítható A zavar nem magyarázható jobban más alvási zavarral: narcolepsia, alvási apnoe, parasomnia, insomnia.

Hypersomnia egyéb alvási zavarok miatt Vezető panasz a túlzott álmosság, önálló klinikai figyelmet indokolja. Az anamnézis, fizikális vizsgálat vagy labor leletek alapján adat van arra, hogy a hypersomnia általános egészségi állapot közvetlen élettani következménye Egyéb alvási zavar Hypersomnia A zavar nem magyarázható jobban egyéb mentális zavarral. Nem kizárólag delírium során jelentkezik. A zavar nem magyarázható jobban más alvási zavarral: narcolepsia, alvási apnoe, parasomnia, insomnia.

A hypersomnia pszichés vonatkozásai A hypersomnia által okozott pszichés tünetek 2. Hypersomniát okozó pszichiátriai betegségek

A hypersomnia tünetei különös tekintettel a pszichés vonatkozásokra Esettől függően Minden időben fáradtságérzés Nappali alváskényszer Az éjszakai és nappali alvás ellenére aluszékonyság érzése A gondolkodás és a döntés képtelensége: agyát homályosnak érzi Apathia Memória és/vagy a koncentráló képesség nehézsége Baleset (közlekedési, munkahelyi, stb) rizikójának növekedése

A hypersomnia által okozott pszichés zavarok Primer hypersomnia gondolkodás zavara döntésképtelenség pseudo-demencia major depresszió rizikója

A hypersomnia által okozott pszichés zavarok Recurrens hypersomnia evéskényszer hyperszexualitás irritábilitás impulzív magatartás deperszonalizáció hallucinációk depresszió konfúzió

A hypersomnia által okozott pszichés zavarok Kleine-Levin szindróma automatikus magatartás félig kontrolláltan dezorientáció

Pszichiátriai vonatkoztatások Álmosság Klinikailag jelentős szenvedést okoz Romlik a szociális funkció introverzió izoláció Foglalkozás ellátásának romlása Egzisztenciális válság

Hypersomniát okozó pszichiátriai betegségek Enyhe depresszió Az érdeklődés, szociális kapcsolatok iránti érdeklődés csökken Az aktivitás örömének negálása Az étvágy csökkenése Rosszullét érzése Bűnösségérzés Fokozott alkohol fogyasztás a koncentrálás és döntés létrehozására Rossz hangulat Csökkent energia és örömérzés Rossz alvás, el- és átalvási zavar, majd hypersomnia Szorongás, fóbia, obszcessziv tünetek

Hypersomniát okozó pszichiátriai betegségek Közepes és súlyos depresszió A fenti tünetekhez társul: a. pszichomotoros változások: agitáció nyugtalanság retardáció lassú beszéd és gondolkodás NYUGTALANSÁG, RELAXACIÓ HIÁNYA b. hangulati tényezők: rossz hangulat, szomorúság, depresszió (arcon, testtartáson), szorongás, irritabilitás, frusztrációs érzés az örömérző képesség elvesztése csökkent energia, letargia

Hypersomniát okozó pszichiátriai betegségek Közepes és súlyos depresszió A fenti tünetekhez társul: c. kognitív tünetek: csökkent koncentráló képesség csökkent memória funkció depresszív gondolkodás, pesszimizmus múltra, jelenre, jövőre vonatkoztatva, bűnösség érzése negativizmus: munka, pénz, élet reménytelensége szuicid gondolatok és késztetés d, biológiai tünetek: étvágytalanság vagy túlevés testsúly változás csökkent libidó el- és átalvási zavar hypersomnia

Hypersomniát okozó pszichiátriai betegségek Közepes és súlyos depresszió A fenti tünetekhez társul: e. egyéb pszichiátriai tünetek: deperszonalizáció obszcesszív tünetek, fóbiák conversiós tünetek szuboptimális intellektuális perfomáció csökkent szociális és munkahelyi funkció érzékcsalódások rossz dolgokra (bűnösségre, egészségre, szegénységre, üldözésre, nihilizmusra) hallucinációk (hang) sohasem vizuális hypersomnia menekülés

Diagnózis Anamnézis Pszicho-diagnosztikai vizsgálatok MMPI Beck, Hamilton skálák Epworth skála Poliszomnográfia MSLT

Differenciáldiagnosztika Narcolepsia Krónikus insomnia Bel és neurológiai betegségek okozta hypersomniák Alvási apnoe Posttraumatikus hypersomnia Cirkadián ritmus zavara

A hypersomnia farmakológiai okai Sedato-hypnoticumok Barbiturátok Anticonvulziv szerek Benzodiazepinek Nem-benzodiazepinek Antidepresszánsok Antipszichotikumok Antihisztaminok „Alkohol”

A hypersomnia farmakológiai okai Barbiturátok : barbiturat receptorokhoz kötődik az agyban az ingerlékenységet, az ingerküszöböt, refrakter stádiumot, agyi perifériás ideg Antiepileptikumok: fenobarbital - SEVENAL, SEVENELETTA Altatók: amobarbital – DORLOTYN hypersomnia reziduális tünetként cyclobarbital – HYPNOVAL-CALCIUM közepesen tartós hatás a centrencephalon aktivációs rendszerének depressziója hexobarbital- NOVOPAN hypersomnia nincs Kombinált szer: TARDYL prometazin: antihisztamin, antimuszkarin, szerotonin antagonista 5 - 14 óra glutetimid: szedatív, hipnotikus hatás 5 - 22 óra amobarbital: 20 – 25 óra

A hypersomnia farmakológiai okai Benzodiazepinek: a benzodiazepin receptorokhoz kötődnek az agyban 1. Antiepileptikumok: Clonazepam : ANTELEPSIN GABA pre-postszinaptikus gátló hatás RIVOTRIL 2. Antipszichotikumok: Clozapinum: LEPONEX Serotoninerg receptorok: 5HT 2A2C, Olanzapine: ZYPREXA 5HT3, 5HT6 Dopaminerg receptorok: D1, D2, D3, D4, D5 Cholinerg muscarin receptor: m1- m5 Hypersomnia Alfa-adrenerg receptoron H1-hisztamin receptoron

A hypersomnia farmakológiai okai Benzodiazepinek: a benzodiazepin receptorokhoz kötődnek az agyban 3. Anxiolitikumok: inhibitoros neurotranszmitter GABA hatás a. Álmosságot okoz: Diazepam: DIAZEPAM, SEDUXEN Clobazam: FRISIUM b.Ritkán okoz álmosságot: Medazepam: MEDAZEPAM L.F.M., NOBRIUM, RUDOTEL – RUSEDAL, MEDAZEPAM-Q Clordiazepoxid: ELENIUM, LIBRIUM, CHLORDIAZEPOXID L.F.M. Alprazolam: XANAX

A hypersomnia farmakológiai okai Benzodiazepinek: a benzodiazepin receptorokhoz kötődnek az agyban 4. Altatók: Cinolazepam – GERODORM Nitrazepam – EUNOCTIN Temazepam – SIGNOPAM a limbikus rendszert és az agytörzsi rendszert stimulálja, a polysynapticus spinalis reflexek gátlása – izomrelaxans hatás Brotizolam – LENDORMIN BZD receptor kötódés Cloridion csatornák megnyílnak Neuron membran hyperpolarizáció ingerület gátlása a GABA-erg synapsisokon Hypersomnia, mint mellékhatás GABA-erg sejteket stimulálják a limbikus rendszerben

A hypersomnia farmakológiai okai Benzodiazepinek: a benzodiazepin receptorokhoz kötődnek az agyban 4. Altatók: Midazolam – DORMICUM NEM-Benzodiazepin típusú altatók Zopiclon – IMOVANE GABA makromolekuláris rceptor komplexhez kötődik Lehet aluszékonyság! Zolpidem – STILNOX GABA A receptor komplexen a benzodiazepin I (omega I) kötődési helyen specifikus agonista hatás Hypersomnia nincs Zaleplon - SONATA Hypersomnia, mint mellékhatás nincs

A hypersomnia farmakológiai okai Antidepresszánsok Nem szelektív monoamin reuptake gátlók: imipramin - MELIPRAMIN clomipramin - ANAFRANIL trimipramin - SAPILENT amitriptilin - TEPERIN maprotilin - LUDIOMIL venlafaxin - EFECTIN dibenzepin - NOVERIL mirtazapin - REMERON Hypersomniát okoz nem okoz

A hypersomnia farmakológiai okai Antidepresszánsok 2. Szelektív szerotonin reuptake gátlók: paroxetin - SEROXAT, PAROXAT, fluoxetin - PROZAC, PRAXIN, REXETIN FLOXET fluvoxamin - FEVARIN citalopram - SEROPRAM, CITAPRAM doxepin - SINEQUAN sertralin - ZOLOFT, STIMULOTON 3. Szelektív MAO gátlók: moclobemid - AURORIX reverzibilis MOA A gátlás Hypersomniát okoz nem okoz

A hypersomnia farmakológiai okai Antipszichotikumok Hypersomniát okoz nem okoz chlorpromazin – HIBERNAL sertindol - SERDOLECT adrenolyticum, anticholinerg, szelektíve a mezolimbikus DA,5HT antagonista DA sejteket gátolja, kp-i D2, levomepromazin – TISERCIN 5-HT2 és alfa adrenerg receptorok DA, NA, 5-HT, Hisztamin, ACh antagonista gátlása, a muszkarin és hisztamin thioridazin - MELLERIL receptorokra nem hat. fluphenazin – MODITEN pipotiazin – PIPORTIL flupentixol - FLUANXOL haloperidol – HALOPERIDOL specifikus posztszinaptikus DA antagonista

A hypersomnia farmakológiai okai Antipszichotikumok Hypersomniát okoz nem okoz chlorprotixen – TRUXAL, CHLORPROTIXEN risperidon - RISPERDAL zuclopenthixol – CISORDINOL fő hatás a D2 és 5HT2 receptoron sulpiridum – DERPAL kis hatás H1- hisztamin és alfa-2- tiapridum – TIAPRIDAL adrenerg receptoron quetiapium – SEROQUEL Cholinerg affinitás nincs

A hypersomnia farmakológiai okai Lithium Hypersomniát okoz A neurotranszmisszióban szerepet játszó egy- vagy kétvegyértékű kationok (Na+, K+, Ca2+, Mg2+ helyettesítésével a posztszinaptikus noradrenalin- és dopamin-szenzitív adenylcyclase mennyiségének megváltoztatásával fejti ki hatását LITICARB 500 az alkoholteleranciát A koffein a lithium hatását

A hypersomnia farmakológiai okai Antihisztaminok A hisztaminnak vitális szerepe van az agyban: fenntartja a figyelmet, éberséget, ébrenlétet Az antihisztaminok mellékhatása aluszékoynság, figyelmetlenség, ha átmegy a blood-brain barrieren Hypersomniát okoz nem okoz Régiek: dimenhidrinat - DAEDALON Újak: setastin – LODERIX H1 receptor antagonista demastin - TAVEGYL terfenadin - TELDANE, CARADONEL dimethynden - FENISTIL loratadin - CLARITINE chlorpiramin - SUPRASTIN ketotifen - ZADITEN romethazin - PIPOLPHEN acrivastin - SEMPREX bisulepin - DITHIADEN zetirizin - ZYRTEC ciproleptadin - PERITOL mizolastin - MIZOLLEN, MISTAMIN desloratadin - NEOCLARITYN texofenadin - TELFAST, ALLEGRA

Köszönöm a türelmet és a figyelmet N e m v é g l e g b ú c s ú z o m . M é g v i s s z a j ö v ö k !!