Personal Vote és Pártosság

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szélsőjobboldal magyarországi megerősödése Reiner Roland Országos Tudományos Diákköri Konferencia Április 15.
Advertisements

Republikon Tolerancia-kutatások
A lakosság gazdasági várakozásai GKI Fogyasztói Bizalmi Index Mérők Klubja május 30. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI Gazdaságkutató Zrt.
Napfényen a „rejtőzködő szavazók” Mérők klubja április 24.
Készítette: Geszler Nikolett
A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális egyeztetésének folyamata, eredményei Dönsz Teodóra, Magyar Természetvédők Szövetsége Civilek az NFT Nyilvánosságáért,
Szervezetfejlesztés, vezetésfejlesztés
Tárki Európai társadalmi jelentés fejezet Állam és piac Janky Béla.
Egocentrikus-szociotropikus, illetve szimbolikus-gazdasági szavazás
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Az MDF és az issue-voting A tematikus szavazás a 2010-es kampányban Készítette: Fehér Zsolt Pénzváltó Tamás Reich Jenő Stipkovits Péter Varga Szabolcs.
Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja.
Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok HEFOP 109-es pályázat
12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
Bevezető előadás. Összegzően meghatározhatjuk úgy is a személyiséget, mint az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintáit, melyek.
A POLITIKAI-GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÉSZITETTE: GILIGOR ANITA.
Politikai marketing – kampánystratégiák
FONTOS FOGALMAK AZ INTERJÚZÁS ÉS A KÉRDŐÍVEZÉS MÓDSZEREIHEZ A politikai szocializáció kutatás (1990) példáján Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe.
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
Államszervezet és közigazgatás
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Politológia előadás A Politikai Pártok. Politológia előadás A Politikai Pártok.
Politológia előadás A Pártrendszerek. Politológia előadás A Pártrendszerek.
Jogszabályi háttér Alaptörvény Alaptörvény átmeneti rendelkezései
Békés L. Márton Farsang Zsuzsanna Címszavakban A manipulatív főcímek hatása a politikai véleményalkotásra.
Sós Ildikó OTDK Megosztott szavazat a magyar országgyűlési választásokon.
Átalakulás – Az európai zöld pártok és struktúrájuk viszonya a klasszikus bázisdemokratikus elvekhez Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest,
Választási rendszerek
Pártok és pártrendszerek
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
A konstruktivista pedagógia alapjai
ÖSSZEFOGLALÓ ELŐADÁS Dr Füst György.
Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Identitás a határon és azon túl… A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar- szlovák-ukrán határ mentén Pakot Ágnes BCE Szociológia.
A politikai képviselettel és a bal-jobb dimenzióval kapcsolatok attitűdök Enyedi Zsolt (CEU) Részvétel és demokrácia, Politikai Viselkedés Szakosztály,
Szervezeti kultúra A szervezeti kultúrát meghatározó kategóriák
MÉRŐK KLUBJA Bernát Anikó, Fábián Zoltán (TÁRKI): Bal- és jobboldal: vonzások és választások szeptember 26. Budapest, Kossuth Klub.
Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.
polarizálódó politikai térben Keller Tamás - Tóth István György
Hány szavazó hiányzik az ellenzéknek? január 30.
Kevés- vagy sokpártrendszer Enyedi Zsolt (CEU). Pártrendszer-fragmentáció a választók szintjén.
Electricity network in Europe Berlin, március 21.
Fiatalok politikai szocializációja - közösségekben való részvétel Bognár Adrienn PTE - BTK Szociológia Tanszék.
Figyelő Top 200 Üzleti etika és korrupció Alexa Noémi október 11.
Szabó-Bartha Anett Szabó-Bartha Anett A KRÓNIKUS BETEGSÉGGEL VALÓ MEGKÜZDÉS VIZSGÁLATA A BETEGSÉG-REPREZENTÁCIÓ JELENSÉGÉN KERESZTÜL Debreceni Egyetem.
Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) október 26. Intézményekbe vetett bizalom és jogtudatosság a mai magyar társadalomban (Kutatási eredményeink.
Kihívások a HR szakterület előtt Budapest, PSZE HR Szakmai nap Előadó: Rajnai Attila gazdasági vezérigazgató-helyettes.
Dunaújváros2014. szeptember 15. Projekt eredményeinek disszeminációja – 9. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban.
Miért készítenek választási prognózist a kutatók? A választók miatt, akik szeretnék tudni, hogy a)kedvenc pártjuk hol áll a versenyben b)melyik párthoz.
„A” munkacsomag bemutatása Képzésfejlesztési javaslatok, finanszírozási alternatívák
Céljaink Módszereink Terveink Márkus Eszter NOSZA Egyesület.
Kutatásmódszertani dilemmák
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
Lakosok véleménye a Magyar Honvédségről február 21. Domokos Tamás.
Török Gábor  Kockázatelemzés nehézségei  Egy új módszer  Politikai kockázatok Magyarországon (és Kelet-Európában) 
A vállalatok piacorientációjának hatása a külső és belső környezet, valamint az eredményesség szubjektív megítélésére Készítette: Bareith Tibor III. évfolyam,
Országgyűlési választások Magyarországon. A választásokat szabályozza: az1989. évi XXXIV. törvény Ideje: négy évente tavasszal A köztársasági elnök írja.
1 © GfK Hungária | Superbrands 2015 SUPERBRANDS KUTATÁS 2015 GfK Hungária, Consumer Experiences január 28. Alap / Premium kutatási csomagok leírása.
A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon A médiastruktúra átalakulása előtti és az utána következő állapot Hann Endre előadása a SZEF-Akadémián.
Miért jönnek Magyarországra más országokból a tanulni vágyók?
Lakosok véleménye a Magyar Honvédségről
1 hónappal az országgyűlési választások előtt Politikatörténti Intézet Dr. Stumpf István március 11.
A kutatási program leírása
A közigazgatás személyi állománya
Ez a formátum csak egy ajánlás, nem kötelező a használata.
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet
„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.” (Forrás:
Ez a formátum csak egy ajánlás, nem kötelező a használata.
Előadás másolata:

Personal Vote és Pártosság Barcza Sára Farsang Zsuzsanna György Alexandra Nagy Kinga Salfer Balázs BCE – Összehasonlító Választói Magyatartás 2010-04-15

Tartalom Pártidentifikációs modell és kritikái Az olvasott cikk végkövetkeztetései Personal voting fogalma és kritikái Kutatásunk

Mi az a pártidentifikációs-modell? I. Pszichológiai- vagy michigani-modell Szociálpszichológián alapul a választók a szavazást az önkifejezés eszközének tekintik a szavazóknak pszichológiai céljaik vannak a modell tudattalan szavazókat feltételez, vagyis kitérnek a politikai információk elől (Tóka) a szavazók átveszik a pártok álláspontját A szavazás: a tartós beállítódások pillanatnyi kifejeződése (Converse és társai, The American Voter) Hasonlít a felekezeti hovatartozáshoz

Mi az a pártidentifikációs-modell? II. Cél: az egyén affektív orientációjának megismerése egy adott csoporttárgy felé Referenciacsoportokkal való azonosulás Élethosszig tartó, nehezen változó, stabil kötődés, amely csak különleges körülmények hatására változik A pártidentifikáció egy olyan észlelési teret alkot, amely segíti a szavazókat a tájékozódásban (Holmberg) Magatartásra gyakorolt hatása: párt és jelöltválasztás és részvétel

Kritikák Racionális választás Fiorina: nem identitás, hanem a politikai és gazdasági eseményekre való reagálás A Michigani-modell exogén változóként használja, Fiorina endogénként Elméletileg stabil modell, nem változik csak a pártrendszer átszerveződése esetén  a gyakorlat mást mutatott Tematikus szavazás, personal vote, gazdasági helyzet változása (Tóka)

Miért csökken a pártos szavazók száma? Csökken a pártok közötti ideológiai távolság A Michigani modell felülvizsgálata: A pártosságot nem befolyásolja a politikai és gazdasági változás  Kiegészült egy politikai gazdasági nézőponttal Melyik hatása mekkora? A stabilitás ereje vagy a politikai-gazdasági változásoké a nagyobb? A pártrendszer polarizációja növeli vagy csökkenti a pártosságot?

Holmberg következtetése: „50 év kutatási eredményei, melyek az American Voter alapján kezelték a pártkötődéseket, bebizonyították, hogy a pártidentifikáció nagyon hasznos, de mégis nagymértékben tisztázatlan fogalom…”

Personal vote Personal Vote: A pártidentifikációval ellentétben, a szavazó nem azért szavaz a jelöltre, mert bizonyos párt tagja, hanem személyes teljesítményei miatt Ansolabeher, Cain, Fiorina és még sok más kutató foglalkozott ezzel a témával. Az A.E.Á-ban a választókerületekben megnyilvánuló personal vote az egyik legreprezentatívabb

A personal vote mérése Ansolabeher kutatása a 10 évente történő szavazókerület felosztásra alapul. Hipotézis : az új és régi területeken különbözik a szavazatok aránya, a régiek újraszavazzák a jelöltet főleg az addigi teljesítményei alapján. Az 1872-1988as periódust figyelik meg Connecticut, Massachusetts es New Jersey államokban, több mint 13000 választáson

A personal vote mérése A szavazatok aránya a választókerületek új és régi területein meghatározza a personal vote létezését illetve nagyságát Minden egyes választás esetén kontrol változókat használnak, a jelölt tulajdonságai és a kerületek közti variációk szabályozására. A függő változó a Demokraták szavazati aránya a két pártos kongresszusi választáson. Magyarázó változók : - dummy változó a választókerületben levő és nem lévő régiókról - a Democrata párt erőssége országszerte a bizonyos periódusban.

Normal vote A fő kritika, ami ellen a personal vote mérést indították. Az elnöki választások a leggyakoribb példa erre a típusú szavazásra, a párt erősségét mérvén a szavazati arányokkal.

Kritikák Az eredmények érvénytelensége, ha a kerületfelosztás politikai stratégián alapszik. Ha jelölt olyan programmal kampányol, amelyik az új kerületeknek kedvez A jelölt ellenfelek erőssége az új területeken Annak a valószínűsége, hogy a personal vote a pártosságon alapuljon Az utóbbi periódusban a jelölt sikerének alig felét biztosítja a personal vote.

Eredmények, következtetések A kutatás azt mutatta ki, hogy a personal vote a jelölt sikerének több mint felét jelentette a megfigyelt periódusokban. Az utóbbi 120 évben a personal vote erőssége fokozatosan, de ugyanakkor jelentősen nőtt. A pártosság a personal vote arányának csökkentője: minél nagyobb az első annál nagyobb az esély, hogy a második csökkenjen, de vannak esetek mikor az is nő Az utóbbi periódusban a personal vote nem a választókerület újraosztásakor érvényesül, hanem az azután elkövetkezendő mandátumokban.

Kutatásunk I. rövid távú vizsgálat II. hosszú távú vizsgálat: Rövid távú vizsgálat + : Éveken keresztül elvégezni a vizsgálatokat Összekötni a vizsgálatokat egy idősoros elemzéssel – voltak-e jelentős változások?

Kutatási kérdés A 2010-es választásokon az egyéni választókerületek első fordulójában láthattuk a pártidentifikációs modell érvényesülését. A kérdés, hogy érvényesülhet-e és ha igen, milyen körülmények között a personal voting?

Hipotézisek Inkább a pártidentifikáció a meghatározó Amennyiben az EVK jelölt helyi szinten erős ember, így az adott település polgárainál a personal vote magatartást mutatnak a kérdőív első körében azonban a tényleges választásnál már nem ez érvényesül.

Operacionalizálás A szavazók számára fontos értékek: Elvárások a megkérdezettet képviselő politikussal szemben: Mennyire fontos Önnek, hogy az Ön lakhelyének EVK képviselője: Helyibeli lakos legyen? Korábban már bizonyította rátermettségét? Egy bizonyos szakterület kiemelt képviselője legyen? Az Önével megegyező gazdasági álláspontot képviseljen? A parlamentben ne a párt által képviselt érdeket, hanem a helyi közösség érdekeit tartsa szem előtt? A parlamenti felszólalásaiban a helyi lakosokat képviselje? Minden parlamenti ülésen szólaljon fel a szavazókörzete érdekében? A pártok programjai és megnyilatkozások: A pártok által hivatalosan közzétett program, illetve a megkérdezést követő egy hónapban a pártok szakpolitikusainak megnyilatkozásai alapján a párt véleménye.

Operacionalizálás II. A politikus teljesítménye: Hányszor szólalt fel a parlamentben? Tartalomelemzéssel hányszor említette a körzetének nevét, településeit? Az adott települést érintő ügyben a párt álláspontja volt-e a meghatározóbb, vagy a körzet érdekei?

Módszertan I. Nyitott kérdőív: Zárt kérdőív: A szavazó számára fontos értékekre koncentrálva – tkp. Ki kell deríteni, hogy mely értékek mentén szavaz Nem a pártokon, politikusokon van a hangsúly  ne legyen gondolatmankó Zárt kérdőív: Néhány nappal az 1. rész után Az 1. részben kiderített értékek alapján vizsgáljuk a pártokat és programjaikat

Módszertan II. 2.1. rész 2.2. rész 2.3. rész Az egyes képviselőjelöltet támogató pártok egészségügyi, gazdasági stb. programjának bemutatása – anélkül, hogy utalnánk arra, hogy melyik párt álláspontja 1-5 skála – egyetért-e a programmal? 2.2. rész A pártokról és politikusokról alkotott vélemény vizsgálata 1-5 skála 2.3. rész Zárt kérdőív  lakóhelyre vonatkozó adatok

Mintavétel Országos nemre, korra, lakhelyre, reprezentatív 1000 fős mintán végeznénk a kutatást így 2 körben, majd hosszú távon megismételve.

Összefoglalás Várhatóan a megkérdezettek számára releváns értékek szerint inkább personal vote típusú szavazónak minősülnének, azonban a tényleges szavazásnál már pártidentifikáció érvényesül.

A nyitott kérdéseket óra után megválaszoljuk. Köszönjük a figyelmet!